Az Európai Parlament tegnapi, késő esti plenáris ülésén került sor az Európai Örökségre vonatkozó Ajánlás vitájára. A dokumentum jelentéstevője Chrysoula Paliadeli görögországi szocialista képviselőnő volt.

   Az Európai Örökség általános célkitűzései közé tartozik, hogy az európai polgári öntudatot erősítse a közös történelmi és kulturális örökség felmutatása által, ennek révén is hozzájárulva a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a kulturális turizmus fellendítéséhez.

   A magyar EU- Elnökség szívügyének tekintette az Európai Örökség programjának sikerre vitelét. Mandátumának ideje alatt született meg a politikai megegyezés az európai intézmények között, melynek nyomán az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT) a Parlament elé terjesztette elfogadás végett a törvényt.

   Mindezidáig 18 ország – köztük Románia és Magyarország – vett részt a programban, és területükről 64 helyszín – köztük a visegrádi királyi palota és a bukaresti Román Atheneum – nyerte el az Európai Örökség Címet.

   Ezután valamennyi más tagállam pályázhat a címre. A helyszínek kiválasztása kétévenként történik, egy alkalommal országonként két-két javaslat tehető. Legközelebb 2013-ban ítélik oda az európai örökség minősítést. A kiválasztás során előnyt élveznek az olyan helyszínek, amelyek az Európai Unió történetében, illetve annak létrejöttében fontos szerepet játszottak. 

   Az Örökség-program vitájában Tőkés László erdélyi képviselő azt hangsúlyozta, hogy a Cím odaítélése, illetve közös örökségünk számbavétele és felmutatása által minden tagország és nemzet – ezenképpen egész Európa gazdagodik. Különösképpen fontosnak ítélte, hogy a kulturális sokszínűség európai politikájának eme újabb eszköze nagy mértékben elősegíti az Unió keleti részén található, eleve hátrányos megítélésben részesülő tagországok és nemzetek európai felzárkózásának a folyamatát. (Tőkés László hozzászólását mellékeljük).

   Felszólalásában Elena Băsescu képviselőnő rámutatott arra, hogy Románia kezdettől fogva a kezdeményező országok közé tartozott, míg Bagó Zoltán néppárti képviselő a magyar EU-Elnökség érdemeit méltatta a törvénykezdeményezés elfogadtatásában.

   A vita összegzése rendjén Andronella Vassiliou kulturális biztos a program eredményes életbeléptetését szorgalmazta, és az ügy hosszú távú sikerét „jósolta”.

Paliadeli képviselőasszony annak a reményének adott hangot, hogy az értékek jelenkori válsága közepette a kulturális értékrend helyreállítása az Európa általános válságából való kiút megtalálásához is hozzá fog járulni.

   Külön is említésre méltó, hogy az elfogadott jogszabály lehetővé teszi majd olyan hazai, illetve erdélyi helyszínek Európai Örökség Címre való előterjesztését, mint amilyen a temesvári református templom és a Mária-tér, melyek a romániai rendszerváltozás révén megnyitották az utat Románia európai integrációja előtt. Ennek sikere esetén az Európa Kulturális Fővárosa címre is nagyobb eséllyel pályázhat Temesvár.