»
A frissen bejutott elsőéves hallgatók – folytatva a sokéves hagyományt – az idén is a festői szépségű természeti környezetben található református ifjúsági központban töltöttek egy hetet a közösségteremtés, az egyetemi életbe való beilleszkedés céljából.
2016. október 1. szombat
Látogatás a Partiumi Keresztény Egyetem gólyatáborában
Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem Alapítók Tanácsának elnöke Tolnay István alelnök és Molnár Erzsébet dékántársaságában 2016. október 1-jén meglátogatta az egyetemi hallgatók gólyatáborát a Bihar és Szilágy megye határán található Sólyomkőváron.
A frissen bejutott elsőéves hallgatók – folytatva a sokéves hagyományt – az idén is a festői szépségű természeti környezetben található református ifjúsági központban töltöttek egy hetet a közösségteremtés, az egyetemi életbe való beilleszkedés céljából.
Igei bevezetőjében Tőkés László az erdélyi felsőoktatás történetének fontosabb mozzanatait felelevenítve hitbeli és nemzeti önazonosságunk megtartásának fontosságát hangsúlyozta, a mai szekularizált és globalizált világban. Az erdélyi történelmi egyházak által alapított, nagy küzdelmek árán akkreditált, önálló magyar nyelvű egyetemet, a Partiumi Keresztény Egyetemet, majd testvérintézményét, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet azért hoztuk létre, hogy itthon biztosíthassunk anyanyelvű felsőfokú oktatást, hogy itthon, a szülőföldön maradva találják meg helyüket a fiatalok. Az intézményépítés terén ma is sok akadályt kell legyőzni: nemzeti közösségünk megmaradásának zálogát, az autonómiát egyházi és egyetemi szinten részlegesen elértük ugyan, de a hatalom visszaélései, sajnos, továbbra is nyilvánvalóak (lásd. a törvény szerint visszaszolgáltatott, majd az állam által „újraállamosított” egyházi ingatlanok eseteit vagy az egyházi oktatás megnyirbálásának elszomorító tényét.)
Tolnay István az egyetemalapítás nehéz, de szép éveire emlékezett. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni első magyar egyetem nem jöhetett volna létre Nagyváradon a „temesvári szellemiség” nélkül: az egyetemalapítás „hőskorában” is ugyanarra a forradalmi lendületre volt szükség, mint ’89-ben Temesváron. Amit akkor, a változás hevében elindítottunk az egyházi és a világi magyar oktatás terén, tulajdonképpen azzal is maradtunk. Istennek hála, lett egyetemünk, s ma már elmondható, hogy a Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztény Egyetem több mint ötezer felsőfokú végzetséggel rendelkező szakembert adott nemzeti közösségünknek. Legtöbbjük itthon találta meg a helyét. Az intézmény eredeti küldetési nyilatkozatában foglalt célokon mit sem változtattunk: anyanyelven tanítani-tanulni és a szülőföldön megmaradni.
Egyebek mellett szó esett az állam nyelvének elsajátításáról, az idegennyelv-tudásról a magyarságtudomány és a vallástudományok szerepéről, a diákszervezeti életről, az egyetemi hitélet alkalmairól.
Molnár Erzsébet az egyetem felépítéséről, a vezetői testületekről, az egyetemi hierarchiáról, a diák-tanár kapcsolatról, a vizsga- és kollokviumrendszerről, a diákélet mindennapjairól beszélt.
A látogatók részesei lehettek egy igen érdekes, „életszagú” marketingjátéknak, majd válaszoltak az elsőéves hallgatók által feltett kérdésekre.
hírek
2025. április 18. péntek
Húsvéti üdvözlet
2025. április 14. hétfő
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXXV. Közgyűlése – Beregszász, 2025. április 12.
2025. április 9. szerda
ÖSSZETARTOZÁS ÉS KIREKESZTÉS
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének