2018. január 24. szerda
Send this article Print this article

A tordai vallásbéke üzenete Brüsszelben

A Magyar Unitárius Egyházzal együttműködve és annak felkérésére Brüsszelben, az európai parlament székhelyén rendeztek konferenciát és nyitottak tárlatot Sógor Csaba, Tőkés László és Winkler Gyula EP-képviselők.



Köszöntőjében Sógor Csaba az erdélyi tolerancia több évszázados hagyományát méltatta.
Míg Nyugat-Európában tűzzel-vassal próbálták vallásukat másra erőltetni a Habsburg uralkodók, addig Erdély a felekezeti béke földje volt – hangsúlyozta Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka.
Nyitóelőadásában Tőkés László örömét fejezte ki amiatt, hogy a három magyar erdélyi képviselő együtt rendezte meg a konferenciát és kiállítást, és közösen képviselhetik az erdélyi magyar protestáns egyházak által Kolozsváron és Tordán 2018. január 12–13-án felmutatott ökuménia szellemét. Emlékeztetett: „A történelemben ritkán fordul elő, hogy egy partikuláris esemény olyan egyetemes rangra emelkedjék, mint a vallásszabadságról szóló tordai vallásbéke. Kellő szerénységgel, de ugyanakkor egy uniós régió jogos büszkeségével állapíthatjuk meg, hogy ez a korszakos fontosságú törvény egyszerre tekinthető kimagasló transzilvanikumnak és hungarikumnak, ezzel együtt pedig európai és univerzális értéknek, amely méltó arra, hogy bekerüljön az UNESCO szellemi értéktárába.” Ezt szorgalmazva jelentette ki, hogy Budapesten a parlament ünnepi határozatba készül foglalni elődjének, az erdélyi országgyűlésnek az 1568-as ediktumát, hozzátéve: „erről a helyről is szorgalmazzuk és járjunk közben annak érdekében, hogy Bukarest is hasonlóképpen cselekedjék, az Európai Parlament pedig nyilvánítsa a törvényt kiemelt jelentőségű európai értéknek, továbbá január 13-át a vallásszabadság európai emléknapjának”.
Tőkés László  beszédében arra is figyelmeztetett, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság, a saját vallási, etnikai és kulturális identitáshoz való jog biztosítása soha sem tekinthető végleges állapotnak, hiszen mindenkor meg kell harcolni érte. „Még egészen közel állunk azokhoz az időkhöz, amikor Ceauşescu diktátor Romániájában s benne Erdély földjén a nacionálkommunista ateizmus nevében lábbal tiporták a vallási, az egyházi és a kisebbségi jogokat. Ez a sötét korszak mind a mai napig visszakísért a vallási béke és a tolerancia szülőhazájában” – mondotta.
A jelenleg világszinten tapasztalható keresztényüldözés, a vallási türelmetlenség és muszlim fundamentalizmus korában itt, Brüsszelben a keresztény európai hagyományokat tiszteletben tartva egy olyan Európáért küzdünk, amely megvédi és tovább viszi a kontinens vallási hagyományait és a tordai vallásbéke üzenetét – zárta szavait az erdélyi képviselő.
Molnár Lehel, a Magyar Unitárius Egyház levéltárosa történelmi visszatekintésében a 450 éves erdélyi vallásszabadság kezdeteit és korabeli európai környezetét elemezte. Míg a XVI–XVII. században a mai Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Nagy-Britannia területén kíméletlen vallási küzdelem zajlott, addig Erdély ebben a tekintetben „a béke szigetének” számított. 1571-ben például Báthory István katolikus fejedelem megerősítette püspöki tisztségében az antitrinitárius Dávid Ferencet.
1598-ig a katolikusokat külön rend szerint kezelték. Ekkor viszont a gyulafehérvári országgyűlés rögzítette a vallásszabadság alanyait, úgymint a négy erdélyi „recepta religiót”, köztük a római katolikust is, valamint az ún. megtűrt egyházakat. A tordai ediktum egyik különlegessége „a hit Isten ajándéka, mely hallásból lészen” biblikus tétel tiszta megfogalmazása, ami az evangélium szabad prédikálásának jogát és az erdélyi vallásbéke intézményesülését tette lehetővé.
Gyerő Dávid unitárius püspökhelyettes Angela Merkel német kancellár tavaly, Wittenbergben elmondott előadását idézte, mely az európai tolerancia és vallási türelem fontosságát hangsúlyozta. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen nagy jelentőséggel bírna, ha az Európai Unió is aláírná az Európa Tanács emberi jogi egyezményét (1953). A vallás megválasztása és mindennemű gyakorlása a román jogrendben is szavatolt, megvalósulása azonban sok kívánnivalót hagy maga után.
Az EU 2007-ben létrehozott Alapjogokért Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights) 2017-ben közölt jelentésében a vallásszabadság védelme nem jelenik meg külön fejezetként, és sajnos nem képzi az Unió tevékenységének kiemelt területét, ezen pedig változtatni kell – mondotta a püspökhelyettes.
Rüsz-Fogarasi Enikő kolozsvári egyetemi tanár a XVI. századi európai hatalmi viszonyokat, valamint a bevett és a tolerált vallások erdélyi rendszerét mutatta be előadásában. Európában a vallási türelem ott kezdődött, ahol a hatalom megoszlott az uralkodó és a rendek között.
Rácz Norbert Zsolt kolozsvári unitárius lelkész történelmi visszatekintésében az európai vallási küzdelmeket elemezte, de a tolerancia pozitív példáit is bemutatta. Minden vallás az egy és egyetemes Istenről szól, ezért meg kell találni a keresztények, zsidók és muszlimok közötti párbeszéd és együttélés lehetőségét – hangsúlyozta.
A kérdések rendjén Krivánszky Mikós, az Erdélyi Napló brüsszeli tudósítója a moldvai csángómagyarok iránti román állami toleranciára kérdezett rá. Sógor Csaba válaszában az Európa Tanács vonatkozó jelentését méltatta, amely némi változást mégiscsak hozott a csángók oktatási esélyeiben és a magyar nyelvoktatás tolerálásában Bukarest részéről.
Winkler Gyula EP-képviselő zárszavában reményét fejezte ki, hogy az EU számos nehéz megoldandó kérdés ellenére meg fog tudni újulni. A kelet–nyugati, észak–déli ellentéteket fel kell váltania az együttműködésnek, ennek viszonylatában a 450 éves tordai vallásbéke is a türelmet és elfogadást hirdeti.
A konferencia után Mairead McGuinness, az Európai Parlament alelnöke jelenlétében és beszédével megnyílt a tordai vallásbékét bemutató kiállítás. Az ír néppárti képviselőnő, utalva az észak-írországi vallási ellentétekre, nagyfokú empátiáról tett tanúbizonyságot a vallásszabadság kérdése iránt. Az EP vallási ügyekért is felelős alelnöke külön is kitért arra a szerepre, amelyet elődje, Tőkés László alelnökként játszott a Lisszaboni Szerződésnek a vallási párbeszédre vonatkozó 17. pontjának gyakorlatba ültetése terén, amikor is az elnökség határozata értelmében a vallásközi párbeszéd intézményes keretet nyert. Értékelve a korát messze megelőző tordai ediktumot, rámutatott arra, hogy miközben mind a mai napig vannak olyan vélemények, amelyek a vallás kérdését ki akarják iktatni a közéletből, ezzel szemben az erdélyi törvényhatározat megmutatta, hogy a tolerancia szellemében lehetséges a vallási ellentétek meg- és feloldása.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ünnepélyes formában átadta az EP alelnökének azt a dokumentumot, amelyben az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak azt indítványozzák, hogy az Európai Parlament kiemelt jelentőségű értékként ismerje el a tordai vallásbékét, elfogadásának napját, január 13-át pedig nyilvánítsák a vallásszabadság európai napjává.
A kiállítást Bálint Robert Zoltán, az unitárius egyház közigazgatási előadótanácsosa mutatta be a jelenlévőknek. 
 
(Tőkés László elhangzott beszéde a Dokumentumok rovatban található.)


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
Tőkés László portré az EuroparlTV-n
Tőkés László I.

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010