A partiumi autonómiaformákról tanácskoztak Érmihályfalván
 Teltházas fórumot tartottak a partiumi,  többségében magyarok lakta vidékek lehetséges autonómia-formáiról  Érmihályfalván, 2010. május 2-án. Az Erdélyi  Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete által összehívott  tanácskozás célja többek között az volt, hogy megjelenítsék a Romániában lévő,  Székelyföldön kívüli, ám ugyancsak tömbmagyar vidékek autonómia-igényét,  megvitassák az önrendelkezés szükségességét, és hogy kijelöljék a lehetséges  utakat, formákat, feltérképezzék az ehhez szükséges lépéseket.
Teltházas fórumot tartottak a partiumi,  többségében magyarok lakta vidékek lehetséges autonómia-formáiról  Érmihályfalván, 2010. május 2-án. Az Erdélyi  Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar-megyei szervezete által összehívott  tanácskozás célja többek között az volt, hogy megjelenítsék a Romániában lévő,  Székelyföldön kívüli, ám ugyancsak tömbmagyar vidékek autonómia-igényét,  megvitassák az önrendelkezés szükségességét, és hogy kijelöljék a lehetséges  utakat, formákat, feltérképezzék az ehhez szükséges lépéseket.
Alapelvként Török  Sándor, a Bihar-megyei EMNT elnöke leszögezte: az önrendelkezés nem valaki  ellenében jön létre, hanem a magyar megmaradás egyik legfontosabb eszköze.  Ezért külön örömmel köszöntötte Veres-Kupán  Enikő Szatmár-megyei, valamint Sándor  József Szilágy-megyei EMNT-elnököket, hiszen a regionális összefogásban  további lehetőségek rejlenek.
   Tőkés  László EP-képviselő, az EMNT  elnöke felidézte az 1998-ban indult fórum-mozgalom korábbi állomásait (Alsócsernáton, Érmihályfalva, Nyárádszereda, Szilágysomlyó), ezekből alakult ki később az az  autonómia-mozgalom, amelynek köszönhetően az önrendelkezés kérdéskörét sikerült  visszahozni az erdélyi magyar politika homlokterébe. A püspök rámutatott: az  RMDSZ korábbi gyakorlatként a kormányzati szerepvállalásakor lemondott az  önálló erdélyi magyar külpolitikáról, ezért az EP-képviseletben nulláról, mi  több, a kisebbségi kérdés modell-értékű megoldását emlegető román ellenszélben  kellett kezdeni a tematizálást. Egy adott történelmi régió többnyelvűsége  európai gyakorlat, ezért annak dacára, hogy a magyar ügynek Európában jelenleg „nem  jó az árfolyama”, az autonómia-küzdelmeinket európai ügyekké lehet tenni –  jelentette ki az erdélyi képviselő. Ebben viszont partnerként számítanak mind  az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt, mind pedig az új magyar kormány  munkájára. „Elindult a forrás az útjára, reméljük, folyam lesz belőle” –  fogalmazott Tőkés László.
   Az EMNT elnökének felvezető gondolatai után Dr. ifj. Szilágyi Ferenc, a Partiumi  Keresztény Egyetem adjunktusa, valamint Csomortányi  István, az Erdélyi Magyar Ifjak Bihar-megyei szervezetének elnökségi tagja  tartottak előadásokat a partiumi, szűkebben az érmelléki autonómia konkrét elképzelésekben  is testet öltő formáiról, Toró T. Tibor,  az EMNT ügyvezető elnöke a jogi keretfeltételeket boncolgatta.
   Végezetül a fórum résztvevői elhatározták a Partiumi Autonómia Mozgalom Kezdeményező  Testületének felállítását, amelynek elnökévé Szilágyi Ferencet, alelnökké  Csomortányi Istvánt választották. A Kezdeményező Testületnek (KT) többek között  az lesz a feladata, hogy a Partium mint gyűjtőfogalom alá tartozó tömbmagyar  vidékek – Érmellék, Hegyköz és Szilágyság – lehetséges autonómia-tervezetét  kidolgozza két hónapon belül. A Mozgalom védnökségét Kovács Zoltán, Érmihályfalva RMDSZ-es polgármestere, a  Királyhágmelléki Református Egyházkerület főgondnoka vállalta fel. A KT további  tagjait a megválasztott elnökség és az EMNT három megyei elnöke jelöli ki  területi és szakmai elv alapján egy héten belül. Az előterjesztéseket  munkadokumentumokként fogadták el.
   A fórumon ajánlásként megfogalmazódott Partium  mint önálló és sajátos jogállású fejlesztési régió kialakításának lehetősége; a  KT feladatául kapta, hogy vizsgálja meg a Hegyköz és Érmellék községeinek  átalakítását a hatályos jogszabályok figyelembevételével úgy, hogy az így  kiváló települések visszanyerjék a magyar többségüket; ugyanakkor annak a koncepcióját  is ki kell dolgozniuk, hogy a térség nagyvárosai – példának okáért Nagyvárad,  Szatmárnémeti, Zilah – a brüsszeli modell szerint sajátos közigazgatási  jogállást nyerjenek, és ez illeszkedjen a regionális önrendelkezéshez. A fórum  résztvevői felhatalmazták Tőkés László EP-képviselőt és az EMNT országos  vezetőségét, hogy a soron következő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon (EMEF) a  felvetéseket képviseljék.
   A fórum munkálatait a Váradi Dalnokok által nagy beleéléssel előadott Kossuth-nóták,  valamint Marozsán  Csilla népdalai színesítették. 
Érmihályfalva, 2010. május 3.
Tőkés   László
EP-képviselő
Sajtóirodája













