Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében

Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Mozgalmi hátteret szervezni a testület mögé, bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye – nyitotta meg a tanács kolozsvári plenáris ülését a házigazda, Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvetőcélokról, a szervezet felépítéséről. Ezt követen tisztújításra került sor, a testület egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztotta Tőkés Lászlót a nemzeti tanács elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az elnökség tagjai közé tartozik további öt alelnök és öt jegyző. Az EMNT alapvető célként a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviseletét határozta meg.

Orbán: Európában ne érvényesüljön kettős mérce

Orbán Viktor, a „kormányzásra készülő” Fidesz elnöke üdvözlő beszédének bejátszásával kezdődött az EMNT országos ülése.

Az erdélyi magyar politika zsákutcába került, megújításra szorul. Bár Budapest – az Antall József kormányzása óta érvényben lévő szabály szerint – nem mondhatja meg, hogy a határon túli magyar közösségek melyik ösvényt válasszák, a Fidesz reméli, hogy Erdélyben olyan feddhetetlen, megkérdőjelezhetetlen, széles támogatottságnak örvendő szerveződés, szerveződések jönnek létre, amelyek képesek lesznek becsülettel képviselni az Erdélyben élő magyar nemzeti közösség legfontosabb életigényeit, hangoztatta Orbán Viktor.

„Ígérem, a következő magyar kormány azért fog harcolni, hogy Európában ne érvényesülhessen a kettős mérce, vagyis váljék természetessé, hogy amit lehet a Spanyolországban élő katalánoknak, vagy a Finnországban élő svédeknek, vagy éppen a Belgiumban élő német közösségnek, az legyen természetes a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösség számára is”, hangzott az üzenet.

A tanácskozáson személyesen is jelen volt Németh Zsolt fideszes képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Elmondta: ha a Fidesz kormányra kerül, az EMNT-re, és az általa kezdeményezett és megalakított Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra kiemelkedő szerep vár a határon túli magyar nemzetrészekkel való együttműködésben. Úgy vélekedett: jó esély kínálkozik arra is, hogy a küszöbön álló magyar kormányváltást követően teljesen új minőségű viszony alakuljon ki Magyarország és Románia között, ami az egymás jogos érdekei iránti szolidaritáson alapulna. 2011 első felében Magyarország fogja betölteni az EU elnöki tisztséget, ez nagy esélyt jelent majd arra, hogy az autonómia ügyét európai szinten is megjelenítsék, fogalmazott Németh Zsolt.

Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul úgy értékelte: a 2009-es esztendő több szempontból is az útkeresés éve, a különböző külső és belső politikai, gazdasági hatások szorításában pedig különösen nagy szükség van a minőségi partnerségi összefogásra, felelős társadalmi politizálásra. Véleménye szerint az EMNT megértette a kor kihívását.

Az újjáalakuló ülésen jelen volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Felszólalásában kifejtette: a viták ellenére az EMNT az egyik legfontosabb szövetségese az SZNT-nek, és a jövőben is partnerként tekintenek a nemzeti tanácsra, ennek székelyföldi szervezetére a közös ügy, az autonómia kivívása érdekében folytatott harcban.

Izsák Balázs a közelgő elnökválasztásokra utalva elmondta: nem ismétlődhet meg a 2004-es eset, amikor a második fordulóban a PSD akkori jelöltje, Adrian Năstase megkapta a székely választók többségének voksát. (Az RMDSZ ekkor Năstasét támogatta Băsescu ellenében – szerk. megj.). „Nem szabad többet olyan jelöltre szavazni, aki tagadja a kollektív jogokat, a tiltakozás egyetlen módja pedig a választásokon való tömeges részvétel, és a szavazólapok érvénytelenítése”, hangoztatta Izsák Balázs.

Az ülésen az RMDSZ is képviseltette magát Kovács Péter ügyvezető alelnök személyében, aki felszólalásában az összefogás, együttgondolkodás fontosságát, sikerességét hangsúlyozta. Elmondta: az értékek, célok közösek, nincs ellentét az EMNT és az RMDSZ között. Kelemen Hunor ügyvezető elnök, államfőjelölt programjában is tételesen szerepel a nyelvi jogok kérdése, ezen belül a magyar nyelv hivatalossá tétele regionális szinten; a kollektív jogok; a területi autonómia Románia történelmi régiói, ezen belül Székelyföld számára; a kulturális autonómia; a kolozsvári székhelyű önálló állami Bolyai egyetem visszaállítása; a Sapientia állami támogatása; Románia alkotmánya első cikkelyének megváltoztatása. Hangsúlyozta: tudatosítani kell, hogy egy magyar jelölt van, a román államelnök választás nem válhat magyar-magyar harc színterévé.

Értesüléseink szerint Szász Jenő, az MPP elnöke nem kapott meghívást, a polgári pártot alelnöke, Farkas Csaba képviselte. Beszédében úgy vélekedett: lehet még tíz-húsz évig a memorandumok útján való tiltakozást választani, Európától várni a megoldást, de a felvidéki példa bizonyítja, mennyire nem célravezető ez. Más utat kell választani, le kell ülni egymással őszintén beszélni, intézményes együttműködést létesíteni.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Sándor Krisztina elnök biztosította a szervezet támogatásáról az EMNT-t abban, hogy be tudja tölteni rendeltetését. „A kisebb-nagyobb erdélyi közéleti-politikai csoportosulások önmagukban mind erősek, helyesek és szépek, de elég sokukat próbára tesz az, ha közösen kell húzni a szekeret”, összegezte tömören az összképviseleti testületként fellépni kívánó EMNT kudarcainak okát.

A meghívottak közt jelen volt Solomon Adrian, a Csángószövetség elnöke is, aki a moldvai magyar közösség nevében remél támogatást az EMNT-től. Támogatást abban, hogy a magyar nyelvet még ismerő csángók megbizonyosodjanak: magyarnak lenni nem jelent másodrangúságot.

Tőkés: Politikai korrekcióra késztettük az RMDSZ-t

Tőkés László, az EMNT elnöke helyzetértékelő beszédében elsősorban az újjáalakulás okairól beszélt. A helyzetet az SZNT lehetetlenítette el, amelyik tavasszal kivonta magát a testületből. „Ekkor tevődött fel a kérdés, hogyan tovább? Vagy hagyjuk szétzülleni a szervezetet, vagy pedig meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet az együttműködést folytatni”, magyarázta Tőkés László. A tanács az újjászervezéstől reméli a megoldást.

Az elnök szerint az EMNT integrációs politikájára, összefogásra, párbeszédre való felszólítására sokáig megvetés, gúnyolódás volt a válasz, mostanra azonban egyre többen belátják, hogy csak ebbe az irányba lehet előrelépni. „Arról kell tehát tárgyalni, hogyan szélesítsük ki az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében, erre óriási az igény, ami kötelez bennünket”, fogalmazott Tőkés.

Sikerként értékelte, hogy az EMNT-nek köszönhetően az autonómia ügye a „megtűrt” helyzetből általánosan elfogadottá vált, ez pozitívan hatott vissza az RMDSZ autonómiapolitikájára is, politikai pályájának korrekciójára késztette a szövetséget. „Ma már nem csak a kampányokban, hanem gyakorlati politikájában is fokozódó mértékben érvényesül az autonómia ügye. Az elmúlt években bebizonyosodott, nincs alternatívája a közösségi önrendelkezésnek”, vélekedett. Szintén siker, hogy létrejött – ha fogyatékosan is – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Elkezdődött ugyanakkor az autonómia külpolitikai érdekképviseletének megszervezése, amely az EP-képviselősége révén intézményesült. Sikerült a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsot is létrehozni, amely a kárpát-medencei összmagyar autonómia-mozgalom szakmai és egyeztető fóruma, magyarázta Tőkés. Ugyancsak az eredmények közt könyvelte el azt is, hogy az RMDSZ lemondott a kizárólagosságról, belátta, hogy nem az egyedüli politikai szereplője az erdélyi magyar életnek.

Az RMDSZ-szel való viszonnyal kapcsolatban elmondta, nem is olyan rég még megosztó erőnek tartotta a szövetség a mostani EMNT köré tömörülő erőket, most partneri kapcsolat alakult ki a két szervezet között. Hangsúlyozta: mindeddig az RMDSZ korrektül betartotta a megegyezés közösen megállapított szabályait.

Vértelen etnikai tisztogatás

Tőkés László figyelmeztetett: Romániában nem szűnt meg a vértelen etnikai tisztogatás, demokratikus külszín alatt folytatódik a Trianon óta tartó homogenizáció, asszimiláció, Bukarest gyarmatosító politikája, a magyarság felőrlése, térvesztése, a diktatúra eszközei, módszerei tovább élnek. A kolozsvári főtér felavatásának esete tipikus példája a román térhódításnak, és ide illeszkedik a szintén kolozsvári Dsida-utca esete, vagy a marosvásárhelyi szoborügy, ahol az 1989-es események 20. évfordulóján a feltételezett háborús bűnös Guşă tábornoknak akarnak szobrot emelni.

„A Tişmăneanu-jelentés az első, amelyik hivatalosan elismeri, hogy magyarellenes, kisebbségellenes politikát folytatott Románia, amely létünkben veszélyeztetett bennünket. Ennek a politikának a következménye: a magyarság lélekszámának drasztikus csökkenése.” A „fokozatos pusztulás” állapotára Tőkés adatokkal is szolgált: ezelőtt 90 évvel Erdélyben a magyarok és más nemzetiségek aránya majdnem 45 százalék volt, most ez lecsökkent 25 százalék alá.

Tőkés László azt javasolta, hogy a jövőre esedékes 90 éves évforduló alkalmával tűzzenek ki Trianon emlékévet. „Nem revíziót akarunk, nem panaszkodni akarunk, hanem gyógyulást, jóvátételt. Ez pedig csak önrendelkezéssel valósítható meg. Románia kérjen bocsánatot a magyarok ellen elkövetett bűnökért. Ehhez kérjük Băsescu elnök támogatását!” – hangoztatta az EMNT elnöke a román sajtó jelenlétében.

Legszívesebben hölgy államelnökjelöltet támogattak volna.

Az EMNT majdnem elégedett Kelemen Hunor elnökjelölt programjával, ezért nem fog ellenpropagandát folytatni ellene, de nem is kampányol az RMDSZ jelöltje mellett – hangoztatta az ülést követő sajtóértekezleten Tőkés László. Elmondta: az RMDSZ nem kérte ki véleményüket, amikor a jelölt személyéről döntött. Az EMNT nem egy pártpolitikust, hanem egy köztiszteletnek örvendő civilt javasolt volna erre a szerepre. Ami pedig a román jelölteket illeti, egyiknek sem volt komoly ajánlata a magyarok irányába, ezért különösebben egyiket sem tartja méltónak az EMNT támogatásra. Ha lett volna ilyen, Tőkés László legszívesebben egy hölgy jelöltet támogatott volna.

Németh Zsolt: Nem külhoni állampolgárságban gondolkodunk

„Mi nem akarunk kétféle magyar állampolgárságot, nem támogatjuk a szocialisták külhoni állampolgárságra vonatkozó elképzelését, mi magyar állampolgárságot indítványoztunk a nem Magyarországon élő magyaroknak”, nyilatkozta a Szabadságnak Németh Zsolt, aki egyike volt a magyar állampolgárság megadásának könnyítését célzó törvénymódosítás kezdeményezőinek. A módosításnak az volt a lényege, hogy ne legyen feltétel az állampolgárság megszerzéséhez magyarországi lakóhely.

„A szocialisták azonban azt mondták, ebben a formában nem tudják támogatni a kezdeményezést, mert különféle javaslataik lennének választójogi és szociális jogok területén. Úgy gondoltuk, nem lenne jó, hogy ha választások előtt a 2004. december 5-ét megelőző kampánynak tennénk ki ezt a magyar ügyet. A magunk részéről a jövőben ezt az indítványt próbáljuk elfogadtatni, ehhez szükséges lesz a kétharmados parlamenti támogatottság”, nyilatkozta Németh Zsolt. Kérdésünkre a politikus kifejtette: „a legutóbbi felmérések szerint a magyar közvélemény 70 százaléka támogatja a határon túli magyarok magyar állampolgárságát, ezek az adatok egybeesnek az én tapasztalataimmal is. Igaz, hogy a népszavazás nem volt érvényes, de akkor is a véleménynyilvánítók többsége támogatta a javaslatot”, nyilatkozta.