2011. május 25. szerda
Send this article Print this article

Nemzeti kisebbségek az EU-ban

2011. május 24-én, Brüsszelben, az Európai Parlamentben Nemzeti kisebbségek az Európai Unióban címmel konferenciára került sor, amelynek házigazdája Alojz Peterle szlovén EP-képviselő volt.



 
   A rendezvény elsődleges célja a karintiai szlovén kisebbség helyzetének bemutatása, valamint rávilágítani az Európai Unió alapdokumentumainak és rendelkezéseinek a hiányosságaira a nemzeti kisebbségek közösségi jogai tekintetében, továbbá azokra az intézkedésekre, melyek mind nemzeti, mind uniós szinten szükségesek ezen áldatlan helyzet orvoslása érdekében. A meghívott előadók között szerepelt Tőkés László, az EP alelnöke és Hannes Swoboda osztrák szociáldemokrata EP-képviselő, valamint Gerhard Hafner bécsi egyetemi tanár, a kérdéskör szakértője.
   A tanácskozást Alojz Peterle, Szlovénia első szabadon választott miniszterelnöke (1990-1992) nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásán alapul, ezzel szemben viszont kisebbségpolitikája, a területén élő nemzeti kisebbségek eltérő helyzete nem éppen egy "egységes Európára" vall. Azt hangsúlyozva, hogy egyetlen többségi közösségnek sem áll jogában egymagában eldönteni, hogy kisebbségeit milyen jogok illetik meg, rámutatott, hogy a szlovén kisebbség ügye Ausztriában és Olaszországban "egy soha véget nem érő történetnek tűnik", egy olyan problémának, amely csak akkor oldódik meg, hogyha valódi együttműködés alakul ki az egyes nemzetek és a különböző népcsoportok között.
   Tőkés Lászlóerdélyi képviselőnk beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek ügye össz-európai kérdés. Volt "polgár-társakként" köszöntötte a karintiai szlovén közösség jelenlévő, mintegy 120 képviselőjét, visszautalva arra, hogy egy évszázaddal ezelőtt még egyazon ország − az Osztrák-Magyar Monarchia − állampolgárai voltak. Ady Endre "magyar, oláh, szláv bánatról" és "a szolganépek Bábeléről" szóló nagyívű költeményét idézve és az összefogásra vonatkozó − történelmi − kérdésére válaszolva, elérkezettnek ítélte az időt, hogy immár ne külső kényszerűségből, hanem közös akaratból és kölcsönös − európai − szolidaritásból fogjanak össze mindazok a nemzeti közösségek, melyeket egykor a Habsburg megosztó politika, utóbb pedig az ellentétes nemzeti érdekek állítottak szembe egymással. Erre az Európai Unió kínálja a legalkalmasabb keretet − mondotta képviselőnk, hasonló értelemben szólva az olaszországi szlovénekről is, akiknek hátrányos helyzetével és jogaival az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja éppen nemrégen, strasbourgi ülésén foglalkozott.
   Míg az egyesült Európa alapdokumentumai és -szerződései, mint például az Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye vagy a Lisszaboni Szerződés az emberi jogok védelmének rendszerét képezik és biztosítják, valamint számos olyan uniós szintű politika és projekt létezik, amelyek az emberi jogok, a tolerancia és a kultúrák közötti párbeszéd támogatását tűzik ki célul (például 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve volt), ennek ellenére, az EU-ban gyakran "kettős mérce" érvényesül. Míg ugyanis az Unió a határain kívüli emberi jogi sérelmek orvoslásának kiemelt figyelmet szentel (például a kínai ujgurok és a tibetiek, vagy a harmadik világ üldözöttjei esetében), ezzel szemben viszont mindezen elvek és értékek érvényesítését saját országaiban elhanyagolja, gyakran azzal hárítva el a felelősséget, hogy a tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi jogok kérdéskörét. Ugyanakkor a tagállamok maguk is más és másként viszonyulnak a határaikon belül élő kisebbségek, illetve a határaikon kívülre szakadt nemzeti közösségeik ügyéhez.
   Beszéde befejező gondolataként Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös és sokszínű Európában a konfrontáció visszahúzó örökségét a népek, nemzetek és kisebbségek közötti együttműködésnek és a kölcsönös tiszteletnek kell felváltania. 
   Dr. Gerhard Hafner előadásában arra fektette a hangsúlyt, hogy míg az emberi és kisebbségi jogok védelmének követelménye többszörösen megjelenik az Unió alapvető dokumentumaiban, ennek a jogrendszernek ellenben óriási hiányossága, hogy a "nemzeti kisebbség" fogalmának a mai napig sem létezik egységes meghatározása, mivel a tagállamok ezen a téren nem értenek egyet. Nehéz olyasvalamit védeni, aminek egységes tartalmi meghatározása mindmáig hiányzik − vonta le a következtetést az előadó.
   A konferencia keretében a karintiai szlovén közösség népi kórusa is fellépett, valamint két jelentős kiadvány: a Gerhard Hafner és Martin Pandel által szerkesztett, Nemzeti közösségi kérdések: Együttműködés konfrontáció helyett című kötet, valamint a Matjaž Klemenčič és Vladimir Klemenčič szerzőpáros A karintiai szlovének az osztrák kormánnyal/ellenében, etnikai fennmaradásukért kifejtett törekvései a II. Világháború után című könyvének a bemutatójára is sor került.
 
Brüsszel, 2011. május 24.


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010