A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott kiemelt ünnepe.

Balatonalmádi – amelynek része Vörösberény, Budatava és Káptalanfüred is – egy fejlődő, forgalmas üdülőváros, járási székhely Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a „magyar tengerre” leereszkedő lejtőjén. A környék már a római időkben lakott volt, a magyar honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik.

A Partium Keresztény Egyetem szociológia szakos hallgatói idei nyári gyakorlatukat ebben a városban töltik ezekben a napokban, az önkormányzat nagyvonalú támogatásával, s ez adott alkalmat a helybélieknek arra, hogy az augusztus 20-i ünnepi beszéd megtartására Tőkés László egyetemalapító püspököt, európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét kérjék fel.

Vasárnap reggel a Szabó János plébános celebrálta szentmisével vette kezdetét a nemzeti ünnepi rendezvény az Almádi központjában lévő, 1930-ban épült Szent Imre-templomban, amelynek különlegessége, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, s architektúrájában meghatározó a tájegységre jellemző vörös kőzet. A templom mellett áll a budai várból 1956-ban ide áthelyezett Szent Jobb-kápolna, az államalapító szent király jobbjának egy fragmentumával. 2008-ban Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog Gizella ereklyéje is e kápolnában került elhelyezésre.

A mise utáni szabadtéri polgári ünnepségen Keszey János polgármester köszöntötte a meghívottakat és megjelenteket, majd átadta a szót a díszvendégnek. Tőkés László ünnepi beszédében hangsúlyozta: a magyarság megmaradásának feltétele, hogy megőrizzük Szent István örökségét. Államalapító királyunk megmentette a pusztulástól és egységbe kovácsolta a magyarságot, amelynek megmaradását és jövőjét a történelem színpadáról letűnt vándor népekkel ellentétben az európai kereszténység jelentette. Hozzátette, a török hódoltság alatt és a Habsburg-elnyomás kezdetén az Erdélyi Fejedelemség vitte tovább Szent István örökségét és tartotta fenn a magyar államiságot, Trianon óta viszont „csonka Magyarországra” hárul az a felelősség, melyet a 2012-ben hatályba lépett alaptörvény ír elő a határon túliak irányába. „Trianoni országvesztésünkre lehet-e jobb és hatékonyabb válaszunk – most, a századik évfordulója közeledtén –, mint a Szent István-i ország maradék népének testvéri szolidaritása és cselekvő együttműködése?!” – tette fel a korántsem költői kérdést.

Történelmi utalásokkal, bibliai példázatokkal gazdagított beszédében Tőkés László arról is beszélt, hogy a migrációs válság és a vele együtt járó erőszak napjaiban az egyik fő kérdés: Szent István örökségét, államunkat, hitünket, kultúránkat meg akarjuk-e őrizni és védelmezni, vagy pedig mi magyarok is belevegyülünk a mindent elsöprő európai fősodorba. EP-képviselőnk megjegyezte: „Sokan és gyakran szokták idézni István királynak az idegenek befogadására vonatkozó intelmeit. Csupán azt felejtik el hozzátenni, hogy államalapító királyunk semmi esetre sem az ország kárára történő befogadás gyakorlatát pártolta.” Míg az államalapítás idején valóban a nyugat-európai orientáció bizonyult üdvösnek, manapság Közép-Európa keresztény-nemzeti irányvonala jelenti a kiutat a birodalmi Európa elhatalmasodó válságából. Felidézte, hogy nemrég Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök is azzal zárta beszédét: „…huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most viszont azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.”

 A rendezvényen részt vettek Balatonalmádi szlovákiai és németországi testvértelepüléseinek, Nyitragerencsérnek és Eggenfeldennek a küldöttei, valamint a leendő testvértelepülés, Tusnádfürdő képviselője, illetve a nagyváradi egyetemi hallgatók. Az ünnepségen közreműködtek a Pesti Zenész Színpad művészei, Porzsolt Éva és Alagi János énekesek. Legvégül pedig a „magyarok kenyerének” a megáldására és megszegésére került sor.