2019. április 15. hétfő
Kurucz Imre szobrászművész halálára
A Berettyóújfaluban 1946-ban született kiváló alkotó, akit „Csonka-Bihar első szobrászaként” tartanak nyilván a lokálpatrióták és művészettörténészek, 2019 virágvasárnapján hunyt el a debreceni kórházban.
Kurucz Imre a szakmai ismereteit Budapesten szerezte, 1970-ben hazatért szülővárosába, véglegesen. Gazdag életpályájának és munkásságának gyümölcsei főként Kelet-Magyarország és a Partium különböző helyszínein láthatók, közterületen, köz- és magángyűjteményekben, intézményekben egyaránt. Közterületi alkotásainak száma hatvan körüli, ezek közül kéttucat látható Berettyóújfaluban.
A 70. születésnapja alkalmából itt megrendezett gyűjteményes tárlat megnyitóján Újfalu polgármestere így köszöntötte: „Kurucz Imre kitörölhetetlen része a város történetének.” Tőkés László, a térség európai parlamenti képviselője így méltatta: „A sors kivételezettjei vagyunk, hiszen a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem díszudvarán, a mi kis partiumi panteonunkban Kurucz Imre több alkotását is felavathattuk az elmúlt években” – fogalmazott a Királyhágó-mellék előző református püspöke, majd hozzátette: jó érzés részt venni ezen a jubileumi tárlatnyitón, hiszen a határok feletti nemzetegyesítés egyik bástyája Berettyóújfalu, mely Váraddal együtt oldja és bontja a határokat. Méltatta a két város közötti kulturális együttműködést, de megemlítette azt is, hogy 2015-ben Székelylengyelfalván leplezték le Kurucz Imrének az ott született Orbán Balázst megjelenítő domborműves emléktábláját. A „legnagyobb székely” élete végén Berettyóújfalut képviselte a magyar törvényhozásban, ezért a magyarországi város magáénak is tekinti őt és az ő szellemi örökségét. Tőkés László egyúttal bejelentette, hogy a reformáció 500. évfordulójárakészülve egy újabb domborművet rendelt az alkotóereje teljében lévő, ünnepelt szobrásztól, aki példás művészi alázattal tett eleget a megbízásnak. Az emléktábla – amelynek figurális része a wittenbergi vártemplomot és Luther Mártont idézi – ünnepélyes felavatására 2017. december 7-én került sor a PKE udvarában, ahol Kurucz Imrének egy 2010-ben avatott Trianon-emlékjele, illetve egy 2009-es Kazinczy-, 2011-es Liszt-, 2012-es Kodály- és 2014-es Erkel-domborműve is található.

Amikor tavaly megkérdezték a most megboldogult művésztől, hogy mit üzen a jövőnek az alkotásaival, így nyilatkozott: „Ezt néhai Barabás Zoltán váradi költőbarátom gondolataival tudnám a legszebben megfogalmazni, aki így írt: »Kurucz Imre művészete a történelem bűvköréből teljesedett ki, az alkotó tiszteli a múltat, megbecsüli a jelent, építi a jövőt.« Arra törekszem, hogy – akár a kicsi érmekben, akár a domborművekben, akár a köztéri alkotásokban, akár az emlékművekben – maradandót alkossak. Lehet, hogy ez egy kicsit nagyképűségnek tűnik, de azt szeretném, ha az alkotásaim megmaradnának a következő nemzedékeknek.”
Kurucz Imre halálával olyan alkotóművész távozott „a minden élők útján”, aki az ősiség talaján állva is a korszerűség szellemében formázta meg Isten adta tehetségével a magyar történelem nagy alakjait és traumáit. Áldott legyen az emléke!
hírek
2026. május 4. hétfő
Viaskodás a gonosszal – Tőkés István ellenállása a román titkosszolgálattal szemben
2026. május 4. hétfő
In memoriam Tőkés István
2026. április 25. szombat
Szoboravatás Budapesten, Tőkés László beszédével
2026. április 17. péntek
Tájékoztatás és pontosítás
2026. április 2. csütörtök
Húsvéti üzenet – 2026
2026. március 21. szombat
Könyvbemutató: Tőkés László összegyűjtött írásai I.
2026. március 17. kedd
Nagyváradi március 15-e
2026. március 12. csütörtök
Ülésezett Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
2026. március 12. csütörtök
Folytatódik az autonómiáért vívott küzdelem
2026. március 10. kedd
Százak követeltek autonómiát a Székelyföldnek Marosvásárhelyen












