Az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989-es romániai rendszerváltozás kezdete óta szakadatlan küzdelmet folytatnak a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott vagyonok visszaszerzése érdekében. Az ingatlan-visszaszolgáltatás jelenlegi állása, illetve a folyamatnak az állami hatóságok általi folyamatos akadályoztatása arra vall, hogy Románia ezen a téren is tudatosan és szándékosan megszegi az európai normákat, és nem hajlandó eleget tenni saját nemzetközi vállalásainak, amikor is nem csupán a magyar nemzeti és a kisebbségi egyházi közösségek méltóságát sérti meg, hanem a tulajdonhoz való jog és az egyházi és a vallásszabadság korlátozása révén a kommunista diktatúra által elkövetett visszaélésekre és bűnökre is hamis felmentést ad.

Abból az alapállásból kiindulva, hogy a demokratikus rendszerváltozásnak szerves részét kell képeznie az emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság biztosításának, illetve a személyi és a közösségi tulajdonviszonyok jogszerű rendezésének – erdélyi egyházaink széles körű társadalmi, politikai és polgári, hazai és nemzetközi összefogással, negyedszázad után is komoly erőfeszítéseket tesznek önkényesen elidegenített ingatlanaik visszaszolgáltatásáért, jogi és politikai úton igyekezve érvényt szerezni jogos követeléseiknek.

Ezen törekvések sorába illik az a petíció, melyet múlt év januárjában Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadó-tanácsosa nyújtottak be az Európai Parlamenthez. Folyamodványukban külön is szóvá teszik a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának botrányos ügyét.

Közismert, hogy az európai állampolgárok petíciós joga, ehhez hasonlóan pedig az európai polgári kezdeményezés nemrégen intézményesült eszköze igen gyenge hatékonysággal érvényesül az Unióban. Sem Lomnici Zoltán 2012-ben előterjesztett előző petíciója, sem a Benes-dekrétumok tárgyában benyújtott másik jogorvoslati panasz nem vezetett eredményre a megelőző időben.

A közvetlen demokrácia eszközeinek fontosságára hívta fel a figyelmet az a közmeghallgatás, amelyet április elején Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Emberi Jogok Albizottságának alelnöke és Csáky Pál, a Petíciós Bizottság (PETI) alelnöke rendeztek az Európai Parlamentben. Európai képviselőink a román és a szlovák hatóságok által visszautasított erdélyi és felvidéki ingatlan-visszaszolgáltatások ügyében járnak közben a Petíciós Bizottságnál a konferencia következtetéseinek előterjesztésével, a két uniós tagország nyilvánvaló európai kötelezettségszegésére mutatva rá.

Idén januárban a Petíciós Bizottság megkereséssel fordult Románia illetékes hatóságaihoz, a 0052/2015. számú petíció megvizsgálását és megválaszolását kérve tőlük. Az Európai Állandó Képviselete által továbbított, áprilisi dokumentumában Románia – a tőle megszokott módon – kitérő és semmitmondó választ ad a petícióban felvetett problémákra, és valótlan állításokkal, csúsztatásokkal próbálja igazolni magát, kimondottan rózsás színben tüntetve fel a román restitúció mindenkori és jelenlegi állását. Álszent módon a román fél még attól sem riad vissza, hogy a tulajdonukat visszaigénylők „passzivitására” hárítsa a visszaszolgáltatás lassú ütemének a felelősségét… Mindent egybevetve találóan állapította meg Lomnici Zoltán, hogy „Románia semminémű jogilag releváns ellenérvet nem tud felsorakoztatni a megalapozott vádakkal szemben”.

A petíciós eljárás jelenlegi állása szerint a Petíciós Bizottság vagy szabad utat enged a panasz érdemi bizottsági megvitatásának, vagy – a román választ elfogadva – lezárja azt. A hivatalos román félretájékoztatással, illetve az erőteljes román politikai lobbival szembemenve magyar európai képviselőink napi szinten komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy erdélyi ingatlanaink visszaszolgáltatásának kérdését Cecilia Wikström bizottsági elnök, a politikai csoportok koordinátoraival egyetértésben, politikai vitára bocsássa.

Tőkés László a sajtónak elmondta: az ingatlan-visszaszolgáltatás érdekében kifejtett sokrétű erőfeszítések biztató eredményének tűnik, hogy Bukarestben újból munkához látott az illetékes restitúciós bizottság, illetve hogy a sepsiszentgyörgyi tanintézet ügyét ismét napirendre tűzték, továbbá hogy az USA külügyminisztériumának éves országjelentése felrótta Romániának a kommunista diktatúra idején elkobozott vagyonok visszaadása terén tapasztalható lemaradást. Ugyanakkor az Európai Parlament viszonylatában az tűnik biztatónak, hogy a PETI legutóbb már nem utasította vissza az ez ügyben benyújtott petíciót, mint azelőtt, hanem vizsgálatot folytat, és a román fél álláspontjának megismerése nyomán remélhetőleg napirendre is fogja tűzni a kérdést.

Lomnici Zoltán a mai sajtótájékoztatón egy EU-tag államhoz méltatlan dolognak nevezte, hogy Románia megsérti az uniós jogokat. Ugyanakkor kétségét fejezte ki a PETI munkája iránt, hiszen mind a Benes-dekrétumok, mind a kettős állampolgárság, mind pedig a restitúció ügyében eddig csakis arra való alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot, hogy érdemben fel tudna lépni a jogsértésekkel szemben. Utóbb ezért is fordult az Országgyűléshez, arra kérve a magyar törvényhozást, hogy foglalkozzon behatóbban a határon túli magyarok jogsérelmeivel, hiszen azok immár magyar állampolgárokként is érintik őket. Az anyaországnak határozottabban kell fellépnie uniós szinten akár a restitúciós, akár más közösségi problémák orvoslása érdekében.

Tőkés László bejelentette: levélben kereste meg Klaus Iohannis államelnököt azzal a kéréssel, hogy alkotmányos jogkörét felhasználva, gyorsítsa fel az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és járjon közben a felelős állami vezetők hozzáállásának megváltoztatása érdekében. Hivatkozással az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának legutóbbi romániai országjelentésére, erdélyi képviselőnk hasonló kéréssel fordult Hans Klemm bukaresti amerikai nagykövethez.