Tőkés László EP-alelnök sajtótájékoztatója Budapesten

Tőkés László EP-alelnökké választása óta először tartott sajtótájékoztatót budapesti irodájában. Mint mondta, a teljes – ötéves – mandátum első évének lezárásaképpen az a meglepetés és elismerés érte, hogy Schmitt Pál leköszöntével megüresedett alelnöki tisztségre a Magyar Néppárti Delegáció ajánlására az Európai Néppárt őt jelölte. Megválasztatása után tegnap, 2010. július 8-án koradélután Tőkés Lászlót hivatalában fogadta Jerzy Buzek elnök – első ízben azóta, hogy alelnökké választották. A találkozó alkalmul szolgált új megbízatásának és azzal járó feladatkörének hivatalos átadására-átvételére.

Ezt megelőzően, július 5-én Tőkés Lászlóelsőízben vett részt az elnökből, a tizennégy alelnökből és az öt kvesztorból álló parlamenti Elnökség (Büro) ülésén, július 6-án, kedden találkozott az EP „szürke eminenciásának” számító Klaus Wellével, az Európai Parlament főtitkárával. A találkozó részét képezte az alelnöki feladatkör átvételének, erdélyi képviselőnk új tisztségére való felkészülésének.

Az erdélyi képviselő arról is beszámolt, hogy a csütörtöki hivatalos találkozón az EP elnöke és vezető munkatársai általános tájékoztatást és eligazítást nyújtottak az alelnökök munkájáról, feladatairól és lehetőségeiről, az Európai Parlamentben betöltött szerepükről, valamint a munkásságuk közvetlen keretéül szolgáló Elnökség – a Büro – tevékenységéről. Jerzy Buzek az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok hármasságában jelölte meg erdélyi alelnökünk „testre szabott”, püspöki hivatásával egybeillő szolgálati területét, külön is kiemelve a Lisszaboni szerződés által megjelölt vallási párbeszéd intézményes megvalósításának fontosságát. Másfelől örömét fejezte ki aziránt, hogy a Keleti Partnerség (Euronest) és Nyugat-Balkán bővítési ügyei is az új alelnök hatáskörébe tartoznak – ami természetes módon illeszkedik a Romániát is magába foglaló kelet- és közép-európai térséghez, melyet képvisel. Az elnök ennek összefüggésében külön is kitért a moldáviai kapcsolatra.

Tőkés László különösképpen „szerencsésnek” ítélte azt a körülményt, hogy romániai – erdélyi – magyarként, Temesvár szellemében, a magyar-román megbékélést szolgálhatja. Keleti-nyugati viszonylatban pedig azon szándékát fejezte ki, hogy – szintén – a volt szovjet tömb egyik országából való lengyel EP-elnökkel együtt az Európát továbbra is elválasztó „virtuális vasfüggöny” végérvényes lebontásán dolgozzanak – ha már 1989-ben, Temesváron „gyakorlatot szerzett” a falak bontogatásában, jelentette ki némileg önironikusan a püspök. (A részletekről lásd a mellékelt Közleményünket!) Az alelnöki munkakör nincs „túlszabályozva”, vázolta képviselőnk a hátteret, gyakorlatilag az elnök által delegált konkrét megbizatásokon túl mindenki maga alakíthatja ki munkaterületét. Rengeteg lehetőség rejlik egy ilyen magas tisztségben, és azon lesz, hogy ezekkel lehetősége szerint éljen.

Példaként hozta fel a szerb nagykövetasszonnyal valótalálkozóját. Amint arról beszámoltunk, Tőkés László2010. július 1-én, csütörtökön Brüsszelben találkozott Roksanda Ninčić asszonnyal, Szerbia európai uniós nagykövetével, amely alkalomból – többek között – felhívta a nagykövetasszony figyelmét a súlyos börtönévekre ítélt temerini fiúk helyzetére, illetve a sajtónyelvben „magyarverésekként” jegyzett jelenségre. Ugyanakkor kérte, hogy a Timoc-völgyi románok helyzetét is kísérjék figyelemmel.

Kommunizmus – kisebbségi ügyek – kereszténység, román-magyar megbékélés: címszavakban így foglalható össze alelnöki vállalása, mondotta Tőkés László. Ideje lenne, ha végre ténylegesen is az egyesülő Európa teljes értékű részévé válnánk, nem csupán formálisan, mint ahogyan az a csatlakozáskor történt. Ez kétirányú közeledést igényel, jelezte képviselőnk, a posztszovjet tömb integrációs erőfeszítései mellett Nyugat-Európának is közelednie kell hozzánk.

Alelnökként ezen a munkahéten is feladatot kapott, számolt be Tőkés László feladatköre konkrét szeletéről, csütörtökön a három – angol, magyar és román – nyelven vezetett plenáris ülésen többek között a közös agrárpolitikáról fogadtak el határozatot az EP-ben, valamint a bankok, pénzügyi szervezetek szabályozásról vitatkoztak az EP-képviselők. Erdélyi képviselőnk jelezte, hogy a második Orbán-kormány ezirányú kormányzati politikája szellemében egészen európai úton halad, bár a kérdéskör fontosságát, összetettségét jól mutatja, hogy a plénum visszaküldte a határozati javaslatot a szakbizottsághoz.

Tőkés László újságírói kérdésre legközelebbi konkrét feladatként a vallási vezetőkkel való találkozót jelölte meg. Mint mondta, Jerzy Buzek elnök csütörtökön megismételte azon felkérését, hogy az Európai Vallási Vezetők 2010. július 19-én, Brüsszelben sorra kerülő Találkozóján Tőkés László alelnökkel közösen képviseljék az Európai Parlamentet.

Budapest, 2010. július 9.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

K Ö Z L E M É N Y

Az Európai Parlament 2010. július 5-8-i, strasbourgi munkahetében Tőkés László alelnök programjának főbb pontjai a következők voltak:

● Az általában havonként sorra kerülő strasbourgi plenáris ülésszak első napján – hétfőn – rendszerint az elnökből, a tizennégy alelnökből és az öt kvesztorból álló parlamenti Elnökség (Büro) is ülést tart. Július 5-én, EP-alelnökké való megválasztatása óta Tőkés László első ízben vett részt az európai Ház vezető testületének tanácskozásán.

Jerzy Buzek elnök a napirend megállapítását követően szívélyesen köszöntötte a Schmitt Pál, újan megválasztott magyarországi köztársasági elnök helyére lépő új EP-alelnököt.

A kiadós tanácskozás napirendjének végén erdélyi képviselőnk köszönetet mondott a meleg fogadtatásért. Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az Elnökség tagjaként Önökkel együtt dolgozhatom – mondotta. Közvetlen elődjének Magyarország államelnökévé való megválasztatását méltatva, arra a kivételes lehetőségére mutatott rá, hogy romániai – erdélyi – magyarként mind a román, mind a magyar nemzeti érdekeket egyszerre szolgálhatja.

Az Emberi Jogi Bizottság (DROI) tagjaként európai képviselőnk ugyanakkor sürgősségi felvetéssel élt Ershidin Israel üldözött ujgur menekült ügyében, akinek tartózkodási kérelmét a kazahsztáni hatóságok visszautasították, Kína pedig azonnali kiadatását követeli. Tőkés László a DROI-szakbizottság, illetve Heidi Hautala elnökasszony kérését továbbítva, az Elnökség, illetve Jerzy Buzek elnök sürgős közbenjárását indítványozta a hányattatott sorsú ujgur ellenálló életének megmentése érdekében.

● Július 6-án, kedden európai alelnökünket hivatalában fogadta Klaus Welle, az EP főtitkára. A találkozó részét képezi az alelnöki feladatkör átvételének, erdélyi képviselőnk új tisztségére való felkészülésének.

A Parlament adminisztrációjának vezetője ezúttal megerősítette, hogy Tőkés László Schmitt Pál volt alelnök munka- és feladatkörét „örököli”– a következők szerint:

– Oktatásügy és sport
– UNESCO
– Kultúrák közötti párbeszéd
– Vallás- és egyházügyi kapcsolatok
– Euronest
– Nyugat-Balkán
– Tagjelölt országok, uniós bővítés

● Július 7-én, szerdán, a délutáni plenáris ülésen Tőkés László a Koszovó és Albánia csatlakozási folyamatával kapcsolatos állásfoglalási indítványok vitájában látta el az elnöki teendőket. A két dokumentum ügyében a strasbourgi ülésszak zárónapján, csütörtökön szavazott a Parlament.

A vita bevezetéseképpen, valamint lezárása rendjén Stefan Füle uniós bővítési biztos szólt a Tisztelt Házhoz. A politikai csoportok vezérszónokai között szólaltak fel a két állásfoglalás-tervezet jelentéstévői, Ulrike Lunacek német képviselőnő, valamint Nikolaos Chountas görög honatya. Ezután a hozzászólók következtek – köztük Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő. Elena Băsescu – a román államelnök leánya – a Koszovó függetlenségét ellenző, közismert román álláspontot hangoztatta. Az időközben az ülés vezetését átvevő Libor Roucek EP-alelnök sajnálattal volt kénytelen megrovásban részesíteni Kovács Béla (Jobbik) képviselőt, aki hozzászólásában – a tárgytól eltérve, de egyébként jogosan – a vajdasági magyarokat ért sérelmeket panaszolta fel.

Hozzászólásában Tőkés László Herman van Rompuy nyugat-balkáni országokban tett látogatásának egyes tanulságait összegezte. Az Európai Tanács elnöke és Boris Tadic szerbiai államelnök egyetértettek abban, hogy a mihamarabbi integráció „kulcsfontosságú” Nyugat-Balkán stabilitása és jövője szempontjából. Tadic ezzel együtt amiatt fejezte ki elégedetlenségét, hogy lelassult az európai integrációs folyamat. Nos, hogyha ennyire „fontos” és „sürgős” a csatlakozás, akkor méltán várható el, hogy az érdekelt országok – köztük Szerbia és Koszovó – ne egymással vetekedjenek, hanem a kölcsönös párbeszéd és saját teljesítményük révén növeljék esélyeiket, és gyorsítsák fel csatlakozásuk lelassult folyamatát – mondotta az EP erdélyi alelnöke. Az Unió részéről viszont arra van szükség, hogy ne használjon kettős mércét az érintett országokkal szemben, példának okáért a vízummentesség vonatkozásában – fűzte hozzá Tőkés László.

Vitazáró összefoglalójában Stefan Füle bővítési biztos – egyebek mellett – egyetértését fejezte ki az EP-alelnökünk által mondottakkal, kihangsúlyozva, hogy a tagjelölteknek maguknak kell vállalniuk a felelősséget a csatlakozási feltételek teljesüléséért. Természetesen, az EU is vállalja a reá eső részt, és készségesen segítségére lesz azoknak, akik egyedül nem képesek megoldani gondjaikat – zárta beszédét a csehországi biztos.

● Július 7-én, csütörtökön délelőtt feszített menetben folytatódott és zárult le a – rendszerint – három napra időzített strasbourgi szavazások sorozata. A törvényhozói munka zárószakaszában újból Tőkés László alelnök vette át az ülésvezetést.

Koradélután Tőkés Lászlót hivatalában fogadta Jerzy Buzek elnök – elsőízben azóta, hogy alelnökké választották. A találkozó alkalmul szolgált új megbízatásának és azzal járó feladatkörének hivatalos átadására-átvételére.

Az EP elnöke és vezetőmunkatársai általános tájékoztatást és eligazítást nyújtottak az alelnökök munkájáról, feladatairól és lehetőségeiről, az Európai Parlamentben betöltött szerepükről, valamint a munkásságuk közvetlen keretéül szolgáló Elnökség – a Büro – tevékenységéről. Jerzy Buzek az oktatás, a kultúra és az egyházi kapcsolatok hármasságában jelölte meg erdélyi alelnökünk „testre szabott”, püspöki hivatásával egybeillő szolgálati területét, külön is kiemelve a Lisszaboni szerződés által megjelölt vallási párbeszéd intézményes megvalósításának fontosságát. Másfelől örömét fejezte ki aziránt, hogy a Keleti Partnerség (Euronest) és Nyugat-Balkán bővítési ügyei is az új alelnök hatáskörébe tartoznak – ami természetes módon illeszkedik a Romániát is magába foglaló kelet- és közép-európai térséghez, melyet képvisel. Az elnök ennek összefüggésében külön is kitért a moldáviai kapcsolatra.

Tőkés László elégedettségét fejezte ki gazdag és sokrétű munkaterülete iránt. Különösképpen „szerencsésnek” ítélte azt a körülményt, hogy romániai – erdélyi – magyarként, Temesvár szellemében, a magyar-román megbékélést szolgálhatja. Keleti-nyugati viszonylatban pedig azon szándékát fejezte ki, hogy – szintén – a volt szovjet tömb egyik országából való lengyel EP-elnökkel együtt az Európát továbbra is elválasztó „virtuális vasfüggöny” végérvényes lebontásán dolgozzanak.

Jerzy Buzek elnök megismételte azon felkérését, hogy az Európai Vallási Vezetők 2010. július 19-én, Brüsszelben sorra kerülő Találkozóján Tőkés László alelnökkel közösen képviseljék az Európai Parlamentet.

Budapest, 2010. július 9.