»
2021. február 11. csütörtök
Farkas Árpád halálára
Szomorú hír járta be a világot az elmúlt napokban. Életének 77. évében február 7-én elhunyt FARKAS ÁRPÁD költő, az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb reprezentánsa. 10-én helyezték örök nyugalomra Sepsiszentgyörgyön, az új szemerjai temetőben.Életét és pályaívét sokan és értőn rajzolták meg ezekben a napokban, munkásságát, életművét súlyához mérten méltatták, jelentős elismeréseit, díjait is sorjázva. A költőt a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. A minisztérium közleménye a huszadik századi erdélyi magyar életérzés költőjének nevezi Farkas Árpádot, az akadémia Sütő András szavait idézve emlékeztet, hogy ő volt az a költő, aki „drámai módon ábrázolta az erdélyi magyartalanítás néma rettenetét”, és akinek világlátása állt talán legközelebb Kós Károlyék száz éve meghirdetett transzilvanizmusához.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke a maga során az alábbi levelet fogalmazta meg és küldte el Farkas Rékának, a Háromszék című sepsiszentgyörgyi lap szerkesztőjének, a megboldogult lányának:
Kedves Réka Asszony!
Nagy keserűséggel vettem hírét drága édesapjuk eltávozásának. Marasztaltuk volna lélekben, hiszen mi, erdélyiek, igencsak elárvultunk.
„Ilyen az ember. Egyedüli példány” – mondhatjuk Kosztolányival. Ez azonban túl általánosan hangzik. Farkas Árpádból Erdélyben ugyanis valóban csak egyetlen egy volt. Reá végképp nem illik, hogy – ahogyan mondani szokás – „nincsen pótolhatatlan ember”.
Annak idején, 1989 szeptemberében, Temesváron egy nagyon nehéz temetésen kellett szolgálatot végeznem. Áldott emlékű bajtársamat, gyülekezetünk oszlopos tagját, Újvárossy Ernőt a szekusok eltették láb alól. Búcsúztatása néma tüntetéssé alakult át. Ott és akkor, az Erzsébetvárosi temetőben a Psalmus alapigéjéhez (55. zsoltár) Farkas Árpád erdélyi világfájdalmat sugárzó Avaron című versének katartikus sorait társítottam. Örök mementó maradt ez számomra.
„Orra bukva az avaron, / és menni tovább mégis...” Miközben a sújtoló koronavírus-járvány apokaliptikus gyásza is elfog, csüggedve tekintek a földre, „honnan vétetett / a fel-feltámadásra” Ő is, és a „versben bujdosók” konok reménységével kívánom a jó Isten vigasztalását Rékának, az egész Családnak és gyászoló mindnyájunknak – együttérző szeretettel:
Tőkés László
2021. február 9.
hírek
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak
2024. február 19. hétfő
Eszmecsere Trianonról Szegeden
2024. január 22. hétfő
Tőkés László és Nagy János megbeszélése
2024. január 12. péntek
KÖZLEMÉNY: A szeretet üzenete – az új esztendőre
2023. december 25. hétfő
Óévbúcsúztató – jókívánságokkal