»
Amint az köztudott, az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) az EP megbízásából különjelentést készített és terjesztett a parlament elé a magyarországi jogállamiság állítólagos rendszerszintű megsértéséről.
2018. szeptember 12. szerda
Plenáris európai parlamenti vita a magyarországi helyzetről
Tegnap koradélután került sor az Európai Parlament plenáris ülésén a 2013. évi Tavares-jelentés rossz emlékét idéző, hasonlóképpen elhíresült Sargentini-jelentés vitájára, melyen immár hagyományos módon, a nyíltság jegyében maga Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.
Amint az köztudott, az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) az EP megbízásából különjelentést készített és terjesztett a parlament elé a magyarországi jogállamiság állítólagos rendszerszintű megsértéséről.
Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő „vádbeszéde”, valamint Frans Timmermans EU-bizottsági alelnök objektivitásra törekvő előterjesztése nyomán a magyar kormányfő méltóságteljes beszédben utasította vissza a bevándorláspárti európai erők fenyegetését, zsarolását és rágalmazását, megállapítva, hogy a jelentés „nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek, kettős mércét alkalmaz, visszaél a hatalommal, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést”.
Találóan állapította meg az egyik európai képviselő, hogy a felforrósodott légkörben lezajlott vita során az európai törvényhozás egy olyan bíróságként működött, melynek döntéshozatala előtt már előre meg volt írva az elmarasztaló ítélet. A hozzászólók pártállásától függően kárhoztatták vagy védelmükbe vették Magyarországot, miközben jobbára szinte teljes mértékben elsikkadtak a tények, azaz a valós magyarországi helyzet. A balliberális tábor megnyilatkozásaiban tetten érhető volt az a pártos magyarellenesség és véleményterror, amely a botrányosság határát súroló vádaskodásokkal és minősítésekkel illette a demokratikus Magyarországot, személy szerint magát a kormányfőt.
A rendelkezésre álló idő és a felszólalók számának korlátozottsága, illetve a szóhoz jutás aritmetikája miatt Tőkés László képviselőnek csak írásbeli formában sikerült benyújtania beszédét. A vádiratnak beillő Sargentini-jelentés széles skálán mozgó „kínálatából” két érzékeny vádpontra, nevezetesen a cigányellenesség és az antiszemitizmus célzatos rágalmaira tért ki, melyeket Járóka Lívia fideszes EP-alelnököt és Weisz Péter gyöngyösi hitközségi elnököt, a Barankovics Alapítvány izraelita műhelyének vezetőjét idézve utasított vissza. Ezen megbélyegző szándékú előítéletes vádakkal ellentétben Magyarország élen jár az antiszemitizmus elleni harc és a cigányság védelme terén – hangsúlyozta erdélyi képviselőnk –, mint ahogyan a jelentés hátterében meghúzódó migránskérdésben is elvszerű és méltányos álláspontot foglal el.
A jelentésről szóló mai szavazáson várhatóan elmarasztalják Magyarországot, amiben az a legfájdalmasabb, hogy a megosztó és megtévesztő pártpropaganda az európai néppárti frakció számos tagját is a magyarok ellen fordítja.
Kétharmados többség esetén a képviselők az alapszerződés 7. cikkelye szerinti büntetőeljárás Magyarország elleni beindításának kezdeményezéséről is döntenek.
hírek
2025. március 29. szombat
Köszöntőbeszéd az Erdélyi Magyar Szövetség Küldöttgyűlésén
2025. március 29. szombat
Marosvásárhely „fekete márciusa”
2025. március 27. csütörtök
NYILATKOZAT – Harmincöt évvel a marosvásárhelyi fekete március után
2025. március 23. vasárnap
Tisztújítás volt az EMSZ-ben
2025. március 23. vasárnap
Kriza János-emlékév
2025. március 23. vasárnap
Hogyan tovább, erdélyi autonómia? – Számbavétel és kiútkeresés
2025. március 22. szombat
Tőkés Lászlót újraválasztották az EMNT elnökének
2025. március 21. péntek
A fekete márciusra emlékeztek a szolidaritás jegyében
2025. március 15. szombat
Március 15-ike, a szabadság napja
2025. március 12. szerda
Nemzetközi politikai erők a székelyek önrendelkezési küzdelme mellett