2010. május 5. szerda

Koszovóról az EP-ben

Az Európai Parlament május eleji bizottsági hetében, tegnap a Külügyi Bizottság (AFET) a Koszovó európai integrációjáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány tervezetének a megvitatását tűzte napirendjére. A dokumentumot Ulrike Lunacek osztrák képviselőasszony (Zöldek/EFA-frakció), az ügy jelentéstevője terjesztette elő, ezt követően pedig a jelenlévő képviselők szóltak hozzá, és fogalmazták meg módosító javaslataikat.

A jelentéstervezet Koszovó integrációs folyamatának fontosabb lépéseiről és jelenlegi állásáról számol be, továbbá javaslatokat tesz a különleges figyelmet érdemlő, fontosabb problémák megoldására, mint amilyenek: a korrupció elleni küzdelem, a decentralizáció folytatása, az igazságszolgáltatás reformja, a média pluralizmusának biztosítása, kisebbségi, nyelvi és oktatási kérdések, a hazatelepülő cigányság ügye, környezetvédelem (stb.).

A képviselők egyetértettek abban, hogy a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd létfontosságú a régió stabilitása szempontjából. Ugyanakkor a két állam EU-jelöltsége is szorosan összefügg egymással. Sajnálatos módon azonban a két szomszéd között semmiféle párbeszéd nem létezik, ami útjában áll a demokratizálási folyamatnak, és az Unió jószomszédsági politikájával is ellenkezik. Az EP-nek politikai szinten szorgalmaznia kell a kétoldalú párbeszédet – javasolták a felszólalók.

Mint ismeretes, az EU 27 tagállama közül mindössze 22 ismerte el Koszovó függetlenségét. Ennek vonatkozásában Lunacek asszony azt sürgette, hogy Koszovó csatlakozásának elősegítése érdekében az Unió alakítson ki közös álláspontot Koszovó államisága ügyében.

Vele szemben több felszólaló – köztük Maria Muñiz de Urquiza spanyol és Adrian Severin román szocialista képviselők – azt hangsúlyozták, hogy az EU nem követelheti meg tagállamaitól Koszovó függetlenségének az elismerését. Jelko Kacin szlovéniai liberális képviselő kétségét fejezte ki a párbeszéd létrejötte iránt, hiszen Szerbia mindmáig nem szomszédjának, hanem saját területe részének tekinti egykori tartományát.

Tőkés László erdélyi képviselő felszólalásában azt a megállapítást tette, hogy Koszovó integrációjának kulcsa: Szerbia. A kettőről nem is lehet különállóan beszélni – annál is kevésbé, mivel mindkét ország az EU-ba igyekszik. A jelenlegi balkáni, illetve koszovói helyzet a titói és milosevicsi nacionál-kommunista rezsimekre vezethető vissza, és azok lehúzó örökségeként nehezedik egész Európára. Ezzel az örökséggel kellene szakítani – márpedig Szerbia továbbra is a megbékélés, valamint a rendezés ellenében fejti ki politikáját. Ebben sajnos egyes EU-tagállamok részéről is támogatást nyer, példának okáért Szlovákia, Románia, Spanyolország részéről, melyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét. Mi értelme van a koszovói albánok és a szerbek „párbeszédét” erőltetni, miközben maguk az EU-tagországok sem tudnak egyetértésre jutni Koszovó kérdésében? – tette fel a kérdést képviselőnk.

Délután Skender Hyseni koszovói külügyminiszter meghallgatásával folytatódott az AFET tanácskozása. A diplomata elismerte, hogy szinte teljességgel hiányzik a kommunikáció országa és Szerbia között. Ennek megteremtésében számít a spanyol elnökség közreműködésére, mint amiképpen kormánya annak érdekében is minden lehetőt megtesz, hogy a függetlenségének elismerését megtagadó öt EU-tagállam támogatását is megszerezze. Koszovó – immár visszavonhatatlanul – egy független állam. Koszovó része Európának, és Európa nem lehet teljes Koszovó nélkül – összegezte mondanivalóját Hyseni külügyminiszter.

Brüsszel, 2010. május 5.