»
2012. május 7. hétfő
Japán nevezetes helyszíneire látogatott Tőkés László
Egyhetes japán útjának (2012. IV. 28.–V. 6.) második felében Tőkés László EP-képviselő a távol-keleti ország több nevezetes helyszínére látogatott el és történelmével, kultúrájával, vallási múltjával és „szent helyeivel” ismerkedett. A hirosimai atombomba-emlékmúzeum örök mementóként fejez ki élő tiltakozást valamennyi, háborúban elkövetett embertelenség és tömeggyilkosság ellen. Ezen túlmenően és a fukusimai atomerőmű-szerencsétlenséggel együttesen, a hirosimai – és a nagaszaki – atomtámadás sokkoló figyelmeztetést jelentenek az atomkor beláthatatlan veszélyeire. A Béke Emlékmúzeumon végigkalauzoló Masuda Noriyuki igazgatóhelyettes ebből kiindulva kérte erdélyi képviselőnket, hogy Hirosima békeüzenetét közvetítse az Európai Parlamentbe.
Példamutató, amiképpen a japán történelmi emlékezet intézményes módon gondoskodik Hirosima emlékének ébrentartásáról, mely Auschwitzcal együtt – minden bizonnyal – a XX. századi világtörténelem két „legbeszédesebb” emlékhelyének számít.
Szívderítőbb helyszínek következtek ezután, melyek a nagy múltú szigetország vallástörténeti sokszínűségéről tanúskodtak. Japán barátaik eligazításával Tőkés László és útitársai látogatást tettek Miyajima szigetén, az ottani sintó szentélynél, valamint a régi főváros, Kyoto császári palotájánál és buddhista „templomvárosában”.
Az ún. Aranyhétnek („Golden week”) nevezett nemzeti ünnepsorozat szabadnapjain hatalmas tömegek mozdultak meg egész Japán területén. Ebben a viszonylatban is példás módon megnyilvánult a japánok bámulatos szervezettsége, figyelmessége és fegyelmezettsége – példának okáért a köztéri helyeken vagy a tömegközlekedés terén. Közvetlen közelről nézve a vonat indulásához igazítható óra pontosságával jellemezhető japánok szorgalmát és kollektív tudatát, jobban megérthető, hogy „a felkelő nap országa” rövid idő alatt miként válhatott gazdasági világhatalommá.
A japán–európai, japán–magyar és –román kapcsolatok építésére szolgáló látogatási út ebben a távoli országban és idegen politikai közegben erdélyi magyarságunk ügyének a népszerűsítését is célul tűzte ki. Sajnálattal állapítható meg azonban, hogy a hagyományos kisebbségek kérdése iránt Japán – a Nyugathoz hasonlóan – nemigen tanúsít fogékonyságot, mint ahogy csekély számú, saját kisebbségeinek sem szentel különösebb figyelmet (ajnuk, koreaiak).
Május 5-én este, a Wagner Nándor Alapítvány és az Academia Humana Alapítvány tagjainak közösségében zárult a mozgalmas látogatási hét, azzal a megegyezéssel, hogy mind japán, mind hazai irányba tovább fogják építeni a kapcsolatokat.
Nagyvárad, 2012. május 7.
hírek
2024. április 29. hétfő
Dél-afrikai búrok és magyarok érkeztek Erdélybe
2024. április 14. vasárnap
Tőkés Lászlóról a finn fővárosban
2024. április 14. vasárnap
A magyar költészet napján Hűvösvölgyi Ildikó mutatta be Reményik-műsorát Nagyváradon
2024. április 9. kedd
KÖZLEMÉNY: Van esély visszaszerezni a Bihar Megyei Tanács alelnöki tisztségét
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak