„A meggyilkoltak vére az égre kiált” – mondotta a volt temesvári lelkipásztor, majd leszögezte, hogy ameddig nem vonják felelősségre a gyilkosokat és nem leplezik le a mai napig is köztisztségeket vállaló besúgókat, addig a gyilkosokkal cinkos társadalmi igazságtalanság miatt „káini átok ül Románián”. Testvér a testvért gyilkolta 1989-ben, és amiképpen a Mózes könyvének első fejezetében is olvasható, Isten megátkozza az embergyilkosokat, folytatta a gondolatmenetet Tőkés László. Meg kell szabadulnunk ettől az átoktól, és ez csakis a múlt feltárásával lehetséges, hangsúlyozta.

   A korabeli egyházi viszonyokra visszatekintve az európai parlamenti képviselő az Anyaszentegyház életében meghatározó szerepet játszó lelkipásztorokat magatartásuk és a titkosszolgálattal való kapcsolatuk szerint különböztette meg. Az első és egyben legnagyobb kategóriába sorolta azokat a lelkészeket, akiket az ateista diktatúra megfélemlítő uralma elnémított. „Reájuk nem szabad követ vetnünk, hiszen a hatalom erőszakszervei és titkosszolgálata miatt hallgattak” – mondotta. A lelkészi kar egy kisebbik része viszont cselekvő kiszolgálója volt a falurombolásra vetemedő, magyarellenes Ceausescu-rezsimnek. Őket a második kategóriába sorolta a volt királyhágómelléki püspök. „Magyar református egyházunk ezen szolgálói  nemcsak Krisztus ügyét, hanem saját népüket is elárulták. Egyetlen mentségük a titkosszolgálati múltjuk és vétkeik megvallása, illetve az igazság feltárásának elősegítése lehetne”, mutatott rá. A harmadik csoportba azon kevesek tartoznak, akik a gonosszal szembeszálltak, vagy hogyha ezt nyíltan, látványos formában nem is voltak képesek megtenni, viszont magatartásukkal, szolgálatukkal – szóval és cselekedettel – többnyire a jó oldalon állottak, pártját fogták az igaz ügynek és a reájuk bízottaknak.

   Folytatni kell az egyházi átvilágítást, még akkor is, „ha nem illik besúgó lelkipásztorokról, a hivatalos egyház árulásáról beszélni” – vonta le a következtetést Tőkés László.

   A sajtótájékoztatón szóba került, hogy néhány demokrata-liberális honatya elvitatja Temesvártól az 1989-es népfelkelés kirobbantásának elsőbbségét és olyan törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, amely rögzítené, hogy a kommunista diktatúra megdöntését eredményező események nem Temesváron, hanem Jászvásárban (Iasi) kezdődtek. „Szánalmas és nevetséges törekvés ez, mely durva sértést jelent a temesváriak számára. Remélem, hogy ebből az indítványból nem lesz törvény” – mondotta a 22 évvel ezelőtti temesvári események kulcsszereplője. Hozzáfűzte: úgy tűnik, hogy a korrupció nemcsak a gazdaságban és a politikában van jelen, hanem a történelem megítélésében is felüti a fejét. Véleménye szerint egy ilyen törvény elfogadása történelemhamisítással érne fel.   

  Tőkés László végezetül elmondta, hogy levélben fordult hozzá Emil Tarnoveanu marosvásárhelyi forradalmár, aki egyébként 1989 novemberében, a Kommunista Párt 14. kongresszusán Nicolae Ceausescu újraválasztása ellen volt. A levélíró azt kérte tőle, hogy járjon közben annak érdekében, hogy a forradalmárok ne veszítsék el az államtól kapott pénzbeli juttatásokat. Ugyanakkor Emil Tarnoveanu levelében arra is felhívta a figyelmet, hogy míg hivatalosan mintegy 19 ezer forradalmárt tartanak számon az országban, addig alig vannak nyolcezren, akik valóban szerepet játszottak a diktatúra megdöntésében. Az EP-alelnöke szerint az állam morális kötelessége biztosítani az igazi forradalmároknak az őket megillető jogokat.