»
Kopacz Mária a legtöbb művét saját maga készítette festett keretbe helyezi, amelyek továbbviszik az alkotás hangulatát. „Kertjéhez”, azaz a felfedezett táj szépségéhez saját kifejezésmódja eszközeit adja hozzá, a színvilág gazdagságát, a figurák, a képzelet szülte teremtmények, az organikus terek és formák elrendezését, a fény és árnyék játékát. Szőcs István kolozsvári író szerint „képi világa, szabadon lebegő figurái szellős akváriumokra emlékeztetnek, ahol alakjai úgy élnek a gravitáció és drámaiság nélküli űrben, mint hal a vízben”. Szürreális fogantatású festményei, állat- és emberfigurái egy álomvilág történéseire éppúgy utalnak, mint a mitológiai jelképszerűségre. Látomásokat, a valóságtól hol elrugaszkodott, hol konkrét világot fest. Témáit néha belső világából meríti, néha a környező valóság elemeiből ihletődik. A színek játékos tobzódása és melegsége folytán képei lírai hangulatot árasztanak. Álomszerű, mesés festői világa a valóság és a valóságon túli mezsgyén kalandozva kivetíti belső látomásait. Vizuálisan megfogalmazva életre kel benne a belső vízió, amit a külvilág számára megjelenít. „Sokféleképpen lehet beszélni a világról. Némán, egy vállrándítással is. Vagy madárfüttyöt imitálva. Néhány mozdulatot téve, ha szél fúj. Virágot, madarat, felhőt rajzolva… ám ha arrébb teszek néhány szürke foltot a papír széle felé, a rajz közepébe behúzok néhány vonalat, mondhatja azt is valaki, hogy nem hasonlít a valódihoz. De honnan tudhatnánk, hogy amit pillanatnyilag érzékelünk, az a valóság?” – teszi fel a költői kérdést maga az alkotó.
2020. március 9. hétfő
Erdélyi származású festő tárlata nyílt meg Szentendrén
Március 6-án nyílt meg Kopacz Mária festő- és grafikusművész, író kiállítása a Szentendre főterén található Új Műhely Galériában. Az Én kertem című festészeti tárlat a neves művész legújabb alkotásaiból nyújt válogatást – közölte a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK).
Kopacz Mária a legtöbb művét saját maga készítette festett keretbe helyezi, amelyek továbbviszik az alkotás hangulatát. „Kertjéhez”, azaz a felfedezett táj szépségéhez saját kifejezésmódja eszközeit adja hozzá, a színvilág gazdagságát, a figurák, a képzelet szülte teremtmények, az organikus terek és formák elrendezését, a fény és árnyék játékát. Szőcs István kolozsvári író szerint „képi világa, szabadon lebegő figurái szellős akváriumokra emlékeztetnek, ahol alakjai úgy élnek a gravitáció és drámaiság nélküli űrben, mint hal a vízben”. Szürreális fogantatású festményei, állat- és emberfigurái egy álomvilág történéseire éppúgy utalnak, mint a mitológiai jelképszerűségre. Látomásokat, a valóságtól hol elrugaszkodott, hol konkrét világot fest. Témáit néha belső világából meríti, néha a környező valóság elemeiből ihletődik. A színek játékos tobzódása és melegsége folytán képei lírai hangulatot árasztanak. Álomszerű, mesés festői világa a valóság és a valóságon túli mezsgyén kalandozva kivetíti belső látomásait. Vizuálisan megfogalmazva életre kel benne a belső vízió, amit a külvilág számára megjelenít. „Sokféleképpen lehet beszélni a világról. Némán, egy vállrándítással is. Vagy madárfüttyöt imitálva. Néhány mozdulatot téve, ha szél fúj. Virágot, madarat, felhőt rajzolva… ám ha arrébb teszek néhány szürke foltot a papír széle felé, a rajz közepébe behúzok néhány vonalat, mondhatja azt is valaki, hogy nem hasonlít a valódihoz. De honnan tudhatnánk, hogy amit pillanatnyilag érzékelünk, az a valóság?” – teszi fel a költői kérdést maga az alkotó.
Kopacz Mária Marosvásárhelyen született, a kolozsvári képzőművészeti egyetemen diplomázott. Saját rajzaival illusztrálta A babiloni karperec (1984) című regényét, a Borika világkörüli sétája egy szerda délután (1985) és a Borika és a padlás manója (2011) című gyermekkönyveit. 1996-tól Szentendrén él, Alföldi László volt kolozsvári magyar főkonzul felesége. 2019 júniusában Kert címmel rendezett nagyszabású kiállítást szülővárosában, a Bernády Házban, ahol legújabb alkotásait állította ki.


Kopacz Mária színekben gazdag festményeivel megérkezett a tavasz Szentendrére – mondta el Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője a művésznő kiállításának megnyitóján. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke egyebek mellett köszönetet mondott az intézménynek a határon túli képzőművészet támogatásáért. Wehner Tibor művészettörténész a kiállítót és alkotásait méltatta. Az eseményen meghívottként részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.
A kiállítás – amelynek Szepes Hédi művészettörténész a kurátora – március 29-ig tekinthető meg, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
hírek
2025. október 9. csütörtök
Tőkés László 2025. október 6-i beszéde
2025. október 7. kedd
Október 6.: Krisztusi áldozatvállalás
2025. október 2. csütörtök
Állásfoglalás a nemzetromboló pedofil „vérvád” ügyében
2025. szeptember 29. hétfő
Tőkés László Temesváron hirdetett igét
2025. szeptember 22. hétfő
Újabb alumnitalálkozót szervezett a PKE
2025. szeptember 20. szombat
Eltemették Kásler Miklóst
2025. szeptember 20. szombat
A Békéscsabai Irodalmi Estek Váradon
2025. szeptember 15. hétfő
A Tőkés László munkásságáról tartott kutatói konferenciáról
2025. augusztus 10. vasárnap
Végső búcsú M. Kiss Sándor történésztől
2025. augusztus 7. csütörtök
Nagyváradtól Békéscsabáig, az irodalom útján