2019. április 15. hétfő
Kurucz Imre szobrászművész halálára
A Berettyóújfaluban 1946-ban született kiváló alkotó, akit „Csonka-Bihar első szobrászaként” tartanak nyilván a lokálpatrióták és művészettörténészek, 2019 virágvasárnapján hunyt el a debreceni kórházban.
Kurucz Imre a szakmai ismereteit Budapesten szerezte, 1970-ben hazatért szülővárosába, véglegesen. Gazdag életpályájának és munkásságának gyümölcsei főként Kelet-Magyarország és a Partium különböző helyszínein láthatók, közterületen, köz- és magángyűjteményekben, intézményekben egyaránt. Közterületi alkotásainak száma hatvan körüli, ezek közül kéttucat látható Berettyóújfaluban.
A 70. születésnapja alkalmából itt megrendezett gyűjteményes tárlat megnyitóján Újfalu polgármestere így köszöntötte: „Kurucz Imre kitörölhetetlen része a város történetének.” Tőkés László, a térség európai parlamenti képviselője így méltatta: „A sors kivételezettjei vagyunk, hiszen a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem díszudvarán, a mi kis partiumi panteonunkban Kurucz Imre több alkotását is felavathattuk az elmúlt években” – fogalmazott a Királyhágó-mellék előző református püspöke, majd hozzátette: jó érzés részt venni ezen a jubileumi tárlatnyitón, hiszen a határok feletti nemzetegyesítés egyik bástyája Berettyóújfalu, mely Váraddal együtt oldja és bontja a határokat. Méltatta a két város közötti kulturális együttműködést, de megemlítette azt is, hogy 2015-ben Székelylengyelfalván leplezték le Kurucz Imrének az ott született Orbán Balázst megjelenítő domborműves emléktábláját. A „legnagyobb székely” élete végén Berettyóújfalut képviselte a magyar törvényhozásban, ezért a magyarországi város magáénak is tekinti őt és az ő szellemi örökségét. Tőkés László egyúttal bejelentette, hogy a reformáció 500. évfordulójárakészülve egy újabb domborművet rendelt az alkotóereje teljében lévő, ünnepelt szobrásztól, aki példás művészi alázattal tett eleget a megbízásnak. Az emléktábla – amelynek figurális része a wittenbergi vártemplomot és Luther Mártont idézi – ünnepélyes felavatására 2017. december 7-én került sor a PKE udvarában, ahol Kurucz Imrének egy 2010-ben avatott Trianon-emlékjele, illetve egy 2009-es Kazinczy-, 2011-es Liszt-, 2012-es Kodály- és 2014-es Erkel-domborműve is található.

Amikor tavaly megkérdezték a most megboldogult művésztől, hogy mit üzen a jövőnek az alkotásaival, így nyilatkozott: „Ezt néhai Barabás Zoltán váradi költőbarátom gondolataival tudnám a legszebben megfogalmazni, aki így írt: »Kurucz Imre művészete a történelem bűvköréből teljesedett ki, az alkotó tiszteli a múltat, megbecsüli a jelent, építi a jövőt.« Arra törekszem, hogy – akár a kicsi érmekben, akár a domborművekben, akár a köztéri alkotásokban, akár az emlékművekben – maradandót alkossak. Lehet, hogy ez egy kicsit nagyképűségnek tűnik, de azt szeretném, ha az alkotásaim megmaradnának a következő nemzedékeknek.”
Kurucz Imre halálával olyan alkotóművész távozott „a minden élők útján”, aki az ősiség talaján állva is a korszerűség szellemében formázta meg Isten adta tehetségével a magyar történelem nagy alakjait és traumáit. Áldott legyen az emléke!
hírek
2026. június 10. szerda
Igehirdetés Trianon emléknapja alkalmából
2026. június 8. hétfő
Tanévzáró a PKE-n
2026. június 8. hétfő
Trianontól a határokon átívelő nemzetegyesítésig
2026. június 6. szombat
Tőkés László Lakiteleken és Tiszakécskén
2026. május 24. vasárnap
Eltemették dr. Csapó I. Józsefet
2026. május 17. vasárnap
Átadták a Wagner Nándor-díjakat a PKE-n
2026. május 17. vasárnap
Kiállás az az apát mellett
2026. május 12. kedd
Közlemény – felszólítás
2026. május 8. péntek
PKE: az egyetem napja, díjazásokkal
2026. május 4. hétfő
Viaskodás a gonosszal – Tőkés István ellenállása a román titkosszolgálattal szemben












