»
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az
2013. július 21. vasárnap
Nagyváradon is kiálltak a történelmi régiókért
Több, mint hétszázan vettek részt Nagyváradon, az egykori Olaszi temető helyén kialakított parkban azon a tüntetésen, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezett Románia közigazgatási átalakítási terve elleni tiltakozásként. Az ország 119 településén zajlott hasonló megmozdulás, ezek között 50 partiumi és 28 Bihar megyei helyszínen. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke köszöntötte az Olaszi kertben megjelenteket. Elmondta: „meggyalázott temetőnkért, a kétnyelvűség törvényre emeléséért, magmaradásunk zálogáért – a partiumi autonómiáért –, és főként a román kormány minket eltüntetni akaró ámokfutása, a – bennünket semmibe vevő regionalizációs tervezet – ellen tüntetünk.”
Első felszólalóként Zatykó Gyula, a Néppárt Partiumért felelős alelnöke lépett mikrofon elé, aki felhívta a figyelmet: egyik alapvető jogunkkal élünk, amikor összegyűlünk, hogy békésen és civilizáltan, a demokrácia játékszabályait tiszteletben tartva álljunk ki érdekeink mellett. Véleménye szerint megakadályozhatóak a román kormány ésszerűtlen és természetellenes régiósítási tervei, de ehhez az szükséges, hogy hallassuk a hangunkat, és egyértelműen felmutassuk álláspontunkat. Ügyünkhöz meg kell nyernünk a történelmi régiók területén élő románságot is, hiszen a szétszabdalásnak ők is elszenvedői lesznek. „Növelni kell Erdély egészének mozgásterét, önrendelkezést kell biztosítani az itt élőknek és csökkenteni kell azt az egészségtelen kapcsolatot, amely a központosított egységállam keretei között Bukaresthez köti. Székelyföld, Partium és Erdély egésze sokkal többre képes. Meg kell adni nekik az esélyt, hogy ezt bebizonyíthassák” – hangsúlyozta a néppárti alelnök. Ezt követően felolvasta az „Erdélyi kiáltvány a történelmi régiókért” című, 119 helyszínen egyidőben elhangzó felhívást.
Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke beszédében nehezményezte, hogy amiképpen a ’60-as évek Ceauşescu diktatúrája, úgy ma a bukaresti szociál-liberális kétharmados diktatúra is nélkülünk akarja közigazgatási reformját végrehajtani, holott az állampolgárok véleménye számít a leginkább az őket érintő kérdésekben. A fiatal politikus szót emelt a Ponta-kormány aktuális, megkérdőjelezhető intézkedései ellen. Hangsúlyozta: „A változtatni akarás nem úri passzió, mint ahogy a Partium önrendelkezésének gondolata sem, hanem az egyetlen esély megmaradásunk biztosítására.” A csőd felé rohanó Románia egyetlen esélyének Csomortányi az autonómia megvalósulását látja. Partiumi vonatkozásban kiemelte, az itt élő 400 ezer magyar és 900 ezer román gondjai közösek, jó részük érti egymás nyelvét, és tiszteli a másik értékeit. Azzal a gondolattal zárta beszédét, hogy a megoldás is közös: az egységes, kétnyelvű Partium régió.
Kristófi Kristóf, a Néppárt váradi elnöke, a várad-olaszi temető sorsát elevenítette fel, felhívva a figyelmet, hogy az itt nyugvó magyarok nem találtak örök nyugodalmat. Gyalázat, hogy a temető ilyen sorsra jutott, őseink tisztelete megköveteli, hogy akár százszor is kiálljunk az ellen, hogy a történelmünktől idegen Mihai Viteazul elnevezés ne maradjon hatályban, mondta, ismertetve az Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezetének ez irányú kezdeményezéseit.
A tiltakozó megmozdulást megtisztelte jelenlétével Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Autonómia Éve (2013) részeként átfogó megmozdulássorozat veszi kezdetét, ennek egyik markáns szegmense a történelmi régiók felszabdalását ellenző és a partiumi önrendelkezés fontosságát kiemelő, Erdély egészére kiterjedő tüntetés – tájékoztatott az erdélyi képviselő. A jelképes helyszínválasztásra és a többségiek térhódításának veszélyeire utalva kijelentette: „sírjainkból is kiforgatnak, nem csak városainkból, falvainkból, természetes életterünkből; csontjainkkal együtt emlékünket is eltörölnék.” A temető-kert elrablása – amiképpen a kolozsvári kétágú templom területének kisajátítása, vagy az erdélyi történelmi régiók eltörlése – az EMNT-elnök szerint egyet jelentenek a magyarság kisemmizésével, a külső határok után a belső határok átrajzolásával.
Végezetül az előző királyhágómelléki püspök a Szent László Napok RMDSZ által történő lenyúlásával kapcsolatosan emlékeztetett arra, hogy még 2006-ban az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete kezdeményezte, hogy a város alapítójáról és védőszentjéről, Szent Lászlóról nevezzék el a magyarok által egyébként is ezen a néven ismert Körös-parti főteret. Ekkor a történelmi egyházak képviselői, a különböző politikai szervezetek, valamint a nagyváradi civilek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hasonló összefogás lenne szükséges a Szent László-kultusz ápolásának vonatkozásában, hangsúlyozta Tőkés László. Hozzáfűzte: a ma már szentként tisztelt lovagkirályról való megemlékezés vallási felekezettől függetlenül megengedett kell legyen a magyarok számára.
A nagyváradi tüntetés incidensek nélkül, több, mint hétszáz résztvevő jelenlétében zajlott le és a himnusz eléneklésével zárult. A helyszínen a váradiaknak alkalmuk adódott egy, a Ponta-kormány regionalizációs terveit ellenző petíció aláírására, mely lehetőséggel több százan éltek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
partiumi sajtószolgálata
partiumi sajtószolgálata
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről