Nyílt levél a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselői, önkormányzati képviselői részére
A Párt alapító elnökének újabb ámokfutása késztet ismételt   megszólalásra: menteni, ami még menthető.
A   Magyar Polgári Pártot (MPP) a választás szabadságának jogos igénye   hívta életre egy olyan politikai-társadalmi környezetben, amelyben   ezt a politikai képviselet monopóliumát birtokló és azzal folyamatosan   visszaélő RMDSZ-es csoport ellehetetlenítette.
Az   elvek és értékek, valamint az azokat felvállaló és cselekvéseikben   megjelenítő személyek versenye a magyar politikai képviselet eredményességét   hivatott szolgálni. A választás szabadságát biztosítani hivatott   többpártrendszer tehát nem maga a megoldás nemzeti közösségünk   számbeli kisebbségi létéből fakadó gondjainak orvoslására, hanem   felelős politikusok kezében csupán eszköz a hatékonyabb közösségi   érdek- és jogérvényesítésre. Ugyanez az „eszköz” azonban   felelőtlen pártpolitikusok kezében nem egyszer silány hatalmi eszközzé   válik, személyes érdekeik és ambícióik kielégítésére.
A   MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen   érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával   szükséges tárgyalóképesség  és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez   szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság   összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges  belső jogkövetés iránti tisztelet  és vezetői alázat szempontjából.
Nem   kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések,   a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és   a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek   elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát   összeállítani. Még csak arra, a Párt önkormányzati tisztségviselőinek   címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a   bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja   elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász   Jenő szerint „jogvitáknak   álcázott politikai vita”  zajlik a Párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések   törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban   pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen   bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli   felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát. 
Ezen   levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz   és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos,   a Párt ügyét és ennek „ódiumát”, a szervezeti és önkormányzati   munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló   tagokhoz szól. Hozzátok, akik a Pártban nem csupán személyes érvényesülési   lehetőséget, hanem elsősorban a nemzetpolitika érvényesítésének   áldott keretét látjátok. Mert a MPP elbukása alapító elnökének   akarnoksága miatt a ti és a mi közös kudarcunk, azoké, akik az   erdélyi magyar autonómia ügyét, a választás szabadságát és   a demokráciát egyformán szükségesnek és fontosnak tartjuk. Márpedig   egy olyan előkészítetlen Országos   Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás   által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán   szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök   bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat   fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését   hosszú időre ellehetetleníti.
Ennek   a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok   meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok   részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek   meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan   összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor   a legfontosabb kérdésekre – nem utolsósorban a megmagyarázhatatlan   december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató   választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács   testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok.   Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp   kettészakítani.
Bölcs   döntésetekben reménykedve, testvéri szeretettel küldöm jókívánságaimat:
Brüsszel,   2010. április 7. 
Tőkés László
 az EMNT elnöke,
 EP-képviselő













