A „magyar ugartól” az „Óceánig”

„Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé!” – idézte Tőkés László EP-alelnök a 2010-es Ady-zarándoklat mottójaként Jeremiás könyvéből (4,3) az igét. Ady Endre 133. születésnapja alkalmából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezésében idén is elzarándokoltak a költőóriás tisztelői Érmindszentre, Ady szülőfalujába, hogy az 1957-ben megnyitott emlékmúzeum udvarán álló szobor előtt elhelyezzék az emlékezés koszorúit.

A zarándoklat rövid ünnepi istentisztelettel kezdődött az érmindszenti református templomban, amely alkalomból Forró László  idén püspökhelyettessé választott helyközkovácsi lelkipásztor hirdette az igét.

A templomot zsúfolásig megtöltő közönség az istentiszteletet követően átvonult az Ady Endre szülőháza előtti kertbe. A költőzseni az öröklétből megelégedetten vehette tudomásul, hogy idén a fiatalság is szép számban képviseltette magát a megemlékezésen, hiszen három református iskola diáksereglete, köztük a debreceni Ady Endre Gimnázium három osztálya vett részt osztályfőnökeikkel együtt az ünnepségen. Érmellék nagy szülöttje ugyanakkor némi malícival nyugtázhatta, hogy magyarjai mit sem változnak: a két évtizedes hagyományt megtörve idén két helyszínen is ünnepelték a születésnapját, a Szatmár-megyei hivatalos kurzus idén Tasnád városába tette át a megemlékezés helyszínét, Érmindszentre csupán a tasnádi ünnepség után szaladtak ki az RMDSZ-es elöljárók egy rövid koszorúzásra.

Az érmindszenti ünnepség házigazdájaként Barabás Zoltán költő, a PMMC igazgatója köszöntötte a jelenlévőket és a meghívottakat: Tőkés László EP-alelnök mellett idén tiszteletét tette Barabás János, Magyarország kolozsvári konzulja, Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatáspolitikáért felelős miniszteri biztos, Cs. Tóth János, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója és Jantyik Zsolt közművelődési vezető Hajdú-Bihar képviseletében, Tolnay István világi főjegyző és Antal János előadótanácsos a KRE igazgatótanácsától, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) regionális szervezeteinek elöljárói, valamint más civil és politikai szervezetek vezetői is jelen voltak.

Az ünnepi beszédek központi témáját a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében 2010-ben érdemi fordulatot vett nemzetpolitikai változások képezték: Barabás János konzul a kettős állampolgárságról beszélt, Ulicsák Szilárd miniszteri biztos pedig bejelentette, hogy idén az oktatási-nevelési támogatást kitejesztik az óvodáskorúakra is. „Nehéz évek várnak ránk, ám összefogással leküzdhetjük a gondokat. Az egyesült Európában lehetővé kell tenni, hogy minél többen jussanak el tapasztalatszerzésre az EU tagországaiba, hogy a tapasztalatataikat szülőföldjükön kamatoztathassák” – mutatott rá a miniszteri biztos. Cs. Tóth János visszaemlékezésében megidézte 1918. december 29-ét, amikor a magyar nemzetért aggódók a Vörösmarty Akadémiai Egyesület elnökévé választották a már nagy beteg költőt, aki szerint nem búsmagyarkodni kell, hanem fellebbezni, tiltakozni Trianon ellen. 1919 januárjában viszont Károlyi Mihály köztársasági elnökként inkább az alkalmazkodást javasolta. „Ezt a két utat kínálja fel nekünk a magyar történelem. Az utóbbi, az alkalmazkodás, mint látjuk, nem vezetett sehová” – jelentette ki a Méliusz Központ vezetője.

Tőkés László, az EMNT elnöke az emlékkünnepség címéből indult ki: a „magyar ugartól” el kell jutnunk az „Óceánig”, mondotta. Ady Endre faluja többet érdemel, fel kell szántani a magyar ugart, hogy sarjadjon az új magyar élet, jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Súlyos adósságaink vannak, de nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is; ennek megfelelően itt az ideje, hogy a nemzeti összefogás szellemében mindenki teljesítse azt, amit megkövetel tőle hite, nemzete és hazája – mondotta az erdélyi magyarok európai képviselője. Tőkés László emlékeztett: 2002-ben a KRE a Széchenyi-Terv keretében 320 millió forintot nyert egy érmindszenti beruházásra, ám az itt épülő termálfürdőre és kulturális központra szánt pénzeket az akkor hivatalba lépő Medgyessy-kormány partiumi cinkosai segítségével átirányította Nagyváradra, ahol csupán egy torzóban maradt ún. „kulturális központ” egyetlen termét babazsúrok és bálok céljaira adják bérbe. „A hely készen áll, és ahogyan Ady Endre mondja, építésre készen a kövünk, hogy ezen a magyar ugaron, a méltatlanul a társadalom és a magyar élet perifériájára szorult helyen végre rangjának és súlyának megfelelően ápolhassuk Ady Endre szellei örökségét.” – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: a zarándokhely megépítésének tervét nem adják fel, hiszen az jelentősen fellendítené nem csupán a település, hanem a térség gazdasági és kulturális életét is.

Az ünnepséget Meleg Vilmos színművész versajándékai tették hangulatosabbá, a debreceni Ady Endre Gimnázium diákjai verses-dalos műsort adtak elő.

***

Az érmindszenti zarándoklat folytatásaképpen délután a közeli Gencsre vonult át a vendégsereglet egy része, ahol csatlakozott hozzájuk Szászfalvi László, az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért felelős államtikár is. A református templomban tartott rövid hálaadó istentiszteleten Nemes Csaba lelkipásztor (a vallásügyi államtitkár politikai főtanácsadója) igehirdetésében a hitben való megmaradás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezután lakossági fórumot tartottak. A bizakodó hangulat megalapozásaképpen a jelenlévők félhangosan „hiányolták” a Gencsen többször is erődemonstrációt tartó erőszakszervezetek képviselőit (korábban az innen elcsapott lelkipásztor védelmében többször is látványos, néha a 60 főt is meghaladó készültséggel vonultak ki a rendőrség és a csendőrség egységei, de a békés református gyülekezetet nem sikerült megfélemlíteniük).

A fórumot Szászfalvi László államtitkár nyitotta meg. Felvezetőjében leszögezte: a Nemzeti Együttműködés Kormányának végre van nemzetpolitikája, a „nemzetpolitikai rendszerváltozás” folyamatában pedig az új kormány stratégiai partnerként tekint a magyar történelmi egyházakra. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a jövőépítés hívószava köré építette fel beszédét. Kijelentette: érdemi változtatásokat terveznek a határon túli támogatáspolitika terén, mert eddig klientúraépítésre használ(hat)ták fel az adóforintokat, de ezután szigorú szakmai alapokra helyezik a támogatáspolitikát. Ennek jegyében átvilágítják az eddigi rendszert is, bár ennek több akadálya van: egyebek mellett az is nehezíti az elszámoltatást, hogy az elmúlt nyolc év kormányzata „áttolta” a felelősséget a határon túli szervezetekre, még csak rendesen le sem adminisztrálták a pályázatokat, az irattárakban nagy a káosz. Ulicsák hangsúlyozta: a megbocsátás keresztényi követelménye csak a bocsánatkérést követően gyakorolható. A stratégiaváltást érzékeltetve a miniszteri biztos többek között a teljes körű anyanyelvi oktatás segítését, az érdemi szórványsratégia életbeléptetését és a kulturális, identitáserősítő programok előtérbe helyezését nevezte meg alappillérekként. Ulicsák jelezte: a szakállamtitkárságok képviselőivel közösen dolgoznak olyan programokon, amelyek a szülőföldön való boldogulást tehetik eredményessé. A személetváltást nagyban elősegítheti, hogy a Kárpát-medencei magyarság Kassától Brassóig az egységesülő Európában található, de ebből következően nagyobb figyelmet kell fordítani az Európai Unióból egyelőre kiszorult kárpátaljai és délvidéki magyarságra.

A meghívottak lélekerősítő szavai után Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület leköszönt püspöke moderálásában a helyiek osztották meg problémáikat, sérelmeiket, gondjaikat. Különös fintora a sorsnak, hogy a fórumot megelőző napokban adta hírül a sajtó, hogy a magyarországi pályázati pénzekkel való visszaélés miatt palástjogától megfosztott volt gencsi lelkipásztor sokadszori feljelentésére a román Legfelsőbb Bíróság bűnvádi eljárást indít az Európai Parlament erdélyi alelnöke ellen.

Érmindszent-Gencs, 2010. november 20.

Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája