A kisebbségben élő romániai magyarok ügyeiben benyújtott polgári kezdeményezések sorsa különösképpen nagy csalódást okozott. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett autonómiaügyi indítvány már az előzetes normakontrollt elbukta – ezért is nem került sor a benyújtására. Az RMDSZ, illetve a FUEN által indított kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést (Minority SafePack Initiative) az Európai Bizottság rövid úton visszautasította. A Székely Nemzeti Tanács Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért című törvénykezdeményezése hasonló sorsra jutott.

Március 25-i spontán felszólalásában Tőkés László európai képviselő ezeknek, az őshonos nemzeti kisebbségek ügyében beterjesztett polgári kezdeményezéseknek a jogellenes elvetésére tért ki az EP-ben, megelégedéssel nyugtázva ugyanakkor, hogy a luxemburgi európai bíróság végül is mindkét esetben felülbírálta az Európai Bizottság negatív mércét használó, megalapozatlan döntéseit. Az SZNT-nek ráadásul éppenséggel hat évnyi állhatatos erőfeszítéseibe került, míg igazát pereskedés útján, másodfokon végre ki tudta vívni.

Erdélyi képviselőnk a nemzeti kisebbségi régiókról szóló polgári kezdeményezés vonatkozásában külön is felhívta a figyelmet arra a fonák román politikai gyakorlatra, mely az amúgy is fennálló, a nacionálkommunista időkből örökölt gazdasági lemaradást tetézve, Székelyföld és Partium esetében az európai adófizetők pénzéből származó kohéziós pénzalapokat is kisebbségellenes módon, a nevezett régiók magyar közösségei kárára használja fel. Felszólalását azzal a felhívással zárta, hogy nemzeti régióink felzárkóztatása, illetve az EU kohéziós, strukturális, regionális alapú támogatásának a megszerzése érdekében föltétlenül össze kell gyűjteni az SZNT kezdeményezésének sikeréhez szükséges – újabb – egymillió aláírást.

(Tőkés László felszólalása a Dokumentumok rovatban található.)