»
Kilyén Ilka színművész szavalatával vette kezdetét az EMNT és az SZNT együttes ülése. Ezt követően Tőkés László, az EMNT elnöke köszöntötte elsőként a megjelenteket, aki felhívta a küldöttek és meghívott vendégek figyelmét arra, hogy a Nemzeti Összetartozás Napjának előestéjén gondolnunk kell közös sorsunk erkölcsi parancsára, az összetartozás megélésére. Tőkés László szerint ennek a parancsnak engedelmeskedett az EMNT és az SZNT, amikor stratégiai partneri viszonyt alakítottak ki. Az EMNT elnöke sürgette az összefogást az autonómia érdekében, majd leszögezte: „letettünk a revízió járhatatlan útjáról, és területek helyett jogokat követelünk Románia szuverenitásának elfogadásáért cserébe”. Tőkés László rámutatott arra a politikai asszimilációra, melynek eredményéül bizonyos politikai szereplők nem Erdélyben és Székelyföldben gondolkodnak, hanem egy központosított bukaresti hatalomban. AZ EMNT elnöke üdvözölte a magyar nemzetpolitika új irányelveit, melyek az asszimiláció és a demográfiai válság megállítására fókuszálnak. „Kezdettől fogva partnerei vagyunk a magyar kormánynak, s továbbra is számíthat ránk a nemzeti kormány közös céljaink megvalósítása érdekében. Nyilvánvaló példa erre az EMNT honosításban vállalt korszakos jelentőségű szerepe, valamint az SZNT autonómiáért folytatott küzdelme” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés üdvözölte a Partiumi Autonómiatanács megalakulását, majd leszögezte: a Partium vidékén fontos előrelépés az Autonómiatanács megalakulása, valamint a régió szimbólumainak közelmúltbeli elfogadása. Az RMDSZ politikájára kitérve Tőkés elmondta: a Szövetség vezetői az elmúlt 25 évet sikertörténetként igyekeznek beállítani, holott korszakos bűnt követnek el, amikor sikereiket méltatva elterelik a figyelmet az erdélyi magyarság veszélyeztetettségéről. „Valóságos áttörésekre van szükség a kisebbségpolitikában. Jól látjuk, milyen nehezen halad a rendszerváltozás, s hogy jelentős eredményeket érhessünk el, szükség volt az EMNT és az SZNT stratégiai partnerségére. Szükség van a rendszerváltozás folytatására, s arra, hogy a politikai szereplők egyként fogjanak össze a nemzeti önrendelkezés céljaiért” – zárta nyitóbeszédét Tőkés László.
2015. június 4. csütörtök
Közlemény az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös Küldöttgyűléséről
Hosszú idő után ismét közös küldöttgyűlésen tanácskoztak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács tagjai. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában június 3-án közel 300 küldött jelenlétében döntöttek az előre megfogalmazott határozatok elfogadásáról, melyek mind az autonómia, a szimbólumhasználat és az erdélyi magyar közösség jogérvényesítését érintik.Kilyén Ilka színművész szavalatával vette kezdetét az EMNT és az SZNT együttes ülése. Ezt követően Tőkés László, az EMNT elnöke köszöntötte elsőként a megjelenteket, aki felhívta a küldöttek és meghívott vendégek figyelmét arra, hogy a Nemzeti Összetartozás Napjának előestéjén gondolnunk kell közös sorsunk erkölcsi parancsára, az összetartozás megélésére. Tőkés László szerint ennek a parancsnak engedelmeskedett az EMNT és az SZNT, amikor stratégiai partneri viszonyt alakítottak ki. Az EMNT elnöke sürgette az összefogást az autonómia érdekében, majd leszögezte: „letettünk a revízió járhatatlan útjáról, és területek helyett jogokat követelünk Románia szuverenitásának elfogadásáért cserébe”. Tőkés László rámutatott arra a politikai asszimilációra, melynek eredményéül bizonyos politikai szereplők nem Erdélyben és Székelyföldben gondolkodnak, hanem egy központosított bukaresti hatalomban. AZ EMNT elnöke üdvözölte a magyar nemzetpolitika új irányelveit, melyek az asszimiláció és a demográfiai válság megállítására fókuszálnak. „Kezdettől fogva partnerei vagyunk a magyar kormánynak, s továbbra is számíthat ránk a nemzeti kormány közös céljaink megvalósítása érdekében. Nyilvánvaló példa erre az EMNT honosításban vállalt korszakos jelentőségű szerepe, valamint az SZNT autonómiáért folytatott küzdelme” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés üdvözölte a Partiumi Autonómiatanács megalakulását, majd leszögezte: a Partium vidékén fontos előrelépés az Autonómiatanács megalakulása, valamint a régió szimbólumainak közelmúltbeli elfogadása. Az RMDSZ politikájára kitérve Tőkés elmondta: a Szövetség vezetői az elmúlt 25 évet sikertörténetként igyekeznek beállítani, holott korszakos bűnt követnek el, amikor sikereiket méltatva elterelik a figyelmet az erdélyi magyarság veszélyeztetettségéről. „Valóságos áttörésekre van szükség a kisebbségpolitikában. Jól látjuk, milyen nehezen halad a rendszerváltozás, s hogy jelentős eredményeket érhessünk el, szükség volt az EMNT és az SZNT stratégiai partnerségére. Szükség van a rendszerváltozás folytatására, s arra, hogy a politikai szereplők egyként fogjanak össze a nemzeti önrendelkezés céljaiért” – zárta nyitóbeszédét Tőkés László.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke elmondta: a Nemzeti Összetartozás Napján mindannyian tudatában kell lennünk annak, hogy feladataink vannak, melyek a mára és a jövőre vonatkoznak. „A mai együttes ülésen olyan határozatokat kell elfogadnunk, melyek a jövő számára készülnek. Világossá kell tennünk, hogy amikor Székelyföld területi autonómiájáról beszélünk, akkor a székely székek autonómiájáról beszélünk. Székelyföld elképzelhetetlen e székek nélkül, és fontos mindannyiszor világossá kell tennünk: Székelyföld létezik és eleven társadalmi valóság, történelmi gyökerekkel és azzal a határozott igénnyel, hogy a régió közigazgatási hatáskörökkel rendelkezzen” – mondta Izsák Balázs. Rövid köszöntőbeszédében az SZNT vezetője beszámolt az elmúlt időszak főbb eseményeiről, és értékelte az autonómiaharc jelenlegi helyzetét.
Szabolcs Attila, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta a jelenlevőknek, és történelmi tettnek nevezte az EMNT és az SZNT közös tanácskozását, a könnyített honosítási eljárásra kitérve pedig elmondta: a magyar állampolgárság kiterjesztése közjogi egységgé kovácsolta a világ magyarságát. „Az erdélyi, partiumi és székelyföldi autonómiatörekvések támogatása minden jóérzésű ember kötelessége. Anyaországi politikusokként értettük a történelmi leckét, és még egyszer nem hagyhatjuk cserben a határon túli testvéreinket” – jelentette ki Szabolcs Attila.
Szőcs Géza üzenetét Borbély Zsolt Attila, az EMNT alelnöke tolmácsolta. A magyarországi politikus levelében arra hívta fel a Küldöttgyűlés figyelmét, hogy az erdélyi magyarság előtt két út áll: vagy az autonómiák rendszere, vagy egy egydimenziós élhetetlen jövőkép. Szőcs Géza szerint az erdélyi közösség pozitív példát mutathat a világnak azzal, ha sikerül megoldania a többség és kisebbség békés együttélésének problémáit.
Az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviseletében Eva Bidania Ibargutxi szólt a Küldöttgyűléshez. A pártszövetség politikusa elmondta: az Európai Unióban visszalépés tapasztalható az kisebbségek és a nyelvi jogok ügyében. „Románia egy centralista állam, Klaus Johannis államelnök pedig ahelyett, hogy megnyitotta volna a decentralizációról szóló vitát, teret engedett a kisebbségek jogsérelmeinek” – utalt Eva Bidania Ibargutxi az SZNT március 10-re tervezett, majd betiltott tüntetésére. „Soha nem szabad elbátortalanodnunk. Biztosítanunk kell, hogy az autonómiáért és decentralizációért folytatott harc napirenden maradjon. Az EFA mindig ezen elvekért küzdők pártján lesz” – jelentette ki a politikusasszony.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke nem lehetett személyesen jelen, ám levélben üdvözölte a két szervezet összefogását. „Az EMNT és az SZNT egységes fellépése a Kárpát-medencében élő magyarság számára is példát mutat. Egy ilyen egység mögé az anyaország is támogatóan állhat” – fogalmazott Németh Zsolt.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: az Európai Unió szégyene, hogy nem törődik az őshonos kisebbségek veszélyeztetettségével, holott Európa stabilitása függ az autonómiatörekvések sikerétől. „Noha egyre inkább EU-szkeptikusak vagyunk, egy olyan Európát akarunk, ahol a kisebbségi értékek teret kapnak és megbecsülik őket. Meggyőződésem, hogy Erdélyben – és Romániában – az autonómia tisztességes képviseletére van szükség és nem még több korrupciós dossziéra” – utalt az RMDSZ korrupciós ügyekkel terhelt politikájára Szilágyi. A Néppárt elnöke végezetül elmondta: „ezt a közösséget, mely örvendetes módon ismét közösen ülésezik, nem a zsákmányszerzés, hanem a jövőbe vetett hit tartja össze”.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója szintén levélben üdvözölte az EMNT és az SZNT küldötteit. A politikusok kifejezték örömüket az együttes ülés megvalósulása miatt, és hangsúlyozták, az autonómia egyik előfeltétele a két szervezet összefogásához hasonló együttműködés.
A köszöntőbeszédek után a két szervezet – Sándor Krisztinának, az EMNT ügyvezető elnökének és Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének vezetésével – megkezdte az ülést, és rövid felvezetők után rendre elfogadták az előterjesztett javaslatokat. Ezek részletes szövegeit a csatolmányban találhatják.
Az együttes ülés a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.
Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban olvasható.
Tőkés László beszéde a Dokumentumok rovatban olvasható.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről