A parlament mai ülésén – másik két sürgősségi esettel együtt – a szorongatott helyzetben élő, muszlim vallású kínai ujgurok és kazahok ügyét tűzték napirendre, vitatták meg és foglalták határozatba.

A rendkívüli eljárás egyik kezdeményezőjeként Tőkés László európai parlamenti képviselő az önálló népnek is beillő, tízmilliósra tehető ujgur közösség emberi és közösségi, etnikai és vallási jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra. A közel egymillió négyzetkilométeren elterülő, hatalmas tartományban, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen hetven évvel ezelőtt még a lakosság túlnyomó többsége ujgur volt, azóta azonban a mesterséges kommunista betelepítési politika eredményeképpen a kínai han lakosság aránya 6%-ról 50%-ra emelkedett. Erdélyi képviselőnk arra szólította fel a kínai hatóságokat, hogy vessenek véget az ujgurok nemzeti és vallási identitásának megsemmisítésére irányuló kegyetlen politikájuknak, nevezetesen azon egymilliónyi ujgur és kazah állampolgár tömeges és önkényes fogva tartásának, akiket ún. átnevelő táborokban igyekeznek rábírni „szép szóval” és erőszakkal vallásuk és nemzetiségük megtagadására, és Hszi Csin-ping pártfőtitkár politikai tanainak oktatásával kísérelnek meg kommunistává átnevelni. Az erőteljes rendőri jelenlét és a hagyománytisztelő ujgur közösség településeinek és családjainak a pártkáderek általi valóságos megszállása, valamint tagjainak a fejlett titkosszolgálati és technikai eszközökkel való közvetlen megfigyelése a kínai hatóságok szerint jó útra térítésük és felvilágosításuk célját szolgálja – úgymond a terrorizmus és a szeparatizmus megelőzése végett. A stratégiai partnerséghez fűződő – gazdasági – érdekeink nem képezhetik akadályát az őszinte európai–kínai párbeszédnek, legitim emberi jogi követelményeink kimondásának – zárta felszólalását európai képviselőnk külön is üdvözölve a teremben jelenlévő Dolkun Isát, azUjgur Világkongresszus elnökét, elismerését tolmácsolva a népéért folytatott fáradhatatlan küzdelméért.

A határozat hangsúlyozza, hogy amióta Hszi Csin-ping elnök hatalomra került, az emberi jogok helyzete Kínában tovább romlott, a kormány erőszakosabban lép fel a békés ellenállókkal, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vallásszabadsággal szemben. A dokumentum felhívja a kínai kormányt, hogy haladéktalanul vessen véget az ujgur és a kazah kisebbségi tagjai tömeges, önkényes fogva tartásának, zárja be az összes tábort, a fogvatartottakat pedig azonnal és feltétel nélkül bocsássa szabadon. Ugyanakkor arra is ismételten felszólítja a kínai kormányt, hogy Ilham Tohti ujgur tudóst és sorstársait is haladék nélkül bocsássa szabadon. Végezetre azt a Németország és Svédország által hozott határozatot is üdvözli, hogy felfüggesztik az ujgur, kazah vagy más türk etnikumokhoz tartozó személyek Kínába való visszatoloncolását.

Az Európai Bizottságot képviselő Elżbieta Bieńkowska biztos zárszavában elismerte, hogy az ujgúriai helyzet valóban súlyos aggályokra ad okot. Arra szólította fel Kínát, hogy a Bizottság emberi jogokra vonatkozó ajánlásait vegye figyelembe, és az ujgurok alapvető jogait tartsa tiszteletben.

A délben sorra kerülő szavazáson a Parlament elsöprő többséggel elfogadta a határozatot.

(Tőkés László hozzászólása a Dokumentumok rovatban található.)