Határozat az EMNT fontosabb célkitűzéseiről és kiemelt programjairól
1. Az erdélyi magyar felsőoktatás ügye
Tekintettel arra, hogy kilencven évvel ezelőtt, 1919-ben szüntették meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, valamint ötven évvel ezelőtt erőszakkal egyesítették a Bolyai Tudományegyetemet a Babeş Egyetemmel, örömmel üdvözölhetjük, hogy a rendszerváltás 20. évfordulóján tízéves a Partiumi Keresztény Egyetem, amely fél évszázados tiltás után az első akkreditált magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény Romániában; továbbá akkreditáció előtt áll a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az EMNT Országos Gyűlése mindezekből kiindulva szükségesnek tartja egy egységes felsőoktatási stratégia megalkotását, szerves egységben a romániai magyar közoktatás áldatlan állapotainak felszámolásával – a román állam által (is) finanszírozott magyar autonóm intézményrendszer kiépítését tűzve ki célul.
2. Székely Memorandum
Az OGY hiányosságai ellenére értékeli a csíkszeredai Székely Önkormányzati Nagygyűlés által elfogadott Székely Memorandum fontosságát Székelyföld területi autonómiájának nemzetközi támogatása szempontjából, sürgeti annak aláírását minden székelyföldi önkormányzati tisztségviselő által, és megbízza az EMNT elnökét a Memorandum nemzetközi hasznosításával.
3. Igazság és jóvátétel
Az OGY, meghallgatva az EMNT elnökének elemzését az egységes és homogén nemzetállami koncepción alapuló román kisebbségpolitika közel kilenc évtizedes folytonosságáról és elismerve a romániai kommunizmus bűneit feltáró és hivatalosan elítélő Tişmăneanu-jelentés történelmi jelentőségét, az alábbiak képviseletére hatalmazza fel az Elnökséget:
- A Tişmăneanu-jelentésben is megemlített magyar vonatkozások kiegészítésére kezdeményezze szakértői bizottság felállítását, amely módszeresen foglalkozik az erdélyi magyarságot a kommunizmus alatt ért atrocitások feltárásával és nyilvánosságra hozatalával, különös tekintettel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ürügyén folytatott magyarellenes retorziókra, illetve a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem erőszakos felszámolására.
- Kezdeményezőleg lépjen fel az 1956-os romániai áldozatok – politikai foglyok és kivégzettek, közöttük Szoboszlay Aladár, Sass Kálmán, Teodor Marginean és társaik – rehabilitációja érdekében
- Indítványozza a Magyar Köztársaság elnökénél az 1956-os forradalom román áldozatainak és üldözöttjeinek kitüntetését
- Támogassa azon szervezetek és intézmények munkáját, amelyek a kommunizmus magyarellenes bűntettei – még életben lévő – elkövetőit azonosítják és elítélésüket kezdeményezik.
- Szorgalmazza a további erkölcsi és anyagi jóvátételt a kommunizmus üldözöttjei és áldozatai esetében
Mindezek mellett, az OGY hivatalos bocsánatkérésre szólítja fel Románia illetékes közjogi méltóságait az erdélyi magyarság ellen az elmúlt közel kilencven évben elkövetett törvénytelenségek, egyéni és kollektív jogsérelmek, erőszakos asszimilációs törekvések és etnikai tisztogatási gyakorlat miatt.
4. Trianoni Emlékév
A Trianoni Békediktátum mindmáig maradandó nyomot hagyott az egész magyar nemzet, de különösen annak kisebbségi sorba taszított részeinek közösségi önazonosságában, ugyanakkor megterheli a magyarság és a Kárpát-medencében élő többi szomszédos nemzet viszonyát is. A Trianon-szindróma feldolgozása és meghaladása mindeddig nem történt meg. A kilencvenedik évforduló jó alkalom lehet az áttörésre ebben a tekintetben. Ezért az OGY Trianoni Emlékév meghirdetését kezdeményezi „Trianon gyúgyításának” szellemiségében, és megbízza az elnökséget a konkrét tartalmi keretek kidolgozásával, továbbá a szervezésben partnerséget vállaló testületek megkeresésével.
5. A Csángóprogram folytatása
Az OGY kiemelt fontosságúnak tartja a moldvai csángó-magyar közösség identitásának védelmét és az ezt célzó programok folytatását, bővítését. Megbízza az Elnökséget, kössön erre vonatkozó stratégiai partnerséget a a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségével.
6. Részvétel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) munkájában
Tudatában annak, hogy a fontos stratégiai célok elérésében csak akkor lehetünk eredményesek, ha a különböző politikai és közéleti szereplők között megegyezés születik, az OGY elismeri az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásának fontosságát, és felhatalmazza az Elnökséget a megkezdett munka folytatására, illetve megerősíti az elnököt azon törekvésében, hogy az EMEF munkájába – közvetlenül vagy közvetett módon –bevonja a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt képviselőit.
7. Részvétel a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakításában
Az OGY jóváhagyólag tudomásul veszi az EMEF keretében született, a Kulturális Autonómia Tanács létrehozására vonatkozó megállapodást, és felhatalmazza az Elnökséget a KAT 2010. januári megalakításához szükséges döntések meghozatalára, továbbá az EMNT által delegált és a KAT keretében szerepet vállaló küldöttek beszámoltatására, tevékenységük támogatására.
8. Részvétel a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) munkájában
Az OGY értékeli az EMNT és annak elnöke Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács keretében betöltött eddigi kezdeményező szerepét és fontosnak tartja a további aktív részvételt a KMAT munkájában.
9. Stratégiai partnerség az Európai Szabad Szövetséggel (EFA)
Az OGY jóváhagyólag tudomásul veszi az EFA vezetőivel folyatott tárgyalásokra vonatkozó beszámolót, felhatalmazza az EMNT elnökét az Európai Szabad Szövetséggel való stratégiai partnerségi szándéknyilatkozat aláírására, továbbá ennek alapján megbízza az Elnökséget az együttműködés konkrét módozatainak kidolgozásával.
10. Autonómia-nagyköveti hálózat
A közösségi autonómiák ügyének hatékony külföldi képviselete érdekében az OGY megbízza az Elnökséget autonómia-nagyköveti hálózat kiépítésével, illetve a hálózat működési szabályainak kidolgozásával.
11. Kós Károly Autonómia-Díj alapítása
Az erdélyi közösségi autonómiák ügye érdekében eredményesen fellépő személyek és testületek teljesítményének elismerésére az OGY létrehozza a Kós Károly Autonómia-Díjat. Megbízza az Elnökséget a díj odaítélésére vonatkozó szabályzat kidolgozásával.
Kolozsvár, 2009. november 7.