„Megváltozik az erdélyi politikai status quo”

Az RMDSZ-EMNT megállapodás alapján létrejövő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumból kimarad a Magyar Polgári Párt, akárcsak a Székely Nemzeti Tanács, amely kilépett az EMNT-ből. Az erdélyi magyar politikai felállást módosító megállapodással kapcsolat kérdéseinkre Tőkés László EP-képviselő válaszolt.

– Az RMDSZ-el kötött protokollt még aláírása előtt megkérdőjelezte a Magyar Polgári Párt több székelyföldi vezetője. Mit üzen nekik, püspök úr?
– Arra kérem őket, hogy hideg fejjel és a valóságot messzemenően figyelembe véve mérlegeljék ennek a megegyezésnek az indokoltságát. Az történik ugyanis, hogy mindenki az autonómiáról beszél, sőt, vannak, akik Háromszéken már közös tüntetést is tartottak a Székelyföld védelmében, az autonómia ügyében, de amikor itt az alkalom, hogy éppen ezen ügyek védelmében létrejöjjön egy magaszintű összefogás, akkor leragadunk. Mindenki mondja a magáét, mindenki sürgeti az összefogást az autonómiáért, de nem történik döntő előrelépés, áttörés ebben a kérdésben. Brüsszelben többszörösen meggyőződtem arról, amit dél-tiroli és katalán barátaim mindig is mondtak: kizárólag összefogással, egységes fellépéssel van esélyünk hatékonyan képviselni Székelyföld területi autonómiáját. Nos, vállaltam annak az ódiumát, hogy egy rendkívül kockázatos, nehéz helyzetben olyan összefogást hozzunk létre, amely nemzetközi szinten lehetővé teszi, hogy Székelyföld területi autonómiáját és általában az erdélyi magyarság közös ügyeit egységesen képviseljük. Ez az összefogás nem személyek körül alakul ki, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagszervezetei, az RMDSZ-en kívüli tábor, más szóval a 2007-es választáson engem támogató szervezetek és az RMDSZ között jött létre. Az EMNT-nek tagja a Magyar Polgári Párt is... Véleményem szerint kompromisszumos módon létrejöhet a mindenki által áhított összefogás, és ez a legfontosabb. Ráadásul nemcsak a listában egyeztünk meg, hanem az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, majd a Kulturális Autonómiatanács létrehozásában is, tehát van tartalma az egyezségnek és az Egyeztető Fórum keretében éppenséggel lehetőségünk nyílik arra, hogy erdélyi magyar sorskérdéseinkben konszenzusos alapon együtt lépjünk fel.

– Tökéletesen igaz, amit a püspök úr mond, ám a Magyar Polgári Párt vezetője kilátásba helyezte, hogy ettől az egyességtől függetlenül az MPP indul az európai parlamenti választásokon...
– Eléggé homályosak az MPP elnökének erre vonatkozó megállapításai, valójában nem tudom, hogy mit akar. Az biztos, hogy az MPP-t is meghívtam arra a kétfordulós tárgyalássorozatra, melyet az RMDSZ-el való megegyezés ügyében tartottunk. Az első tanácskozásra az MPP nem küldte el képviselőit, a másodikra eljött két elnökségi tagja, Farkas Csaba és Orbán Balázs. Nem úgy álltunk fel, hogy tiltakoztak volna a mostani megegyezés megkötése ellen, különvéleményüket fejezték ki, de nyitottak voltak a további tárgyalásokra. Már akkor élre állítottam a kérdést: ha létrejön a megegyezés, számíthatunk-e az MPP-re, vagy teljesen ellene lesznek? Azt mondták, ha kialakul egy ilyen megegyezés, majd ők is kialakítják álláspontjukat. Nagyon sajnálom, hogy a polgári párt és az RMDSZ között nem jött létre nemhogy megegyezés, de tárgyalás sem. Nem kényszeríthetem rá az RMDSZ-t, nekem sincs annyi erőm, hogy rájuk kényszerítsem a megegyezést a Magyar Polgári Párttal. Tavaly mindent megtettem, hogy leüljenek és tárgyaljanak, idén ezt nem tudtam elérni. Ott láttam a kiutat, hogy az EMNT keretében képviseljem az RMDSZ-en kívüli tábort és így törekedjek a megegyezésre.

– Ön szerint ez a megegyezés lehet egyfajta jövőkép az erdélyi magyar politikum számára? Ha működni fog a nyári választásokon, a távolabbi jövőben is számíthatunk ilyenfajta választási részvételekre?
– Az erdélyi magyar pluralizmust és demokráciát nem szabad feláldoznunk az egység oltárán. Tehát mindenképpen rendezni kell az MPP–RMDSZ közötti viszonyt. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a Magyar Polgári Párt erőre kapjon, legitim tisztújításokat rendezzen, megerősödjön, építkezzen és így aztán kikövetelje magának az őt megillető helyet az erdélyi magyar politikai életben. Ha ez megtörténik, ennek függvényében alakul ki a jövőképünk és alakul át az erdélyi magyar politikai élet. Ezelőtt két évvel az RMDSZ-el folytatott tárgyalásainkon letettük az asztalra az erdélyi magyar politikai rendszerváltásra vonatkozó javaslatainkat, ezt a dokumentumot most is csatoltuk, ez az ügy napirenden van. Az a véleményem, hogy a vasárnapi megegyezés létrejötte után lényegében, kimondva vagy kimondatlanul, de megváltozik az erdélyi politikai status quo. Az RMDSZ ezen megegyezés alapján elismeri, hogy nem egyedül képviseli a romániai magyarságot, tehát egyfajta plurális együttlét valósult meg. Ennek az lenne a leghitelesebb bizonyítéka, ha jó magyar erőösszpontosítás esetén négy jelöltünk is bejutna az Európai Parlamentbe, és ebből a negyedik helyen éppen az MPP képviselője lenne. Az első helyen állva jómagam is megtöröm az RMDSZ monolitikus egységét.

– Utolsó kérdésem a napi politikához kapcsolódik: a teljes román sajtó tele van az Ön nyilatkozatával Erdély etnikai összetételének mesterséges megváltoztatásáról. Brüsszelben mi erről a vélemény, lecsapódott-e a parlamentben ez valamilyen formában?
– Éppen aznap, amikor az interjút adtam, Brüsszelben az Európai Parlament plenárisán szólaltunk fel többen is, nemcsak én, hanem az RMDSZ képviselői is, és ott nyíltan képviseltük a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés által megfogalmazott petíciót, és felvetettem az etnikai tisztogatás kérdését éppen Traian Băsescu elnök szerencsétlen vádaskodása kapcsán. Rámutattam, hogy bagoly mondja verébnek, hiszen Erdély utóbbi kilenc évtizedének története az etnikai tisztogatás, az etnikai arányok Európaellenes, mesterséges módon való megváltoztatásáról szól.

Szondy Zoltán
Hargita Népe