Kárpát-medencei borbemutató Brüsszelben

„A teremtett világot, az európai földrészt, a természetes régiókat − ezenképpen pedig a Kárpát-medence csodálatos szépségű térségét − nem lehet és vétek volna természetellenes módon és politikai kizárólagossággal szerteszakítani. A história, a geográfia, a religió, a kultúra és a geopolitika egyaránt ennek az európai nagyrégiónak a természetes egysége mellett szól” – hangsúlyozta Tőkés László erdélyi EP-képviselő az általa szervezett Kárpát-medencei borbemutató megnyitóján Brüsszelben, 2011. június 28-án.

A magyar EU-elnökségnek mintegy a „záró-áldomásán” az Európai Parlament magyar alelnöke felidézte: Trianon évfordulóján „Világraszóló magyarok” címmel szerveztek kiállítást, amely arról szólt, hogy a „trianoni múltból” – Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Romániával együtt – hogyan juthatunk el „a schengeni jövőbe”. Ugyanezt a szellemiséget hordozta idén februárban a magyar EU-elnökség „Együtt-lét” című fotókiállítása is, mely kifejezett módon a kárpát-medencei hagyományos kultúrák sokszínűségének gazdagságát és ezek egymást gazdagító együttélését volt hivatott megjeleníteni. Hasonlóképpen a Mészáros Alajos felvidéki és Deutsch Tamás anyaországi EP-képviselők által rendezett múlt heti kiállítás is ugyanezt idézte a festészet „Duna-menti szín-játékának” nyelvén, a Duna-stratégia összefüggésében. „Következésképpen, amikor a Kárpát-medencéről beszélünk, az egyesülő Európa nemzeteinek közösségében nemcsak magunkra, hanem mindazokra a testvéri népekre is gondolunk, akikkel vallásos hitünk és európai értékközösségünk összekapcsol bennünket” – mutatott rá az egykori temesvári lelkipásztor.

Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke a rendezvény fővédnökeként a rá jellemző oldott formában köszöntötte az egybegyűlteket: „Jól végzett munka után az emberek koccintanak. Sikerre, barátságra, mindenki egészségére. Őszintén gondolom, hogy a magyar uniós elnökség végeztével jó okunk van arra, hogy emeljük poharunkat az Európai Unió integrációs erejére és a közösen elért eredményeinkre” – írta levelében. Üzenetében a magyar államfő köszönetet mondott a magyar borászoknak azért, hogy a közös sikerek elérése érdekében a magyar EU-elnökség alatt, illetve a tegnapi, „Kárpát-medencei borkultúra” című rendezvényen is fenséges borok változatos kínálatával örvendeztették meg a népes vendégsereget.

Milan Zver EP-képviselő, a Szlovén Néppárti Delegáció vezetője köszöntőjében kitért a magyar nemzet XX. századi viharos történelmére, és elismeréssel szólt arról, hogy szétszakítottságuk ellenére a különböző országokban élő magyar nemzeti közösségek megőrizték kultúrájukat, ragaszkodtak hagyományaikhoz, és a közös múltra alapozva, európai jövőt terveznek. A szlovén képviselő abból kiindulva, hogy az Európai Unió a kölcsönös tiszteleten, a szolidaritáson és a békés együttélésen alapszik, rámutatott: mindennek beszédes és kiváló példája a különböző nemzetek és kultúrák közötti regionális együttműködés eredményeként virágzó Kárpát-medencei borkultúra.

Gyürk András EP-képviselő, a Magyar Néppárti Delegáció vezetője a magyar EU-elnökség szemszögéből az összmagyarság közös sikereként értékelte a kárpát-medencei borrégiókat bemutató kiállítást, amelyen kilenc hírneves borász, köztük hat anyaországi – élükön Bock Józseffel –, valamint a külhoniak képviseletében Balla Géza erdélyi, Bott Frigyes felvidéki és Maurer Oszkár délvidéki (szerémségi) borászok kínálták nagy elismerést kiváltó, válogatott italaikat. A kilenc kárpát-medencei borvidéket Mészáros Gabriella borakadémikus mutatta be. A háromnapos rendezvény ideje alatt a látogatók tájékozódását nagyméretű molinók segítik, amelyeken Mohácsi László-Árpád nagyváradi képzőművész a bemutatott borrégiók rövid leírását és az ott termelt borok értékét felvillantó tömör méltatásokat rendezte tetszetős kompozíciókba. A borbemutató részét képezi továbbá Sófalvi Istán fényképész fotókiállítása, amely Érmellék hagyományos pincéit mutatja be. A beszédeket követő kulturális műsor keretében a Tőtszegi András vezette mérai Csűrös zenekar és a mérai táncosok kápráztatták el az egybegyűlteket népviseletükkel, zenéjükkel és táncukkal.

A rendezvényen számos román és szlovák EP-képviselő − köztük Monica Macovei, Cristian Preda és Eduard Kukan − is részt vett. A nagyváradiakat Zatykó Gyula, a partiumi demokrácia-központok főigazgatója és Kiss Zoltán, a Zichy Ferenc Borklub vezetője képviselte.

A Kárpát-medencei borbemutató ma, június 29-én Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter részvételével folytatódik, aki a leköszönő magyar EU-elnökség nevében átadja a bor-stafétát a soron következő lengyel elnökség képviselőinek.

Schmitt Pál köztársasági elnök úr köszöntője

a „Borkultúra a Kárpát-medencében” kiállítás megnyitóján megjelentekhez

Brüsszel

Jól végzett munka után az emberek koccintanak. Sikerre, barátságra, mindenki egészségére. Őszintén gondolom, hogy a magyar uniós elnökség végeztével jó okunk van arra, hogy emeljük poharunkat az Európai Unió integrációs erejére és a közösen elért eredményeinkre.

Ne felejtsük el az ünnepi pillanatban se, hogy nem csak mi végeztük be a feladatainkat, de a spanyol-belga-magyar elnökségi trió példás együttműködése is lezárul. Mi a félév kezdetekor azt ígértük, hogy majdan egy Erősebb Európa ügyeinek stafétáját fogjuk lengyel barátainknak átnyújtani. Bízom benne, hogy a gazdasági kormányzás megerősítésével, az európai szemeszter bevezetésével, a horvát csatlakozás közelségével, a romastratégia megalkotásával valóban erősebb lett Európa.

Mi sem természetesebb, hogy az elnökség idején kiválónál kiválóbb magyar borokkal kínáltuk partnereinket. Hiszen nekünk, magyaroknak a bor nagyon fontos: kifejezi ragaszkodásunkat a hagyományainkhoz, becsületes kapcsolatunkat a földdel.

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy a távolból is megköszönjem a magyar borászoknak, hogy munkájukkal támogatták közös sikereinket; és most, a Kárpát-medence borainak ünnepén is vendégeink asztalára adták e fenséges italokat. E több mint ezeréves borkultúra kincsei úgy kötnek minket össze a múlttal, hogy közben a termelők mai munkáját és a jövőbe vetett bizalmát dicsérik.

Egészségükre!

Schmitt Pál

BORKULTÚRA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

− Megnyitó beszéd −

Minden lélekkel megáldott ember még ma is, az illuzióromboló kései modern korban, gyermeki áhítattal követi nyomon az özönvízről szóló bibliai őstörténet színes eseménysorozatát. A példázatos történet örök üzenetét megértve, Kányádi Sándorral együtt valljuk, hogy korunk Európájában is minden életet és minden maradandó értéket „Noé bárkájába” kell mentenünk, az isteni kegyelmet hirdető szivárvány jelezte özönvíz utáni jövendő számára. Mert „bezárulnak a mélység forrásai s az ég csatornái” és a pusztítón örvénylő vizek végtére „elapadnak” (1. Móz. 8, 1-2) – és minden mohácsi vagy trianoni történelmi katasztrófa nyomán, akárcsak a XIX. századi filoxéravész után, kipusztult szőlőinket újra kell ültetnünk, a megmentett életet elölről kell kezdenünk...

Noé bárkájának képénél maradva, kárpát-medencei borászati bemutatónk alkalmával magától adódik annak az igénye és gondolata, hogy a „nemes szőlőt” és Bacchus „szívet vidámító italát”, ezzel együtt pedig a kárpát-medencei borászat ezredéves kultúráját szintén a maradandó értékek ősi hegyek vonulata által övezett „hajójára” menekítsük.

Ma délelőtt Jásdi István magyarhoni borász egy gyönyörű könyvvel ajándékozott meg, első lapján ezzel a beírással: „nemcsak borral él az ember”. Magvas gondolatával a pusztában megkísértett Krisztus Urunkat idézte, aki kínzó éhségeink közepette tanít arra, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember” (Mt. 4,4). Ebbe a gondolatmenetbe illik bele néhai Kosinszky Viktor frappáns megfogalmazása, mely szerint: „A magyar szőlő nem csak bor, hanem kenyér is” – a szónak abban az evangéliumi értelmében, hogy Jézus „az életnek kenyere” (Jn. 6,35).

Mindnyájan tudjuk és érezzük, hogy az elhangzó szavak konkrét és átvitt értelemében, a magyar európai elnökség időszakát mintegy „áldomással” lezáró, mai rendezvényünkön, bornál és kenyérnél messze többről van szó. Amikor a Kárpát-medence teremtett szépségét, gazdagságát és egységét emlegetjük, valójában benne értjük egész kárpát-medencei múltunkat és jövendőnket, a szántóvetőkkel és szőlőtermesztőkkel együtt pedig egész, jobb sorsa érdemes dolgos és szabadságszerető népünket – mindazokat, akik hittel hiszik ma is, hogy: „Lesz még szőlő s lágy kenyér” – mert hiszen Isten életre teremtett, majd szabadított meg vizekből és veszedelmekből bennünket.

   Trianon tavalyi kerek évfordulóján a „Világraszóló magyarokról” rendezett jeles kiállítás arról szólt, hogy a: „trianoni múltból” – Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Romániával együtt – hogyan juthatunk el „a schengeni jövőbe”. Következésképpen, amikor a Kárpát-medencéről beszélünk, az egyesülő Európa nemzeteinek közösségében, nemcsak magunkra, hanem mindazokra a testvéri népekre is gondolunk, akikkel vallásos hitünk és európai értékközösségünk összekapcsol bennünket. A Mészáros Alajos felvidéki és Deutsch Tamás anyaországi képviselőtársaink által rendezett, múlt heti kiállításunk ugyanezt idézte a festészet „Duna-menti szín-játékának” nyelvén, a Duna-stratégia összefüggésében. Idén februárban pedig ugyanezt a szellemiséget hordozta a magyar EU-elnökség „Együtt-lét” című fotókiállítása, mely kifejezett módon a kárpát-medencei hagyományos kultúrák sokszínűségének gazdagságát és ezek egymást gazdagító együttélését volt hivatott megjeleníteni.
   Egy szó, mint száz: a teremtett világot, az európai földrészt, a természetes régiókat − ezenképpen pedig a Kárpát-medence csodálatos szépségű térségét − nem lehet és vétek volna természetellenes módon és politikai kizárólagossággal szerteszakítani. A história, a geográfia, a religió, a kultúra és a geopolitika egyaránt ennek az európai nagyrégiónak a természetes egysége mellett szól.
   Ma, amikor a szomszédos testvérnépek közösségében poharunkat emeljük egymás egészségére, együtt éltessük szülőhazánkat, és kívánjunk „Bort, búzát, békességet” Európának!

Brüsszel, 2011. június 28.

Tőkés László