Jerzy Buzek támogatja Tőkés Lászlót

Jerzy Buzek levélben biztosította Tőkés Lászlót támogatásáról. Az Európai Parlament elnöke levelében úgy fogalmaz: „Bizonyos vagyok abban, hogy Ön mindig a legmesszemenőbb tiszteletet tanúsítja közös európai értékeink – a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság és az alapvető jogok – iránt. Szeretném megragadni ezt az alkalmat, hogy teljes bizalmamról biztosítsam Önt az Európai Parlament alelnöki tisztségében.”

Az egyetlen közvetlenül választott európai testület vezetője 2010. november 18-án keltezett levelét válaszként írta az erdélyi EP-alelnöknek a sorozatos román támadásokat szóvá tevő és tisztázó írásbeli megkeresésére.

Mint ismeretes, az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tett autonomista kijelentései miatt Tőkés Lászlót a nyáron az egész román politikum, illetve a központi román sajtó is kitámadta. Az ún. „Koszovó-pánik” ősszel sem csitult, majdnem az összes román párt részéről érkeztek „feljelentő” levelek Jerzy Buzek, az EP elnöke számára. Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő pedig a Strasbourgban, plenáris ülésen Tőkés László EP-alelnöki tisztségéből való leváltását szorgalmazta, mondván, hogy az erdélyi képviselő „azetnikai alapú szeparatizmus ádáz szorgalmazójaként és a viszály szítójaként”felerősítette a szélsőséges és sovén üzeneteit, az etnikai alapú területi autonómia kivívása érdekében pedig utcai megmozdulásra buzdította az embereket.

Ennek kapcsán kiadott Nyilatkozatában az erdélyi magyarok európai képviselője úgy fogalmazott: „Románia és benne Erdély érdemi európai integrációja a közös jövőnk. Ehhez nem fér kétség. Ebben a jövőképben pedig nincs helye a múlt embereinek, a kommunista nómenklatúra átmentődött relikviáinak, valamint örököseinek, akik az elmúlt húsz évben szétlopták és tönkretették országunkat.” Hozzátette: „Joseph Daul frappáns megjegyzését – miszerint »az európaiak több Európát akarnak« – magunkra alkalmazva: mi, erdélyiek, illetve Románia állampolgárai is »több Európát« akarunk. Több Európát, és ezzel együtt: több demokráciát, több európai értéket, több autonómiát – a társadalmi élet minden szintjén. Ezzel szemben viszont a 20. század zárványai, a posztkommunista politikai és gazdasági elit nem akar »több Európát«. Ez a lényeges különbség köztünk és közöttük. Reméljük, hogy nem lesz erejük megfordítani a folyamatokat. Elegünk van már a visszarendeződésből. Helybenfutással soha nem érünk célba.”

Nagyvárad, 2010. november 26.

Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája

Brüsszel, 2010. szeptember 16.

BESZÁMOLÓ
a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az autonómiáról tett kijelentésekről
és azok politikai következményeiről

2010. július 20–25-én zajlott Erdélyben (Románia) a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A nyári szabadegyetem, amelyet az idén 21. alkalommal szerveztek meg, a régió egyik legnépszerűbb rendezvénye. Célja, hogy összegyűjtsön embereket az egész Kárpát-medencéből, és együtt dolgozzanak, véleményt cseréljenek, megvitassanak társadalmi, művelődési és politikai kérdéseket, a nemzeti és az európai integrációra összpontosítva.
Az előadások és az ezekhez kapcsolódó viták széles skáláját kínáló rendezvény a „Közép-Európa – Európa közepe?” című fórummal zárult, amelynek vendége volt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Traian Băsescu román államelnök és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke. A Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára által moderált fórum felszólalói azt hangsúlyozták, hogy a román–magyar kétoldalú együttműködés erősítése egy erős Európai Unióban mindkét tagállam közös érdeke. A beszélők egyetértettek abban, hogy ebben a folyamatban nélkülözhetetlen a két ország és nemzet megbékélése, annak érdekében, hogy Brüsszel támogatásával versenyképes, önellátó és egészséges közép-európai régió épülhessen fel.

Több előadás, köztük a záró rendezvény szólt erős régiók kialakításáról egy erős Közép-Európában. A téma kapcsán Tőkés EP-alelnök szóba hozta Erdély autonómiáját mint a régióban élő, a székelyföld összlakosságának 80%-át elérő magyar közösség önkormányzásának legmegfelelőbb formáját. Már eddig is számos alkalommal határozottan kiállt – különböző országos és európai fórumokon – az állam nemzeti integritását tiszteletben tartása melletti kulturális és területi autonómia érdekében. Koszovó példájától ihletetten, ez alkalommal kijelentette, hogy ugyanúgy, ahogy a koszovói albán közösségnek sikerült kinyilvánítania függetlenségét Szerbiától, a méretében is hasonló Székelyföldnek folytatnia kellene a harcot az országon belüli területi autonómiáért. Ugyancsak megemlítette katalánok esetét, akik nemrég éltek demokratikus jogukkal, hogy békés utcai tüntetéseken követeljék autonómiájukat. Felvázolva ezeket a párhuzamokat, Tőkés László kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja, hogy a székelyek ilyen békés, alkotmányos és demokratikus eszközökkel adjanak hangot követeléseiknek, a régió stabilitásának és biztonságának megerősítése, ugyanakkor a fellendelülés és a fejlődés érdekében.

A román sajtó és a különböző politikai pártok számos váddal és félrevezető és hamis értelmezéssel reagáltak Tőkés László kijelentéseire. Állításaik szerint Tőkés arra biztatta az erdélyi magyar közösséget, hogy az erőszakos nacionalizmus jegyében vonuljanak az utcára és tüntessenek az autonómiáért, ahogy a koszovóiak is tették függetlenségük kivívásáért. Az ország valamennyi nagy politikai pártjának vezetői nyilvánosan elítélték és szélsőséges nacionalistaként bélyegezték meg az EP-alelnököt.

Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke bejelentette, pártja kezdeményezni fogja az Európai Parlamentben Tőkés visszahívását az alelnöki tisztségből, mert megbízása „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. Azt mondta, az EP-alelnök „szeparatista” nyilatkozata „egyértelműen durva támadás a román államiság ellen, hiszen erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. Corlăţean ennél tovább is ment, bírálván Traian Băsescu államfőt és az őt támogató, ENP-tag Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is, amiért támogatták Tőkés alelnökké választását. Corlăţean leszögezte: Románia egységes, oszthatatlan és szuverén nemzetállam, tehát sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani.

Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkés kijelentései törvénytelenek és alkotmányellenesek, ezért elvárja, hogy a Demokrata Liberális Párt (PDL) megvonja politikai támogatását az EP alelnökétől. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári liberális képviselő, aki hazaárulással vádolta Tőkést az autonómia követelése miatt. Marius Nicoară liberális szenátor a Nemzetvédelmi Tanács (CSAT) azonnali összehívását követelte az államelnöktől, szerinte a veszélyt jelentő ügy NVT-beli megvitatása teljes mértékben indokolt lépés lenne. Ugyanebben az összefüggésben a Liberális Párt kérte, hogy az állami hatóságok vonják vissza Tőkés Lászlótól a Románia Csillaga Érdemrendet, amellyel 2009-ben tüntették ki.

Bogdan Diaconu, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke azt állította, hogy Tőkés EP-alelnök nyilvánosan javasolta, hogy Európa „a hunok és vezérük, Attila példáját követve bomoljon törzsekre, nyíltan támadva ezzel Románia szuverenitását és területi egységét”. „A nagy és egységes Európát Koszovó-szerű kis etnikai zárványokra kellene bontani; ezt a modellt ajánlja Tőkés Spanyolországnak is. Ennek eléréséért a nemzeti kisebbségeknek utcára kellene vonulniuk, az erőszakos nacionalizmus jeleként – mondta Diaconu –; úgy látszik, a boszniai háborúk iránt nosztalgiázó Tőkés szerint ez a legmegfelelőbb megoldás.”

A Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben bejutott EP-képviselő Corina Creţu bejelentette, ősszel hivatalosan kérni fogja az EP-től Tőkés László elmozdítását az alelnöki tisztségből, mivel kijelentéseivel „nyílt támadást intézett Románia területi egység ellen”.

Válaszként a fenti, a sajtóban megjelentenek csak kis hányadát ismertető támadásokra Tőkés László határozottan tisztázta, hogy a Székelyföld nem függetlenségért, hanem autonómiáért küzd. Sajnálatos, hogy több mint húsz évvel a romániai rendszerváltozás után sem a hiteles tájékoztatást szolgálni hivatott média, sem a politikai elit nagy része nem volt képes meghaladni a sajátos romániai nacionálkommunizmusban gyökerező magyarellenes mentalitását. A politikai ellenállás és a nemzeti közösségek elnyomása továbbra is megakadályozzák a fejlődést és a különböző közösségek békés egymás mellett élését országunkban.

Európa nagy kulturális, etnikai és nyelvi változatosságú régiókból áll. Ennélfogva Európa érdeke és felelőssége, hogy a lehető legjobban hasznosítsa ezt a változatosságot a szubszidiaritás szellemében, azaz úgy. hogy a döntések az állampolgárhoz a lehető legközelebb szülessenek. Amint Katalónia példája is mutatja a spanyol államon belül, az önkormányzás jobb adminisztrációt eredményez, és lehetővé teszi a kisebbségi és nyelvi jogok védelmét, az olyan európai értékek tiszteletben tartásával, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok betartása. Ugyanígy több másik EU-tagállam, például Belgium, Olaszország, Finnország és biztosítja területén az autonómia demokratikus fejlődését, életképes mintaként szolgálván a romániai magyarságnak.

Mindezeket figyelembe véve, egyértelmű, hogy a Tőkés László elleni elfogult támadások és vádaskodások minden valós alapot nélköznek, és nem tekinthetők egyébnek, mint a még mindig élő – hagyományos –  román nacionalizmus és a Ceauşescu-rezsimtől örökölt nacionálkommunizmus goromba megnyilvánulásának.