2008. november 25. kedd
Send this article Print this article

Írásbeli kérdés az erdőirtások kapcsán

ÍRÁSBELI KÉRDÉS

Az Európa Parlament Az Európai Bizottság
Bel és Igazságügyi Biztosának,
Jaques Barrot úrnak

Környezetvédelmi Biztosának,
Stavros Dimas úrnak

Tisztelt Európai Bizottság,

A frissen csatlakozott kelet - közép európai országok európai felzárkóztatása közös célunk. A csatlakozás előtt az Európai Bizottság és az Európai Parlament feltételeket és ajánlásokat fogalmazott meg többek között Románia számára is.





A korrupcióra és a környezetvédelemre vonatkozó vállalások betartatása esetén Románia nem az EU tagállamok sorának végén kullogna a korrupció ellenes harc és a környezetvédelem terén.

Romániában környezetvédelmi katasztrófával fenyeget a korrupció! Ha az erdők két évtized óta tartó esztelen irtását nem tudjuk megakadályozni, ha a korrupciós ügyek kivizsgálása terén az igazságszolgáltatás továbbra is cinkosan hallgat, és nem lesz képes előrelépni - ez nem csupán az országnak, hanem kárpát-medencei térségünk és egész kontinensünk számára helyrehozhatatlan károkat fog okozni.

A kommunista állam által államosított ingatlanok tulajdonjog visszaállításának lassúsága, az ezen a téren tapasztalt korrupció és adminisztrációs rendellenességek, a magas szintű korrupció és a politikai akarat hiánya mind hozzájárultak ahhoz, hogy az illegális erdőirtás mértéke immár környezetvédelmi katasztrófával fenyeget! Ez a veszély kiváltképpen súlyos a magyarok lakta Székelyföld esetében, melyet az illetékes tárca és hatóságok már-már gyarmati módon kezelnek.

A 2004, 2005, 2006 os országjelentésekben a Bizottság és a Parlament konkrét feladatokat, tennivalókat fogalmazott meg Romániára nézve. A román hatóságok vállalták ezek életbe ültetését. Biztos vagyok abban, hogy a Bizottság részéről folyik ezen vállalások betartásának monitorizálása. Kérem, tájékoztassanak, ennek a folyamatnak az eredményéről és az önök értékeléséről.

Több független elemző véleménye szerint Romániában a famaffiát magas szinten támogatják az állami szervek részéről. Szükséges volna ezeknek a bűnügyi dossziéknak az ellenőrzése egy pártatlan kivizsgáló csoport részéről, mert amíg senkit sem vonnak felelősségre a természet meggyalázásáért, a törvénytelenségeket büntetlenül lehet folytatni.

Kérem, hogy a Bizottság vizsgálja ki a kiirtott erdőkre vonatkozó szakmai jelentéseket, melyek az erdőirtás méreteit bizonyítják és megnevezik az erdőirtásért felelős személyeket és intézményeket!
Kérem, tájékoztassanak, hogy amennyiben a Székelyföldön és Románia más vidékein a korrupció által fenntartott törvénytelen erdőirtás tovább tart, a Bizottság hogyan kíván fellépni ennek megakadályozására?


Írásbeli kérdésemhez mellékelem Dr. Becsek-Garda Dezső képviselőnek az erdőirtás és a famaffia közötti összefonódásra vonatkozó dokumentumait.

2008. november 25.

Tőkés László
EP-képviselő

Mellékletek:

1. Dr. Becsek-Garda Dezső-Kálmán Hargita megyei képviselő az illegális fakitermelés elleni harcának rövid összefoglalója

Dr. Becsek-Garda Dezső-Kálmán romániai parlamenti képviselő 1997-től kezdődően küzd Románia és ezen belül Székelyföld erdeinek a pusztítása ellen. 1998–2000 között a romániai fakitermelés és fafeldolgozás helyzetét ellenőrző parlamenti bizottság tagjaként bebizonyította, hogy Hargita és Kovászna megyékben nem jelentették be 4 millió köbméter fa széltörését, amit a famaffia tagjai kaparintottak meg és tettek pénzzé.

Ezt a mennyiséget Románia környezet védelmi minisztere, Romica Tomescu 1999-ben és 2000-ben a Parlament plénuma előtt is kénytelen volt elismerni. Az illegális fakitermelők hatalmas kárt okoztak Románia erdőalapjában és több millió köbméter fához jutottak illegális módon. Bár az erdő panama főirányítóit a parlamenti bizottság és a kormány kivizsgáló bizottsága azonosította, az erdők pusztítóit mégis felmentették a rendőrségi és az ügyészségi kivizsgálások.

2001–2004 között Dr. Becsek-Garda Dezső-Kálmán képviselő, a Román Parlament Visszaéléseket és a Korrupciót kivizsgáló bizottságának tagjaként tovább folytatta harcát az erdőmaffia ellen. Az általa szervezett ellenőrzésekben részt vett az Országos Pénzügyőrség és a Környezetvédelmi Ügynökség, melyeknek jegyzőkönyvei azonosították mind az erdőirtás által okozott károkat, mind pedig a kártevőket, vagyis a famaffia tagjait. A romániai rendőrségi, ügyészségi és a bírósági szervek a bizonyítékok ellenére is felmentették az erdőirtókat.

2006 és 2008 között mint a Parlament Visszaéléseket és Korrupciót Kivizsgáló bizottságának tagja az illegális tulajdon visszaszolgáltatás és az erdőirtás közötti kapcsolatot is sikerült bebizonyítania, együttműködve a tulajdon visszaszolgáltatást ellenőrző bizottsággal. A 398/2008. február 26-i parlamenti referátum, melynek tartalmát az Országos Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya is magáévá tette, név szerint mutatta be a famaffia és a tulajdon visszaszolgáltatási maffia tagjait, az általuk elkövetett bűncselekményeket. Az ügyészségi szervek azonban, úgy tűnik, nem mozdulnak.

2. Székelyföld természeti katasztrófa előtt?
Az erdőirtás következményei a Székelyföldön

Az erdő a székelység számára több évszázadon át a megélhetés egyik jelentős forrását jelentette. Az erdőségek faállománya szolgáltatta a székely ember számára az épülethez szükséges faanyagot, illetve annak óvó tetőzetét, nyughelyet nyújtott az állatok számára, nyersanyagot biztosított a munkaeszközökhöz. Az erdő faállománya lehetővé tette a gyergyóiak, csíkiak, illetve a háromszékiek számára a tutajozást, mely a különböző összeírások szerint másfélszeresen vagy kétszeresen haladta túl „a szántás vetés jövedelmezőségét”. Érthető tehát, hogy az évszázadok során kialakult az a sajátos erdészeti kultúra, erdőgazdálkodási rendszer, mellyel a székelyek megpróbálták megakadályozni a féktelen pusztítást. Így erdős részeket minősítettek tilalmasnak, hogy az ésszerűtlen erdőkitermelést korlátozzák.

Sajnos a 20. század utolsó évtizedében és századunkban egész erdőségek kiirtását tapasztaljuk a székely térségben. Azok, akik egész havasok erdővilágának a kiirtásáért felelősek a tulajdonosokra próbálják hárítani a törvénytelen erdőkitermelések sorozatát. A valóság azonban teljesen más. Az erdőrengetegeket azok pusztítják, akiket az erdők őrzéséért, a hatékony erdőgazdálkodásért fizetnek. Ők pedig nem mások mint az Állami Erdészeti Hivatal volt alkalmazottjai, akiknek fő feladata kellett volna hogy legyen az ésszerű erdővédelem.

A lekopaszított és be nem ültetett hegyoldalakról rohamos ütemben mosódik le a termőtalaj, ezek a nagy dőlésszögű hegyoldalak egy része belátható időn belül nem lesz újraerdősíthető. Ez a jelenség rohamos ütemben zajlik mind a mai napig, az utóbbi évek nagy mennyiségű csapadékai súlyosbították ezt a folyamatot. Ennek következtében itt többé nem fog megvalósulni az erdő csapadék visszatartó szerepe, ez minden nagyobb méretű csapadékmennyiség után árhullám megjelenését vonja maga után medencéink folyóvizein. Ugyanígy nem valósul meg az erdők mikroklímát szabályozó szerepe, már helyi szinten is fokozódik az éghajlat szélsőbbségessé válása.

A hegyi patakokon történő fahúzatás, amely a fakitermelési szabályok semmibe vételével történik, teljesen tönkreteszi a vidék élővilágát. Térségünkben, ahol még előfordulnak azok a nagyragadozók (farkas, hiúz, medve), amelyeket Európa szerte a kipusztulás veszélye fenyeget, rövid időn belül elveszíthetik életterüket, számuk rohamosan fogy, és élőhelyükön állandó zavarásnak vannak kitéve. A jelenlegi vandalizmus, amely az erdeinkben folyik, ökológiai és gazdasági katasztrófába sodorja vidékünket. Lassan már követni sem tudjuk, hány ház omlott össze, hány került víz alá, hány embert kellett kitelepíteni, hány út vált járhatatlanná. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy e katasztrófák igazi tettesei a famaffia tagjai.

Mint ahogy az várható, a legnagyobb pusztításokat a víz azokban a megyékben végzi, ahol a falopás a legnagyobb méretű: Bákó, Hargita, Fehér és (nem utolsó sorban) Kovászna megyékben. A legnagyobb kár azonban Székelyföldet érte.

3. Az illegális fakitermelés konkrét esetei Székelyföld kisrégióiban

Alsóerdő
2000-ben az Alsóerdő a Gyergyói-medence legjobb minőségű erdőállományát képezte. Az állami erdészet szakemberei, akik e magántulajdonú erdőt kezelték nem tartották tiszteletben az üzemtervet, a megengedettnél több fát termeltek ki, ami az erdő meggyérüléséhez vezetett. A megritkított erdő képtelen volt ellenállni egy nagyobb szélfújás erejének. A hitelesség kedvéért a Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből idéznék: „Az Erdészeti Hivatal által felmutatott adatok elemzéséből kitűnik, hogy Szárhegy község magánerdeiből 2001-ben 5600 m3, 2002-ben 6500 m3 és 2003-ban a széltörésig 7800 m3 fatömeget termeltek ki, annak ellenére, hogy az üzemterv 3700 m3 évi vágási lehetőséget enged meg.

A széltörés a szárhegyi Alsóerdőben 2003. augusztus 15-én következett be és 150,7 hektár nagyságú területet sújtott. Ennek ellenére a terepen végzett mérések nélkül 219,7 hektárnak megfelelő területet nyilvánítottak széltöröttnek. A Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből az is kitűnik, hogy a „Gyergyószentmiklósi Állami Erdészeti Hivatal megszegte az erdőrendtartási törvényt azzal, hogy értékbe tette a kitermelendő famennyiséget szálankénti felleltározás nélkül, ahogy azt a törvény előírja, de az okiratokat meghamisították, mert úgy állították ki ezeket, mintha megtörtént volna a szálankénti felleltározás. A törvényesség ilyenszerű kijátszásával tehát 20 000 köbméter műfa termelődött ki, amire a Gyergyószentmiklósi Állami Erdészeti Hivatal kiadta a szállítási leveleket, hamis adatokkal töltve ki ezeket, ugyanis az egyesülethez nem ment be ez a famennyiség és az egyesület nem állított ki igazoló aktát, a felvásárló cégek nevére.”

2004 nyaráig a Gyergyói-medence legjobb erdejét sikerült csutakossá változtatni. A kárvallottak azok a szárhegyi erdőtulajdonosok, akik nem mernek panaszt emelni erdőtulajdonuktól való megfosztásukért, mert a fából meggazdagodtak (?) és a fatolvajok házuk felgyújtásával fenyegetik őket.

A romániai ügyészségi szervek is az erdőirtások által okozott károk elsimítására törekszenek. Így például a 80/P/2004-es ügyészségi dossziét, mely 6 kötetből és 3176 lapból áll, a marosvásárhelyi bíróság mellett működő ügyészség 2004. december 16-án elküldte Bukarestbe, a Legfelsőbb Ügyészség Terrorizmus és Pénzmosás Kivizsgálásával Foglalkozó Igazgatóságára, ahol az ügyiratcsomó több mint fél évig állt. Jelenleg az ügyészségi aktacsomó Csíkszeredában a Hargita Megyei Rendőrségen található, ahol minden valószínűség szerint a bűnügy elévülésére várnak.

A tények tehát azt bizonyítják, hogy erdeink hóhérait az ügyészség egyes munkatársai védik, és mindent elkövetnek a bizonyító akták eltüntetéséért. Hasonló magatartást érzékelünk a bíróságok részéről is. Legsokatmondóbb eset ugyancsak a szárhegyi Alsóerdőhöz kötődik. A 73/P/2004-es ügyészségi dosszié esetében az ügyészség megfogalmazta a vádiratot az erdőirtók ellen, ennek ellenére a gyergyószentmiklósi bíróságon több mint egy évig húzták az időt a törvényszegők érdekében, mikor pedig döntést kellett volna hozni a Legfelsőbb Bíróság átutalta az ügyet a Piatra Neamţ-i bíróságra, úgy hogy a vádirathoz olyan aktacsomót csatoltatott, mellyel fel lehet menteni a törvénytelen fakitermelőket.

Mivel az erdőirtásban részt vett Gyergyószárhegy alpolgármestere és jegyzője, a községi tanács arra kényszeríttette Gál Péter későbbi polgármestert, hogy a bíróságon ne vállalja a közösség nevében a sértett fél szerepét. Az említett polgármester inkább a tisztségéről való lemondást választotta, a famaffia elleni harc folytatása helyett. Mivel a szárhegyi önkormányzat nem vállalta fel a sértett felet, a per gazda nélkül maradt, vagyis a károsultakat senki nem képviselte.

Törökpataka
Itt is kimutathatóak a féktelen erdőirtás nyomai. Csupán azok az erdők maradtak meg a Gyergyóditró községhez tartozó Törökpatakán és Halaságon 2005 novemberére, melyeket fiatalságuk miatt már nem volt érdemes kitermelni. A Környezetvédelmi Ügynökség a törvénytelen kitermelések sorozatát tárta fel ezen a vidéken. Így például a Halaságon az 1506-os parcellára vonatkozó kitermelési engedélyt 2003. június 4-én bocsátotta ki a Gyergyószentmiklósi Állami Erdészet, míg a kitermelt fa értékbetételére vonatkozó aktákat csupán június 10-én állították össze. A törvény szerint először ki kell állítani az értékbetételhez szükséges aktákat és csak ezután készíthető el a kitermelési engedély. Ez az eset is jelzi a törvényesség kijátszását az állami erdészet által.

Az ellenőrzések során bizonyítást nyert az a tény, hogy egyes kereskedelmi egységek törvénytelenül vásároltak fel lopásból vagy a széltörés kitermeléséből származó faanyagot. Azért, hogy igazolni tudják ezek eredetét, hamis, külön szabályozás alá tartozó pénzügyi okmányokat szereztek be olyan egységek nevére, amelyek nincsenek bejegyezve a Kereskedelmi Kamaránál, vagy nem végeztek soha ilyen tevékenységet.

A SC INDUSTRIAL GROUP SRL Sărmaş (Salamás) nevű cégről kiderült, hogy 432,5 köbméter faanyagot vásárolt olyan cégek nevére, amelyek nem voltak bejegyezve a Kereskedelmi Kamaránál. Ebben az esetben is értesítették a bűnügyi kivizsgáló szerveket, hogy megállapítsák a vétkes személyek kilétét.

A kitermelés utáni időszakban a volt erdős területet a törvény szerint kötelező volna beültetni. A gyergyószentmiklósi állami erdészeti hivatal volt vezetője, mérnökei és technikusai ezeket a munkálatokat papíron saját társulásaikon, cégeiken keresztül végezték, mint amilyen a FSC Románia, Pro Silvae és a SC Compos SA. Ezeket amunkálatokat az állami erdészeti hivatallal elszámoltattak. A valóságban azonban ezeket a munkálatokat nem végezték el.

Ugyanez a helyzet a Ditróhoz tartozó Nagyági területen, ahol az állami erdészet vezetői, bár elszámolták, mégsem végezték el az ültetéseket. Ezért Melles Előd, Csibi Tibor, Györffi Dénes és Incze József ellen ügyészségi eljárást kezdeményeztek okirat- és közokirat hamisítás, a közügyek elleni munkahelyi visszaélés címén. A vádlottak az ügyészségi kivizsgálást több mint két évig halasztották. Az 538 millió lejt jelentő kárt a Környezetvédelmi Ügynökség 2004 tavaszán megállapította. Hasonló megállapításra jutott a Pénzügyőrség is. Az állami erdészet említett vezetői szakértői felülvizsgálatot kértek. Ezzel sikerült további négy hónapig húzni a kivizsgálási folyamatot. 2004. október 20-tól kezdődően a szakértői vélemény megváltoztatása érdekében ültetni kezdtek a Nagyági területeken. A törvénytelenül ültetőket, akik a bizonyítékok megváltoztatására törekedtek, ültetés közben rajtakapta a rendőrség és a Környezetvédelmi Ügynökség. Az állami szervek által készített jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a bizonyítékok megváltoztatását szolgáló ültetés az állami erdészet volt vezetője, Melles Előd kérésére történt. Az ügyészségi kivizsgálásokat vezető Ion Mureşan marosvásárhelyi főügyész, ahelyett hogy a bizonyítékok megváltoztatói ellen újabb ügyészségi dossziét állított volna össze és letartoztatási eljárást kért volna a bíróságtól, 2005.

áprilisáig húzta az ügyészségi kivizsgálások folytatását. Bár 2005. áprilisában a Hargita Megyei Rendőrség az ő irányítása alatt elkészítette a vádiratot, a marosvásárhelyi ügyész állami közpénzen újabb szakértői vizsgálatot rendelt el. Az új szakértő figyelembe vette a 2004. októberi törvénytelen ültetéseket, mellyel a bizonyítékokat megváltoztatták és felmentette az ügyészségi eljárás alól azokat az erdőmérnököket, akik nem ültették be az üres területet, de a munkálatokat elszámoltatták az állami erdészettel. Ebből az esetből is látszik, hogy a román igazságszolgáltatás sok esetben védelmezi az erdők hóhérait, környezetünk tönkretevőit.

Csiszér
A 209-es, 210-es parcella néven ismert csiszéri területen 2000-ig dús erdő létezett. Ettől az időszaktól kezdve itt is, akárcsak Gyergyóditróban felmérhetetlen erdőirtás kezdődött. Bár a bukaresti ellenőrzőcsoportnak sikerült a helyszínen az erdőtolvajokat rajtakapnia a falopásokon, a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság, az Állami Egyedáruság és a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal erdészei megakadályozták a parlamenti kivizsgáló csoportot a gyergyói erdőpusztítások okainak kivizsgálásában és a környezetünket tönkretevő személyek felelősségre vonásában. Az akadályoztatás érthető, hiszen az erdőirtás azok közreműködésével történt, akiknek kötelességük lett volna az erdők védelme. A kivizsgálásokat 2002-ben is megakadályozták. Bár a törvény előírja hogy a volt tulajdonosnak erdő helyett erdőt kell visszaadni, a csutakos területek növekedésének eltussolása érdekében 2002. augusztus 28-án a csendőrség és a rendőrség közbevetésével akarták tulajdonba helyezni a csutakosokban azokat a gazdákat, akiknek erdejét kiirtották. Az ép erdőket azonban ekkor sem adta vissza tulajdonosaiknak az állami erdészet. 2002. őszétől 2003. tavaszáig az erdőirtások a Csiszérben tovább folytatódtak. Az ellenőrzéssel kapcsolatos hírek kiszivárogtak, s így az erdőtolvajok a nyomok eltüntetésére törekedtek. Erre a legjobb alkalom a csutakok meggyújtása volt, hiszen így lehetetlenné vált az erdőpusztítás nyomainak a feltárása. A szél az égő csutakokról a lángot a közeli erdőbe szállította és ez több mint két hétig tartó erdőtűzhöz vezetett. Az eset pikantériája, hogy a tüzet oltók között az erdőtolvajok is jelen voltak, akiknek ily módon alkalmuk volt a terhelő bizonyítékok eltüntetésére.

A Parlament Kivizsgáló Bizottsága csupán 2003. június 25–27-én és augusztus 28-án tudta kivizsgálni a Csiszéren történt erdőirtásokat. A következőkben a jelentés szövegéből idéznék:
„A bizottságunk által kért, a Hargita megyei Csíkszeredai Területi Erdészeti Felügyelőség 650/2001. július 2-ei jelentéséből világosan kiderül, hogy a fatömeg törvénytelen kivágása 2000. őszén kezdődött, amikortól a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal jelenlegi vezetőségét is kinevezték (Melles Elődöt). Az 1/2000-es számú törvény 35. szakaszának 2. bekezdése értelmében az erdészeti hivatal személyzete felelős az erdők védelméért és épségéért a tulajdonosoknak való tényleges visszaszolgáltatásukig…

Úgyszintén, a 2000–2003. között kapott beadványok nyomán, bizottságunk megállapította az említett erdők visszaadásának akadályoztatását, és több esetben közbenjárt az ezen erdőkből való falopások megakadályozásáért, valamint a tényleges és jogos tulajdonosok tulajdonba helyezéséért. A helyi földosztó bizottság nem tett eleget a törvény által előírt kötelezettségeknek, az Erdőalap helyreállításáért létrehozott helyi bizottság – polgármester, alpolgármester, jegyző és az erdészeti hivatal főnöke – nem tartották be az idevonatkozó érvényben levő jogszabályokban előírt kötelezettségeiket.

Szükség volt a Hargita megyei Erdészeti Felügyelőség felszólítására a jogos tulajdonosok tulajdonba való helyezéséért, viszont ezen intézmény felszólítását sem tartották be, mivel az említett parcellák tényleges átadására 2002. július 1-e helyett csak 2002. augusztus 26-án került sor.

A fenti erdők körülhatárolása alkalmával, azon a napon, amikor a tulajdonjogba helyezés történt, nem tartották be a régi határokat, annak ellenére, hogy ezen a területen még azelőtt senkinek nem adtak vissza erdős területet. Úgy tűnik, hogy a tulajdonosok közül kettőnek hiteles igazoló akták hiányában visszaadták a tulajdonukat (tény, amit a következőkben ki kell vizsgálni) a Zöld és Orosz családok birtokán. Ugyancsak ezen a területen történt törvénytelen letarolások, falopások tovább folytatódtak, anélkül, hogy az illetékes szervek – beleértve a rendőrséget – közbelépjenek a falopások elkövetőinek felkutatásáért.”

Ezt a jelentést a parlamenti bizottság elküldte a mezőgazdasági és erdészeti minisztériumhoz, illetve a belügyi és közigazgatási minisztériumhoz, kérve az ügy mihamarabbi kivizsgálását. A Csiszérrel kapcsolatos erdőirtásról, és az erdővisszaadás akadályoztatásáról a helyi földosztó bizottság, illetve a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetője részéről ügyészségi eljárást kezdeményeztek, melyet azonban külső erők közbeavatkozásának köszönhetően nem vizsgáltak ki. A parlamenti kivizsgáló bizottság jelentése az Erdészeti Felügyelőség és a Környezetvédelmi Ügynökség bizonyítékait ezúttal sem vette figyelembe.

Gyergyócsomafalva
A gyergyócsomafalvi 24-ek Társulása tulajdonába közel 1000 hektár nagyságú erdőterület tartozik. 2000-ben ezek a területek vissza kellett volna kerüljenek a tulajdonosaikhoz, de a volt polgármester egy helyi vállalkozó, aki a társulás ügyintézője volt a tulajdonosok jóváhagyása nélkül, önkényesen erdőbirtokosságot hozott létre és elkezdte kitermelni az erdőt. A társulás tagjai még az Igazságügyi Minisztériumhoz is eljutatták panaszlevelüket, de kivizsgálás ez ügyben sem történt meg.

A törvénytelen fakitermelők az utak mentén található egészséges és szép fákat vágják ki, nem véletlenül, hiszen ezeket a legkönnyebb elszállítani és feldolgozni. Sok esetben az egészséges fákat bélyegezik le és vágják ki. A tulajdonosok több alkalommal is felhívták az erdészek figyelmét erre a jelenségre, de az illetékesek azt válaszolták, hogy a fák jogosan lettek lebélyegezve, ugyanis azokat bogarak támadták meg.

A lecsupaszított oldalak önmagukért beszélnek. Az erdészek tudtával illegálisan kitermelt fák helyére nem ültettek semmit, vagy ha ültettek is, azt szakszerűtlenül tették. A letarolt területeket 2005 őszén visszamérték a jogos tulajdonosoknak.

A fatolvajok nemcsak azzal okoznak kárt, hogy törvénytelenül kivágják az egészséges fákat. Járműveikkel az aljnövényzetet is tönkreteszik, megakadályozva ezzel a természetes kiújulást. Természetesen a fölösleges faágakat és fahegyeket is hátrahagyják, amelyeket a megtisztítatlan csutakokkal bogárkeltető helyekké válnak. Ezekért a mulasztásokért szintén az erdészeti szakemberek tehetők felelőssé. Az erdei utak mentén szomorú látvány fogad: a lombjaiktól megfosztott fenyőfák szanaszét hevernek, szállításra várakoznak.

Agyagásó – Szárhegy
Az 1990-es évek elején, amikor a 18/1991-es Földtörvény alkalmával, 71 erdőtulajdonos visszakapta erdejét, 27,69 ha összterületben, Szárhegy község közigazgatási területéhez tartozó Agyagásó dűlőben. A község földosztó bizottsága, meghallgatva az idősebb korosztály kérését, ezt az erdős területet Agyagos határrészben mérte ki, a 178-as parcellában, egy testben, nem tulajdonosonkénti tulajdon szerint.

A polgármesteri hivatal megtartotta az erdőrész fölötti gazdálkodás jogát, rábízva ennek megőrzését és adminisztrálását a Gyergyószentmiklósi Állami Erdészeti Gondnokságra. Az erdő őrzése, kezelése helyett, kezdetét vette a barbár erdőirtás.

Látva a tényeket, a tulajdonosok összehívtak egy rögtönzött gyűlést, melyen jelen volt az akkori polgármester, a rendőrség főinspektora és több erdőtulajdonos. A tulajdonosok ismételten (többször egyénenkénti írásos kérvényben is) kérték az erdő tulajdonosonkénti visszamérését és számba adását, hogy a kíméletlen erdőirtást-lopást megfékezhessék. A gyűlésen megfogalmazott erdőkimérési kérésüket a polgármesteri hivatal képviselője elutasította.

Közben a törvénytelen erdőkitermelés kíméletlenül folyt. Az értékesítésből származó jövedelem a tulajdonosokat illette volna meg, de nem így történt! Az aradi Pénzügyőrség ellenőrzése alapján kiderült, hogy erdőjüket a Gyergyószentmiklósi Állami Erdészeti Hivatal hivatalos aktákkal iktatta az Alsóerdő Magánerdő Tulajdonosok Egyesülete részére. Ez azt jelenti, hogy a Gyergyószentmiklósi Állami Erdészeti Hivatal semmibe vette az Agyagásó erdő tulajdonosainak birtokjogát és erdejüket egy más jogi egységnek mérte ki és törvénytelenül barbár módon termeltette ki. A tulajdonjog ilyen súlyos megsértését – bár létezik bűnügyi dosszié – sem a rendőrség, sem az ügyészség nem akarja kivizsgálni várva az elévülés lehetőségét.

4. Az ügyészségi és bírósági szervek szerepe a famaffia támogatásában

Dr. Becsek-Garda Dezső-Kálmán képviselő 1997-től kezdődően küzdött a kommunista rendszer által törvénytelenül kisajátított magánerdők és közbirtokossági erdők visszaszolgáltatásáért jogos tulajdonosaiknak, ugyanakkor mindent elkövetett az állami erdészetek által irányított erdőpanamák megakadályozásárért. 1998 és 2000 között a romániai fafeldolgozás helyzetét ellenőrző kivizsgáló bizottság tagjaként a kormány ellenőrző szerveivel együtt, valamint a környezetvédelmi minisztérium szakembereivel a törvénytelen szerződések és az ezzel kapcsolatos illegális fakitermeléseket vizsgálta. Bizonyítást nyert, hogy Hargita és Kovászna megyében nem jelentettek be 4 millió köbméter széldöntött fát, melyet a famaffia képviselői hamis kísérőlevelekkel szállítottak el gáttereikhez.

Valamint az, hogy a kétes hátterű fakitermeléssel foglalkozó vállalkozók ún. erdei útjavítási munkálataikkal fizették ki a fa értékét. Ezeket az útjavítási munkálatokat azonban sohasem végezték el. A parlamenti bizottság és a környezetvédelmi minisztérium számításai szerint 1995–1998 között a törvénytelen erdőkitermelésekből származó kár 6 milliárd dollárra rúgott. A román parlament 2000-ben határozatot fogadott el, amelyben a károkozók törvény általi megbüntetését szorgalmazza. Bár mind a kárt okozó személyek, mind pedig a kár mértéke megállapítást nyert, az ügyészség felmentette a tetteseket. A 398/2008. febr. 26-i parlamenti referátum, melynek tartalmát az Országos Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya is magáévá tette, név szerint mutatta be a famaffia és a tulajdon visszaszolgáltatási maffia tagjait, az általuk elkövetett bűncselekményeket. Az ügyészségi szervek azonban sok esetben a bűncselekmények kivizsgálását eltussolják, sőt Garda képviselőt egy Vasile Vintilescu nevű ügyész, parlamenti mentelmi jogát semmibe véve háromévi börtönbüntetéssel fenyegette meg, ha nem vonja vissza a parlamenti referátumban foglaltakat. Ezek a tények tehát azt bizonyítják, hogy Romániában a famaffiát legmagasabb szinten védik az ügyészségi és a bírósági szervek egyes munkatársai.



www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010