A FUEN elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy a Bizottságnak fel kell lépnie a kisebbségek védelmében, hiszen, Jean Monnet európai alapítónk szellemében, az Unió nem államokat, hanem nemzeteket hivatott egyesíteni. Ezzel szemben, egy olyan kezdeményezés visszautasításával, melynek célja a kisebbségek jogi helyzetének rendezése, a Bizottság teljes mértékben az európai szellem ellenében cselekedett.  Ez egy sajnálatos és nagy hiba volt, melynek nem lett volna szabad megtörténnie – mondotta az elnök, bejelentve ugyanakkor, hogy politikai nyomásgyakorlással továbbra is minden lehetőt megtesznek ügyük sikeréért.

    Izsák Balázs szerint az általuk benyújtott – és szintén elvetett – kezdeményezés tulajdonképpen nem kisebbségi jellegű, mindazonáltal tagadhatatlan, hogy ha elfogadták volna, következményeiben pozitív hatással lett volna Európa kisebbségeire. A nyelv és a kultúra a területi és társadalmi kohézió meghatározó tényezői. Ezen elv értelmében szükséges továbblépni – hangsúlyozta az SZNT elnöke, tudatva ugyanakkor, hogy az EB döntését fellebbezték a luxembourgi bíróságon.

    A Bizottságot képviselő Nymand Christensen a visszautasító döntés mögött álló tényezők és folyamat megvilágosítása érdekében elmondta, hogy az EB nem politikai, hanem csakis jogi szempontból kezelte a benyújtott kezdeményezést. Hangsúlyozta, hogy az EU egyetlen csoportnak vagy közösségnek sem nem fordít hátat, minden egyes polgára sorsát nagy figyelemmel követi, ezek EU-n belüli legitim igényeit és szükségleteit pedig prioritásként kezeli. Azonban, sem az Európai Unióról, sem pedig az Unió működéséről szóló szerződések nem biztosítanak jogalapot arra, hogy jogalkotást kezdeményezzenek a nemzeti kisebbségek védelmére. Az alapszerződés arra viszont kötelezi az Uniót, hogy tiszteletben tartsa a sokszínűséget, valamint – egyebekkel együtt – az etnikai diszkriminációt is egyértelműen megtiltja. Azt is aláhúzta, hogy a 'kisebbség' fogalma az EU-s szerződésekben nincs kellőképpen meghatározva. Nyomatékosan kiemelte, hogy ez tagállami kompetencia. Végezetül hangsúlyozta, hogy a FUEN-kezdeményezés esetében nem volt kifogás a kezdeményezés tartalmával szemben, csupán a vonatkozó szabályokat vették figyelembe. Az Európai Bizottság szemszögéből tehát ilyen egyszerűen és egyértelműen magyarázható a szeptember 16-i visszautasító döntés.

    Tőkés László erdélyi képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a romániai magyar szervezetek részéről három polgári kezdeményezést nyújtottak be, és ezért bírálatát fejezte ki Tabajdi Csaba szocialista elnök iránt, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezéséről szóló előterjesztést (lásd mellékelve) szándékosan elmulasztotta az Intergroup napirendjére tűzni. Ennek ellenére az EMNT elnökeként minden pártpolitikai szempontot és ellentétet meghaladó fontosságú ügynek tartja a közös ügyeinkben való összefogást és ugyanerre kéri az RMDSZ-t.

    A tanácskozás résztvevői és a visszautasított európai polgári kezdeményezések előterjesztői egészében véve elégedetlenségüket fejezték ki az EB képviselőjének a jogi formalizmusra leszűkülő magyarázata iránt, és azon szándékuknak adtak kifejezést, hogy töretlenül tovább folytatják a kisebbségi jogok kivívásáért folytatott küzdelmüket.

 

Strasbourg, 2013. október 10.