Polgárok Brüsszelben

Amiként Umberto Eco írja: „Európa nyelve a fordítás” (“The language of Europe is translation”). A fordítás egyrészről egymás nyelveinek „lefordítását” jelenti, másrészről pedig ezen folyamat hasznos eredménye kultúráink, problémáink kölcsönös megismerése, megértése.

Az Európai Parlamenti képviselőknek biztosított lehetőségével élve Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője szeptember 22–24. között 45 fős látogatócsoportot hívott Brüsszelbe. (Egyébként ez év elején a PartiumiKeresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem vezetői és tanárai jártak Strasbourgban, szintén Tőkés László meghívására.) A mostani utazócsoportban olyan közéleti szerepet vállaló erdélyi személyiségek és közéleti emberek vettek részt, akik az erdélyi polgári-nemzeti oldalon fejtik ki tevékenységüket, s az őszi EP- választásokon is aktív szerepet vállaltak a kampánymunka során. Erdély minden kisrégiója, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Székely Nemzeti Tanács és az „Unió, Erdéllyel!”-kampány területi vezetői kaptak helyet csoportban. A népes küldöttség tagjai betekintést nyertek az Európai Parlament munkájába, részt vettek az EP plenáris ülésén, és meglátogatták az Európai Parlament brüsszeli és luxemburgi központját. Erdélyi képviselőnk brüsszeli irodája több találkozót szervezett a látogatócsoportnak. A magyar néppárti delegáció részéről alkalmuk nyílt találkozni Schmitt Pál, Gál Kinga és Schöpflin György képviselőkkel. Szintén találkoztak Erna Hennicot-Schoepges luxemburgi képviselőasszonnyal, aki nemrég Nagyváradon tartott nagysikerü előadást Ionel Pantea társaságában. Képviselőnk frakciótársaival, Mikel Irujo Amezagaval, Baszkföld képviselőjével és Ian Hudghtonnal, a Skót Nemzeti Párt vezetőjével az önrendelkezési jog kérdéseiről beszélgethettek.

Tőkés László, az Európai Szabad Szövetség (EFA) frakciójának tagjaként bevezető beszédében szívélyesen üdvözölte a látogatókat. Mielőtt átadta volna a szót a luxemburgi képviselőasszonynak, felhívta a figyelmet arra, hogy Európában nem földrajzi kiterjedésükkel mérik az egyes országokat. Íme, Luxemburg is milyen „liliputi” ország – mégis, a kezdetek óta, mint az Európai Közösség egyik alapító állama, milyen fontos szerepet tölt be az Unió életében. Ennek kapcsán gondoljunk Erdélyre, melynek nagysága sokszorosa Luxemburgnak, közelebbről erdélyi magyarságunkra, mely szintén többszöröse Luxemburg lakosságának, s ebből erőt meríthetünk jövőnkre nézve, az egyesült Európában – mondta Tőkés László.

Erna Hennicot Schoepges néppárti képviselőasszony az erdélyi és a luxemburgi nép közös történelmi múltjára mutatott rá. A XII. században ugyanis Luxemburgból sokan vándoroltak át Erdélybe, és nyelvjárásukat egészen az utóbbi időkig beszélték Szászföldön.

A képviselőasszony kiemelten fontosnak tartja az Európai Emberjogi Charta irányelvét, miszerint minden népcsoportnak jogában áll anyanyelvét gyakorolni, identitását megtartani, és ha hátrányos megkülönböztetésben lenne részük, akkor joguk van tiltakozni. Kitért többek között arra is, hogy a romániai Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak sok, a romániai kisebbségekkel kapcsolatos kérdést tettek fel, melyekre a képviselő mindig „korrekt” választ adott, azonban a konkrétan felvetődő – erdélyi – kérdésekben kerülte az állásfoglalást, arra hivatkozva, hogy ő mint az Európai Unió biztosa az egész Unió érdekeit hivatott szem előtt tartani, így hát országa ügyeibe nem avatkozhat bele.

Hennicot asszony arról is megemlékezett, hogy Luxemburg náci megszállása idején nyelvük használata be volt tiltva, és csupán 1984-ben vált a luxemburgi a nemzet hivatalos nyelvévé. A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejét tatjuk idén, melynek legfőbb célja hogy, egymás kultúráit minél jobban megismerjük – tette hozzá a képviselőasszony.

Schmitt Pál, az Európai Néppárt Magyarországi Küldöttségének elnöke humoros hangvételű beszédében nagy elismeréssel szólt Tőkés László püspökről. Nagy örömmel jegyezte meg, hogy erdélyi képviselőnk igen gyorsan be tudta „lakni” a parlamentet, és töretlen lendülettel, nagy hatásfokkal folytatja már régóta megkezdett munkáját. Az országhatárok eltűnése új lehetőségekkel kecsegtet bennünket, rajtunk, magyarokon múlik, hogy élünk-e velük.

Sport és oktatás – egyebek mellett – ezek szükségeltetnek egy egészségesen működő társadalom kialakításához, továbbá ezek integráló szerepe is jelentős – mondta Schmitt Pál.

Az erdélyi származású Gál Kinga Néppárti képviselőasszony gratulált az erdélyi csoport áldozatos kampánymunkájához. A jelenlegi kisebbségi problémák megoldásának útját a világos és egyszerű kommunikációjában látja. Az autonómia ugyanis nem egy „ördögtől való dolog”. Mind Romániában, mind az Európai Unióban logikus, tiszta beszédre lenne szükség. Le kell bontani az autonómia kifejezést elemi egységeire, hiszen akkor mindenki számára világossá válik az, hogy az önrendelkezés útja a lehető legjobb és legjárhatóbb út a kisebbségi közösségek helyzetének rendezésére.

A felszólalók sorát Schöpflin György Néppárti képviselő zárta. A magyar kultúra egy, még akkor is, ha erről kevéssé akarunk tudomást venni. Bizony a nemzeten belül is nagy a megosztottság, de az együvétartozás pecsétjét senki sem tudja lemosni magáról. Jobb tehát, ha tudomásul vesszük ezt, és egymást támogatva próbáljuk megvalósítani elképzeléseinket. Megjegyezte továbbá, hogy a magyarok jelenléte – valamilyen okból kifolyólag – Európában nem egy esetben ellenérzéseket ébreszt, holott csak Csehországban 15.000 magyar él és akkor az anyaországban valamint a leszakított területeken élőkről, és a kivándorlókról még nem is beszéltünk. Viccesen hozzátette, hogy „titkos nyelvnek” – ha esetleg arra kerülne a sor – ne a magyart válasszuk, mert azt sokan beszélik. Jobban járnánk hát, ha a walesi nyelvet választanánk fontos mondanivalónk kódolásához. Továbbgondolásra érdemes a professzor úr ötlete egy általános magyar beszélgető fórum megalkotásáról, mely technikailag fejlett világunknak köszönhetően könnyen kivitelezhető lenne.

Délután Mikel Irujo Amezaga, az EFA (European Free Alliance) képviselője és Ian Hudghton, a Zöldek/EFA farakció alelnöke tisztelték meg jelenlétükkel az egybegyűlteket.

Mikel Irujo Amezaga a baszk autonómia pozitív hatásaira hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint húsz évvel ezelőtt a baszkul beszélő emberek száma Spanyolország szerte 20% alatt volt, mára viszont ez az arányszám már 30% fölé emelkedett. Türelemre és optimizmusra van szükség az autonómia vonatkozásában. A képviselő szerint az autonómia főbb összetevői a következők: erőszakmentesség; közös, tettekben is megnyílvánuló akarat; nemzetközi támogatás; egyéni autonómia modell alkotása.

Ian Hudghton a Skót Nemzeti Párt elnöke büszke arra, hogy kormánya, mely Skóciát vezeti, kisebbségben is eredményesen tud kormányozni. A teljes gazdasági függetlenséget még nem sikerült ugyan elérniük, hiszen adóik egy részét még mindig Angliának fizetik. Ennek ellenére viszont tovább küzdenek a teljes függetlenségért, hogy érdekeiket minden területen maguk képviselhessék.

A formális találkozókat késő délután egy kellemes, felszabadult hangulatú sörözés követte az Európai Parlament közelében lévő Luxemburg tér egyik éttermében. A látogatócsoport hazafelé menet meglátogatta a Luxemburgi Európai Parlamentet és Strasbourg városát is megtekintették.

Reméljük, hogy a brüsszeli út eredményesen telt és legközelebb is nagy örömmel várjuk őket vissza, ide Brüsszelbe!

Brüsszel, 2008. szeptember 26.