Emlékkonferencia, koszorúzás és szoborállítás a Szent László Napokon

Az immár 6. alkalommal megszervezett Szent László Napok június 18–24. között zajlanak Nagyváradon.

Ennek keretében a Magyar Polgári Egyesület szervezésében egy konferenciával emlékeztek a nyitónapon az éppen húsz éve, éppen Nagyváradon elhunyt László Gyula (1910–1998) régészre, történészre, képzőművészre, egyetemi tanárra, a magyar honfoglalás kutatójára és szakértőjére. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében megtartott délelőtti konferenciát Nagy József Barna főszervező nyitotta meg, átadva a szót Nemes Csaba lelkipásztornak, minisztériumi főtanácsadónak, Tőkés László budapesti irodavezetőjének (képünkön), aki az előadókat és az érdeklődőket köszöntve adta át a püspök távoli üdvözletét – európai parlamenti képviselőnk ezekben a napokban Örményországban tartózkodik hivatalos kiküldetésben.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Kásler Miklós orvosprofesszor, az emberi erőforrások minisztere, aki érdekfeszítő előadást tartott a városalapító Szent László királyról és koráról (XI. század). Őt követte Szabados György történész, a Nemzeti Művelődési Intézet – László Gyula Intézet igazgatója, M. Lezsák Gabriella régész, az MTI Történettudományi Intézetének kutatója, Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi muzeológus, művészettörténész, Gróf Péter régész, muzeológus, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum munkatársa és László Zoltán építészmérnök, László Gyula fia.

Aznap délután koszorúzást is tartottak Szent Lászlónak a római katolikus székesegyház előtt álló szobránál, amelyet 1893-ban a város főterén állítottak föl, de az impériumváltozás után, 1923-ban el kellett onnan menekíteni.

Új idők lazább korlátainak jeleként sikerült ugyanaznap délután új magyar szobrot avatni Nagyváradon: a város egyik legnagyobb mecénásának, gróf Rhédey Lajosnak (1761–1831) állított emlékjelet a hálás utókor nevében, magyarországi támogatással, a helyi magyar polgári-nemzeti oldal. A büsztöt abban a parkban állíthatták fel a Szent László Napok szervezői, melyet maga Rhédey adományozott kétszáz évvel ezelőtt a városnak, de amely egy olyan román történelmi személyiség nevét viseli, akinek semmi köze nem volt a városhoz.

A szoboravatáson felszólalt Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul, Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, valamint Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke, akinek tévhiteket eloszlató és fanyalgásokat helyretevő beszédéből az MTI egyebek mellett ezt idézte: „Az, aki vagyona vagy társadalmi helyzete folytán kiemelkedik, annak erkölcsi kötelessége tudását, anyagi lehetőségeit legalább részben a köz, a közösség javára fordítani. Gróf Rhédey Lajos magatartása iránymutatás, metszően éles erkölcsi üzenet mai, feje tetejére állított világunkban. Ma az számít ügyes, talpraesett embernek, aki gyorsan és munka nélkül gazdagszik meg. Felkiáltójelként álljon itt a példa: a jelen közvélekedés téves, mert az utókor azt őrzi meg emlékezetében, aki a sajátjából gazdagítja a közt, és nem azt, aki saját vagyonát növeli a közösből.”