Visszahozni a magyarokat!

Tőkés László püspök alapvető tulajdonsága, hogy mindig előretekint. A legnagyobb bajok, gondok közepette is. Két másik erdélyi magyar képviselőtársával együtt őt is feljelentette egy szervezet Romániában hazaárulás vádjával. Tőkés László mégis hisz a román–magyar együttműködésben, s Erdély autonómiájában. Vele beszélgettünk el pünkösd alkalmából. A Magyar Hírlap interjúja.



– Hogy viseli Brüsszelben a magyar kormány elleni akciókat?

– Nemrég voltam Gödöllőn, a keresztény-zsidó-muzulmán vallásközi párbeszéd részeként megtartott konferencián, melyet a vallásügyi államtitkárság szervezett a magyar uniós elnökség keretében. Sok hasonló jellegű és szellemiségű rendezvénnyel együtt ez is azt érzékelteti, mennyire hamisan vádolják Magyarországot diktatúrával, rasszizmussal, nacionalizmussal. Ezek a támadások az álliberálisok, a volt kommunisták, a volt kommunisták által félrevezetett nyugati szocialisták és a zöldek felől érkeznek. Pártpolitikai akciókról van szó. Ugyanilyen kampány indult most Romániában a székelyföldi érdek-képviseleti iroda megnyitása alkalmával. Az iroda földrajzi, gazdasági s egyéb sajátosságai miatt önálló régióként kezeli Székelyföldet. Utóvédharcot folytatnak a kommunista diktatúrák erői a parlamenti demokráciákkal szemben. Romániában annyival rosszabb a helyzet, hogy ott nemcsak a posztkommunisták ügyködnek, de létezik egy posztszekurista vonal is, tehát ott egyfajta poszt-Szekuritáte-korszakról is beszélni kell.

– A magyar kormányról volt szó, de önt sem kímélik.

– Megint felparázslottak a magyarellenes támadások. A múltkor nyíltan arra uszítottak az egyik hetilapban, hogy merényletet kell elkövetni ellenem. A szlovák példa nyomán pedig azt követelte a liberális párt frakcióvezetője, hogy vonják meg tőlem az román állampolgárságot.

– És a máskor olyan érzékeny EU most csak hallgat!?

– A felvetés jogos, de benne van a válasz is. Európában mindenkit arra szólítgatnak fel, hogy határolódjon el a nacionalizmustól, rasszizmustól, antiszemitizmustól. Állandóan a muzulmán bevándorlókat védelmezik Európa őslakosaitól, de kérdem én, miért nem védik meg a felvidéki magyarokat a folyamatos szlovák agressziótól?! Látni kell, csak magunkra számíthatunk. Egy olajozott nemzetközi gépezet sejthető a háttérben, amelyet a pártállami rendszer ügynökei és levitézlett képviselői működtetnek. Magyarországon ezek az emberek most labdába sem rúghatnak. Nemzetközi színtérre vitték az akcióikat, ott keresnek szövetségeseket.

– Mit szól a kolozsvári Mátyás-szobor feliratához?

– Kolozsvár teljes elrománosításának szimbolikus cselekménye ez a táblaállítás. Értésünkre akarják adni, hogy Erdélyország a románok földje. Sajnos létező valóságként vagyunk kénytelenek elfogadni az ország egykori megcsonkítását, sőt kihatásaiban ma is tovább rombol a békerendszer. Elég ha csak a megszaporodott magyarellenes támadásokra, szoborgyalázásokra, vagy a szlováknyelv-törvényre utalok. Ezért mondta ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hogy Trianon gyógyítására van szükség, s ezért is indított programot ennek jegyében. Mi úgy értelmezzük, hogy amikor az új Magyar Országgyűlés megteremtette például a nemzeti összetartozás napját, az is a programunk részévé vált. Akárcsak a kettős állampolgárság intézménye vagy az új magyar alkotmány. Nagypolitikai léptékben folyik Trianon gyógyítása, de mindezt meg kell tölteni tartalommal is.

– Nagy a román ellenállás az erdélyi autonómia ügyében. Sokak szerint feleslegesen reménykednek a magyarok.

– Nem kételkedem az autonómia megvalósíthatóságában. Annyira alárendelt helyzetbe kerültünk azonban Trianonnal, hogy elveszítettük az érdekérvényesítési erőnket és készségünket. A magyarok Mohács óta tartó szétfejlődése és megosztottsága nem tette lehetővé az önrendelkezéshez szükséges nemzeti összefogást, ez csak egy-két évre valósult meg a rendszerváltás után, aztán az oszd meg és uralkodj elvével, a posztkommunizmus leginkább bevált eszközével újra szétforgácsoltak bennünket. Nemcsak a románok hibáztathatók azért, hogy nem jutunk előre Erdélyben, de az erdélyi magyar politikának is nagy a felelőssége.

– Ezért hozták létre önök az új pártot?

– Igen, mert az RMDSZ képtelen rendeltetésszerűen működni, ma már nem is a magyar érdekeket képviseli Bukarestben, inkább a román érdekeket jeleníti meg. A másik erő, a Magyar Polgári Párt ígéretesen indult, oroszlánrészem volt a létrehozásában, utóbb viszont kiderült, hogy nem képes betölteni az RMDSZ-szel szembeni alternatíva szerepét. Az új párt nem versenypárt akar lenni, csak egyike azoknak az instrumentumoknak, amiket az autonómia megvalósítására akarunk használni. A többi magyar politikai és közéleti szereplőhöz való viszonyulásunk az együttműködés elvén, és nem a versengés elvén működik majd.

– Mit szólnak ehhez a választók?

– Az Erdélyi Magyar Néppárt a politikai pluralizmus talaján áll. Ma már körülbelül egymilliónyi magyar szavazatból a választások alkalmával mintegy 300-400 ezer szavazatot sikerül az RMDSZ-nek és az MPP-nek megszereznie. Tehát odavan a magyar politikai érdekképviselet szavazati ereje. Az EMNP szeretné épp a pluralizmus szellemében visszahozni azokat a magyarokat, akik már átszavaznak a román pártokra, vagy nem is mennek voksolni. Szomorú tény, hogy egyre több magyar ábrándul ki a Felvidéken, Kárpátalján is a nemzeti politizálásból. A kommunizmus negyven éve alatt legyengült a magyarok nemzeti ellenállásának egészséges önvédelmi rendszere. Felmorzsoltak, megőröltek bennünket.

– Ennek szép példája volt, hogy tavaly majdnem a Nemzeti Színházban ünnepelhette a román követség Erdély elszakítását.

– Működik a Komintern. Úgy tűnik a román és a magyar titkosszolgálatok szorosan együttműködtek, egészen a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormány bukásáig. A román szolgálat átdobott egy csomó besúgót, sok nyugdíjas szekus tiszt él itt Magyarországon, sőt több egykori szekus lelkipásztor is ide húzódott vissza. Tipikus poszttrianoni, posztkommunista helyzet alakult ki, ezt kellene gyógyítani.

– Mi lesz Románia felvételével a schengeni rendszerbe? Legutóbb, elvben zöld utat adott az EP Bukarestnek.

– Igen, de Németország és különösen Hollandia megkötötte magát, a bevándorlók egymást követő hullámai miatt. Most az ellenkezője történik mint Románia 2007-es felvételekor az EU-ba. Akkor nem érdemelte meg, hogy felvegyék. Most viszont már teljesítette a formális feltételeket. A nemrég lezajlott Körösök völgye határtalan vándortúra, mely az erdélyi Belényesről indult, tulajdonképpen élő állásfoglalássá alakult át Románia felvétele mellett.

Magyar Hírlap, 2011. június 11.