Tőkés László üzent az EMSZ országos küldöttgyűlésének

Székelykeresztúron tartotta meg 2023. március 18-án első országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziója nyomán létrejött és hivatalosan is bejegyzett politikai szervezet.

Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt választották meg a párt elnökévé, míg az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt. A küldettek elfogadták az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű nyolcágú csillagból és félholdból áll.

A küldöttgyűléshez Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke üzenetet intézett, amelyet az ülés elején olvastak fel. Lásd alább:

Az Erdélyi Magyar Szövetség

alakuló kongresszusának

Csomortányi István ügyvivő elnök úrnak

Székelykeresztúr

Tisztelt Elnök úr!

Tisztelt Küldöttek!

Kényszerű távollétemben ezúton fejezem ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint személyes jókívánságaimat az újan létrejött Erdélyi Magyar Szövetségnek, valamint alakuló kongresszusa tisztelt és szeretett Küldötteinek.

Alighogy magunk mögött hagytuk Március 15-ét, nemzeti ünnepünket, amely dicső múltunk felidézése által erdélyi jövőnk tervezéséhez kölcsönöz ihletet és nyújt segítséget.

Ez alkalommal az 1848-as forradalomnak egyetlen vonatkozását kívánom kiemelni, mintegy példa- és eligazításképpen.

Nem tévedünk, ha a plurális demokratikus politizálás kezdeteit éppen a 175 évvel ezelőtti forradalmi események idejére tesszük. A nemzeti liberális ellenzékiek és a „fontolva haladó” konzervatívok önálló pártokba szerveződő erőinek, valamint az ún. centralistáknak a szembenállása és együttműködése vezetett el a pesti proklamáció 12 pontjában összefoglalt pozsonyi felirati javaslatok megszületéséhez, melyeket az utolsó rendi országgyűlés népes küldöttsége sikerrel terjesztett jóváhagyás végett a bécsi udvar elé. Kossuth Lajos és Petőfi Sándor, Széchenyi István és Eötvös József hívei és követői, a főrendiház tagjai és az alsótábla képviselői, a rendi országgyűlés, valamint a pest-budai forradalom tömegei egyakarattal sorakoztak fel az áprilisi törvények, a 12 pont és a magyar szabadság ügye mellett.

Anélkül, hogy gyarló mivoltunkban hozzájuk mernénk hasonlítani magunkat és az övékéhez próbálnánk hasonlítani saját helyzetünket – tanulni tanulhatunk tőlük, és példát vehetünk róluk.

1989-ben, a nacionálkommunista diktatúra bukásával megnyílt az út a demokratikus társadalmi átalakulások és a pluralista demokratikus politizálás előtt. Az államszervezeti modellt követő magyar önszerveződést tűzve ki célul és az RMDSZ platformrendszerének a bevezetésével mi, erdélyi magyarok is elindultunk a belső demokrácia útján, és egymással példás összhangban, a plurális egység jegyében fogalmaztuk meg programunkat. Képviselőink és szenátoraink felesküdtek az autonómiára.

Azóta mind a demokratikus pluralizmus, mind az autonómia ügyét kisiklatták, a nemzeti ellenzék pedig vakvágányra került. A szintén torzképet mutató – „eredeti” – román demokráciához képest magyar politikai közéletünk – ha lehet – még rosszabb helyzetbe, a sötét múltat idéző egypártrendszer állapotába került.

Anélkül, hogy politikatörténeti részletekbe bocsátkoznék, jelenlegi helyzetünkben egyedül mi vagyunk azok, akik a plurális demokrácia és közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállunk. Éppen emiatt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács sajnos nemcsak a mindenkori román hatalomnak, hanem a vele cinkosságot vállaló RMDSZ-párt nomenklatúrájának is útjában áll. Nincs ez másképen a nemzeti megosztottságon felülkerekedő Erdélyi Magyar Szövetséggel sem, amely hosszú idő után, dicséretes módon az Erdélyi Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot is végre magában egyesítette.

Ezen a ponton azonban nem szabad megállanunk. Hadd vegyünk példát reformkori és forradalmi nagy elődeinkről, akik a hatalmas Habsburg birodalommal voltak képesek a nemzet érdekében összefogni. Megváltoztatva a megváltoztatandókat: nekünk erdélyi–székelyföldi közösségi önrendelkezésünk kivívása céljából kell szövetségre lépnünk.

Lám, a hatalmas összegű európai helyreállítási alap iránti anyagi érdekeltség még a két nagy ellenfelet, a román Nemzeti Liberális Pártot és a Szociáldemokrata Pártot is képes egyazon kormánykoalícióba vonni, az RMDSZ-szel egyetemben! Mennyivel inkább szót kellene értenünk nekünk, romániai magyaroknak, akik alatt a part szakad, és szokás szerint együtt szavaljuk a Nemzeti dalt – azt, hogy: „Rabok tovább nem leszünk!”

Fogadják őszinte elismerésemet a mostani első közös küldöttgyűlésükön testet öltő pártfúzióért, amely már igencsak régóta váratott magára. Dicséretre méltó, hogy maguk mögött tudták hagyni mindazt, ami elválaszt, és előtérbe tudták helyezni azt, ami összekapcsol egymással: a jobb sorsra érdemes erdélyi magyarság ügyét.

Az egységes nemzeti oldal létrejöttével nagy hasznára lehetünk egész nemzeti közösségünknek. Az elnyomó többségi hatalommal szemben is eredményesebben felvehetjük a harcot, ha összefogunk. Különösképpen, hogyha az egyeduralmi reflexeit levetkőző RMDSZ-szel is folytatni tudjuk a 2018-ban elfogadott közös autonómianyilatkozattal újrakezdett együttműködésünket. Kívánságaink és reményeink pedig azáltal válhatnának teljessé, hogyha természetes szövetségesünkként a budapesti nemzeti kormány is támogatásában részeltetne.

Tisztelt Küldöttek! Áldásos tanácskozást és jobb jövőt kívánva, a székely szabadság napján elhangzott jelmondatommal zárom üzenetemet: „Nem adjuk fel!” Soha ne adjátok fel!

Nagyvárad, 2023. március 18.

Tőkés László

az EMNT elnöke