»
Megnyitó beszédében Tőkés László visszatekintett azokra, a XX. századi történelmi példákra és esetekre, amikor is az egyház élesen szembekerült kora totalitárius elnyomó rendszereivel, nevezetesen a nemzeti szocializmussal és az ateista kommunizmussal, és az ilyenképpen kialakult casus confessionis hitvallási kényszerhelyzetében vagy megalkudott az adott rezsimekkel, vagy hitének bátorságával emelte fel szavát azok ellen. Luther Mártonnak a pápai és a császári hatalommal szembeni halálmegvető kiállása, valamint Kálvin Jánosnak a zsarnokkal szembeni ellenállás jogosságát hirdető ius resistendi elve, nem utolsó sorban pedig a magyar protestantizmus, illetve az erdélyi református fejedelemség korszakos küzdelme az oszmán hódítással és a Habsburg elnyomással és ellenreformációval szemben számunkra is követendő példa korunk kihívásai, a tovább élő kommunizmus és a globális-totális hatalmi rendszerek fenyegetései közepette. Ezen hitvallási helyzetben (status confessionis) „az Isten iránti engedelmesség és lelkiismeretünk szava elől nem szabad kitérnünk, hanem hitünk megvallásával és következményeinek vállalásával kell protestálnunk a Gonosz, az Isten hatalmát megrabló földi hatalmasságok ellen, illetve hitet tennünk (pro testo) isten akaratának elsőbbsége mellett” – mondotta a püspök.

2017. november 22. szerda
A reformáció 500 évéről Brüsszelben – a Partiumi Keresztény Egyetem kórusának fellépése
A 2017-ben rendezett, a reformáció 500 évére emlékező rendezvények sorába illeszkedő konferenciát tartottak Brüsszelben november 22-én. A Tőkés László EP-képviselő irodája által szervezett rendezvényre a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) énekkara, valamint az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület héttagú küldöttsége is meghívást kapott.
Megnyitó beszédében Tőkés László visszatekintett azokra, a XX. századi történelmi példákra és esetekre, amikor is az egyház élesen szembekerült kora totalitárius elnyomó rendszereivel, nevezetesen a nemzeti szocializmussal és az ateista kommunizmussal, és az ilyenképpen kialakult casus confessionis hitvallási kényszerhelyzetében vagy megalkudott az adott rezsimekkel, vagy hitének bátorságával emelte fel szavát azok ellen. Luther Mártonnak a pápai és a császári hatalommal szembeni halálmegvető kiállása, valamint Kálvin Jánosnak a zsarnokkal szembeni ellenállás jogosságát hirdető ius resistendi elve, nem utolsó sorban pedig a magyar protestantizmus, illetve az erdélyi református fejedelemség korszakos küzdelme az oszmán hódítással és a Habsburg elnyomással és ellenreformációval szemben számunkra is követendő példa korunk kihívásai, a tovább élő kommunizmus és a globális-totális hatalmi rendszerek fenyegetései közepette. Ezen hitvallási helyzetben (status confessionis) „az Isten iránti engedelmesség és lelkiismeretünk szava elől nem szabad kitérnünk, hanem hitünk megvallásával és következményeinek vállalásával kell protestálnunk a Gonosz, az Isten hatalmát megrabló földi hatalmasságok ellen, illetve hitet tennünk (pro testo) isten akaratának elsőbbsége mellett” – mondotta a püspök.
Hannu Takkula finn EP-képviselő a reformáció és a finn nemzettudat szerves kapcsolatát hangsúlyozta. Elválaszthatatlan kapcsolatról van szó: az anyanyelv térnyerése és a finn nemzettudat kialakulása elképzelhetetlen a reformáció nélkül. „Mi, finnek ugyanakkor a függetlenségünk századik évfordulóját is ünnepeljük ebben az évben, s a két évforduló erősíti és kiegészíti egymást” – fejtette ki.
A reformáció fájdalomban született – indította előadását Hafenscher Károly, a magyar kormány évfordulós rendezvényeit összehangoló miniszteri biztos, majd így folytatta: a kormányzat éves programja az egyetemes kereszténység és a reformáció magyar haladó hagyományait kívánja bemutatni a nagy nyilvánosság előtt, ezért indították útjára az egész éves rendezvénysorozatot. A természetesség és az eredményesség értékeit hirdette a reformáció, s ennek ma is érvényes üzenete van: rendet kell rakni a lélek mélyén, és akkor a környezetünkben és közösségeinkben isrend lesz. Az egyház egysége ma azt a küldetést jelenti, amelyet Európában a kereszténységnek be kell töltenie. Nekünk, magyaroknak a reformáció kultúra- és nyelvteremtő, közösség- és nemzetmegtartó erőt is jelent – mutatott rá a magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának elnöke.

Tunne Kelam észt néppárti képviselő a XVI. században főleg rurális környezetben élő észtek történelmében korszakalkotónak nevezte az Új Testamentum észt nyelvre való lefordítását a nemzettudat kifejlődése szempontjából. A teljes Biblia észt nyelven való megjelentetése egy hosszú folyamatot indított el, a nemzeti öntudat kialakulásához járult hozzá, amely bár jóval később, de megalapozta az észtországi kommunizmus bukását jelentő „éneklő forradalmat”.
A Londonból érkezett újságíró, David Campanale történelmi szabadságértelmezéseket felidézve érzékeltette, hogy országában vagy Németországban vagy Oroszországban mennyire különbözik az, hogy mit szabad és mit enged meg a jog. Véleménye szerint a reformáció a politika értelmezését is, de természetesen a katolikusoknak a politikához és közélethez való viszonyulását is megváltoztatta. A mai Magyarország egy „európai reformáció” élén áll, amely arra irányul, hogy Európa visszatér saját gyökereihez és keresztény alapjaihoz, hagyományaihoz. Orbán Viktor nemrég elmondott beszédét idézte, melynek értelmében a magyar kormányzat előtt álló kihívás az, hogy elmélyítse az általa képviselt politika szellemi és lelki alapjait. Ez viszont egybecseng a reformáció üzenetével, amely a világos, tiszta alapokat, az egyszerűséget és a hatékonyságot tartotta fontosnak –mondta a BBC munkatársa.
Hitünkből értékek következnek – idézte a tanácskozást moderáló Szilágyi Zsolt a Németh Zsolt által nemrég publikált könyv címét, az Országgyűlés külügyi bizottsági elnökének adva át a szót. „Az igazságot nem kilóra mérik”, kezdte előadását a magyarországi politikus, ugyanakkor az védelmet ad a hozzá hűségeseknek. A reformáció semper reformanda elve állandó megújulást jelent, s ez a politikára is igaz. A reformáció, amely egész Európát megújította, a magyar széttagoltság idején, a XVI-XVII. században összekötötte a nemzetet, és ma is erős megtartó erő számára. A peregrináció, a nyugati egyetemeken való tanulás, majd a tudással való hazatérés mintegy húszezer magyart érintett a reformáció korában. Elődeink példája is arra kötelez, hogy mondandónkat, üzenetünket európai összefüggésben is értelmezhető módon fogalmazzuk meg, vonta le a politikai következtetést Németh Zsolt.
Hermán M. János teológiaprofesszormoldvai reformátusokkal kapcsolatos kutatásainak bemutatásával érzékeltette, milyen átfogó és széleskörű volt a reformátorok egykori tevékenysége és annak kihatása. A moldvai reformáció egyik időszerű üzenete az, hogy legyünk türelmesek, toleránsak, és szeressük a szórványban élő kisebbségeket – zárta előadását az egyháztörténész.
A tordai vallásbéke 450. évfordulójának a küszöbén állunk, s az erdélyi reformáció gazdag örökségének a feltárását folytatjuk az új évben – mondta zárszavában Tőkés László.
A tanácskozás ünnepélyes keretéül szolgált a PKE nemzetközileg is elismert énekkarának alkalmi fellépése, Kovács Gábor karnagy vezényletével.
A brüsszeli utazócsoport látogatása első napján Csáky Pál felvidéki és Laima Liucija Andrikiene litván néppárti képviselőkkel találkozott, a következő napokon pedig Brüsszel nevezetességeivel ismerkedett meg.

hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének