»
2012. május 7. hétfő
Japán nevezetes helyszíneire látogatott Tőkés László
Egyhetes japán útjának (2012. IV. 28.–V. 6.) második felében Tőkés László EP-képviselő a távol-keleti ország több nevezetes helyszínére látogatott el és történelmével, kultúrájával, vallási múltjával és „szent helyeivel” ismerkedett. A hirosimai atombomba-emlékmúzeum örök mementóként fejez ki élő tiltakozást valamennyi, háborúban elkövetett embertelenség és tömeggyilkosság ellen. Ezen túlmenően és a fukusimai atomerőmű-szerencsétlenséggel együttesen, a hirosimai – és a nagaszaki – atomtámadás sokkoló figyelmeztetést jelentenek az atomkor beláthatatlan veszélyeire. A Béke Emlékmúzeumon végigkalauzoló Masuda Noriyuki igazgatóhelyettes ebből kiindulva kérte erdélyi képviselőnket, hogy Hirosima békeüzenetét közvetítse az Európai Parlamentbe.
Példamutató, amiképpen a japán történelmi emlékezet intézményes módon gondoskodik Hirosima emlékének ébrentartásáról, mely Auschwitzcal együtt – minden bizonnyal – a XX. századi világtörténelem két „legbeszédesebb” emlékhelyének számít.
Szívderítőbb helyszínek következtek ezután, melyek a nagy múltú szigetország vallástörténeti sokszínűségéről tanúskodtak. Japán barátaik eligazításával Tőkés László és útitársai látogatást tettek Miyajima szigetén, az ottani sintó szentélynél, valamint a régi főváros, Kyoto császári palotájánál és buddhista „templomvárosában”.
Az ún. Aranyhétnek („Golden week”) nevezett nemzeti ünnepsorozat szabadnapjain hatalmas tömegek mozdultak meg egész Japán területén. Ebben a viszonylatban is példás módon megnyilvánult a japánok bámulatos szervezettsége, figyelmessége és fegyelmezettsége – példának okáért a köztéri helyeken vagy a tömegközlekedés terén. Közvetlen közelről nézve a vonat indulásához igazítható óra pontosságával jellemezhető japánok szorgalmát és kollektív tudatát, jobban megérthető, hogy „a felkelő nap országa” rövid idő alatt miként válhatott gazdasági világhatalommá.
A japán–európai, japán–magyar és –román kapcsolatok építésére szolgáló látogatási út ebben a távoli országban és idegen politikai közegben erdélyi magyarságunk ügyének a népszerűsítését is célul tűzte ki. Sajnálattal állapítható meg azonban, hogy a hagyományos kisebbségek kérdése iránt Japán – a Nyugathoz hasonlóan – nemigen tanúsít fogékonyságot, mint ahogy csekély számú, saját kisebbségeinek sem szentel különösebb figyelmet (ajnuk, koreaiak).
Május 5-én este, a Wagner Nándor Alapítvány és az Academia Humana Alapítvány tagjainak közösségében zárult a mozgalmas látogatási hét, azzal a megegyezéssel, hogy mind japán, mind hazai irányba tovább fogják építeni a kapcsolatokat.
Nagyvárad, 2012. május 7.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről