»
2012. március 12. hétfő
Nagyváradon is bemutatták Tőkés István prédikációs kötetét
A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete szervezésében 2012. március 11-én Nagyváradon is bemutatták Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor IGE-hirdetés című, prédikációkat tartalmazó kötetét.Fotó: Gazda Árpád (Krónika)
A Nagyvárad-Olaszi református templomban egybegyűlt nagyszámú gyülekezet jelenlétében a kötet 96 éves szerzője hirdetett igét. Tőkés István Máté evangéliuma 11. részének néhány igeszakasza alapján arra mutatott rá, hogy Jézus Krisztus megnyugvást hoz mindazok életébe, akik belefáradtak a mindennapok terheinek cipelésébe, és a fáradtság, megterheltség, kilátástalanság nyomorító súlyától szenvednek. A Megváltó nem veszi le a terheket a vállunkról, hanem erőt ad a folytatáshoz; lehetőséget ad arra, hogy elviseljük a nehézségeket. „Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű” – olvasható az evangéliumban. Tőkés István hozzáfűzte: Jézus Krisztus „igáját húzni” felemelő és megtartó erővel bír egyszerre és a lehető legnagyobb gyönyörűséget jelenti.
Az igei szolgálat után Hermán M. János előadótanácsos, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetének igazgatója méltatta az IGE-hirdetés című prédikációs kötetet és annak szerzőjét, aki – mint elhangzott – „fiatalokat megszégyenítő lelkesedéssel és példamutató elkötelezettséggel tolmácsolja az élő Ige üzenetét a híveknek”. Hermán M. János kiemelte „a lelkünk épülését és hitben való megerősödését szolgáló” prédikációk biblikusságát, olvasmányosságát, közérthetőségét. A kötetben szereplő írásokat az éjszakát megtörő fénycsóvához hasonlította, mely bátorítást és reményt hoz a hétköznapokba. Éppen ezért Hermán M. János az igemagyarázatok mindennapi olvasására bíztatta hallgatóságát.
Tőkés István személyes hangvételű köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai rohanó világunkban a megfáradt társadalom nem becsüli eléggé az igehirdetést. „Számomra a Szentírás az Úr Jézus beszédét jelenti, amelyet úgy kell megérteni, mint egy örök érvényű, fentről jövő üzenetet” – mondotta a kolozsvári lelkipásztor. Hozzátette: ezt az üzenetet igyekezett tolmácsolni IGE-hirdetés című kötetben is.
Tőkés István jelen lévő gyermekei közül Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke zárta a felszólalók sorát. Véleménye szerint a prédikáció szerény, de még mindig igen népszerű irodalmi forma, mely emberek millióihoz is eljuthat egyszerre. A várad-olaszi lelkipásztor közös keresztény erkölcsi gyökereink és értékeink nyílt vállalásának fontosságát hangsúlyozta az egyesült Európában. Hozzátette: ezt vállalta fel Orbán Viktor kormányfő is, amikor az Európai Parlamentben szervezett, Magyarország belpolitikai helyzetét firtató vitán a magyar érdekek és a keresztény értékek mellet szállt síkra. Az EP-képviselő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló felvidékieket megfosztották szlovák állampolgárságuktól és ezzel együtt választójoguktól is. Felhívta a figyelmet, hogy immár az interneten is aláírható az a petíció, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete és a Magyar Állampolgárok Klubja kezdeményezett az állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidéki nemzettársaink védelmében. Az aláírási íveket a Demokrácia Központban és a képviselői irodában is alá lehet még írni – emlékeztette a jelen lévőket Tőkés László.
Nagyvárad, 2012. március 11.
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről