Sikeres volt a Van kiút konferencia

Fontos döntés előtt állunk, van kiút, csak lépni kell

A harmadik Van kiút című konferenciát tartották meg múlt hét pénteken a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében.

A 15 millió magyar felekezeten átívelő lelki kohéziója jel-mondatú rendezvényt Nagy Imre, a Magyar Televízió szerkesztője nyitotta meg, aki moderátorként volt jelen. „A társadalomra nem a politikai és a gazdasági krízis jelenti elsősorban a veszélyt, hanem a morális válság. Ha ezt belátjuk, megtaláljuk a kivezető utat" – fogalmazott.

Ehhez az alapgondolathoz kapcsolódtak az előadások is. Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő köszöntőjében Sólyom Lászlót, Magyarország köztársasági elnökét idézte: a gazdasági válság miatt a jövőben még nagyobb szükség lesz az egyházak karitatív tevékenységére és lelki segítségnyújtására. A tudatosan megbetegített nemzet lelki gondozása, felemelése nagyon fontos – mondta a püspök, majd a közelgő európai parlamenti választásokra utalva hozzátette: ezt a közös magyar ügyet együtt kell képviselnünk nemzetközi szinten is. Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke az egyházak közötti kapcsolatok ápolását hangsúlyozta: „Párbeszéddel kell bizonyítani, hogy van együttműködés." A hit mentén összekötve, az Isten- és emberszeretet révén sikerül kilábalni az erkölcsi krízishelyzetből -tette hozzá. Nagy Imre Weisz szavaira reagálva azt mondta: igen, lehet együtt! Erre az előző két közösen megrendezett konferencia a bizonyíték, amelyek nélkül nem jöhetett volna létre a mostani, harmadik. Ezután felkonferálta Tasó Lászlót, Nyíradony polgármesterét, a második Van kiút szervező tagját, aki mindenekelőtt cselekvésre hívta fel az emberek figyelmét: lépni kell, még mielőtt eltűnnének a kultúrák közötti határok. A pénzügyi világ uralkodik a médián. Szükség lenne a tömegek támogatására ebben a mesterségesen előidézett válságban. „Fontos döntés előtt állunk, van kiút, csak lépni kell!" – ezekkel a gondolatokkal zárta mondanivalóját Tasó. Istennek tartozunk elszámolással. „Az Úr megmutatja nekünk a krízisből kivezető utat" – fogalmazott Kiss Rigó László szeged-csanádi római katolikus megyés püspök. „Ha Isten mellettünk van, ki van ellenünk?" -tette fel a kérdést Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, aki a következőket fűzte még hozzá: az egyház a nemzet lelke, éppen ezért nagyon fontos tudnia, hogy helyén van-e ezekben az időkben. A Barankovics István Izraelita Műhely képviseletében Halmos Sándor az oktatás minőségéről, illetve a papok és a gyülekezetek szegénységéről ejtett szót. „A pedagógusok munkájának nincs értéke -mondta -, a gyerekekkel nem foglalkoznak, sok magyar fiatal írni-olvasni sem tud." Tapasztalatai szerint az anyagilag szűkölködő ember többször adakozik, mint azok, akiknek valóban módjukban állna ezt megtenni. Minden, ami körülöttünk van, nemcsak anyagi romlás, hanem szellemi válság is -mondta beszédében Jókai Anna Kossuth-díjas író. Válaszút előtt állunk: mit teszünk a szabadságunkkal? Szomorú lenne, ha sírunkon a következő állna: „Ettem, ittam, robotoltam, meghaltam." Van kiút, azonban ez munkával jár, mert habár Isten mindent megtesz értünk, semmit sem tesz meg helyettünk. Weisz Péter az írónő előadása után bejelentette, hogy az Izraelita Műhely és a Szent István Alapítvány Mikola István országgyűlési képviselő támogatásával, valamint az Október 23. Alapítvánnyal közösen 300 ezer forinttal létrehoz egy alapot a csángó magyarság megmentésére. Felkért mindenkit, akinek módjában áll, támogassa ezt az ügyet. A Magyar Konzervatív Alapítvány képviseletében Bene Éva határozottan kijelentette: „A magyarság életfája megdőlt, mert megdöntötték. Magyarországon ugyanis indirekt népirtás folyik, azaz egy vértelen, kikényszerített népességfogyás. Szükség van az egyházak rendet megtartó erejére." A hetedik előadást stílusosan és sokatmondóan zárta Bene Éva: „Elérkezett az idő, hogy végre a turul is szárnyra keljen."

„A víz az életünk, amely nyomot hagy a kövön" – mondta jelképesen Mikola István, az első Van kiút szervezője. Éppen ezért óriási felelősség hárul ránk. Fel kell élesszük magunkban a nemzetépítő erőt: helyre kell állítani és elmélyíteni az önazonosságtudatot, szolidaritást kell vállalni, legyen a családé ismét a legfontosabb szerep, illetve a hité. Mindehhez akarat kell. Egy rövid, humoros történettel támasztotta alá, mennyire erős tud lenni az akarat: autóval meg kellett érkezzen egy helyszínre, azonban útközben észrevette, nincs rajta szemüveg. Kivette azt a kesztyűtartóból, és feltette. Nagyon szeretett volna veszélymentesen és pontosan megérkezni úti céljához, meg is örült, amikor ismét tisztán és jól látta az utat. Időben jutott el a helyszínre, ahol aztán kiderült: nem is volt lencse a szemüvegkeretben. „Ha valaki nagyon akar valamit, meg is tudja tenni" – fogalmazott a jó kedélyű képviselő.

Könnyekből nem építhetünk jövőt

„Ha összetartunk, mindent elérhetünk, ha eltávolodunk, tönkremegyünk" – mondta Tempfli József leköszönő római katolikus megyés püspök. Kevés magyar van, ennek számos oka lehet. Például az abortuszok. A nyugati szemlélet szerint élvezni kell az életet, ennek áll az útjába sokszor a gyermeknevelés. Sokan vélik úgy, hogy a munka sem kifizetődő már. Sőt szégyen, ha valaki dolgozik.

„Ez ókori gondolkodásmódra vall" – fogalmazott Tempfli József. „Miképp éljük meg a magyarságot?" – kérdezte Bálint Benczédi Ferenc erdélyi unitárius püspök. „Le kell vetkőznünk az önsajnálatunkat. Könnyekből nem építhetünk jövőt" – jegyezte meg előadásában. Szöőr Anna. az Október 23. Alapítvány elnöke lényegesnek tartja a kiútba vetett hitet. A konzervativizmus mellett kiálló elnök rámutatott, ez az ideológia nem a maradiságot jelenti, hanem az értékek megőrzését. A konzervativizmus egy fehér fény, melynek színe összefogja a történelmi egyházakat. „Van értelme annak, hogy most itt összegyűltünk. A rendezvény bizonyítja azt, hogy sohasem adjuk fel." – mondta reményteljesen Szeverényi János, az Evangélikus Misszió igazgatója. Nem csak a magyarság fogy, hanem hagyományaink is – fogalmazott Székelyhidi Ágoston író, politikus. „A magyar értékrendet és a nyelvet is veszteség sújtotta – mondta, – a nemzet megmaradt kisebb-nagyobb közösségeit össze kell gyűjteni, illetve meg kell óvni az erőtartalékokat. Ezáltal nyílik megoldás majd a válságra."

Az előadások után megtartott sajtótájékoztatón úgy vélték, a rendezvény sikeres volt. Tőkés László elmondta, sorsközösségben vagyunk, hiszen nemzeti válságról van szó. A Nyugat-Európában kipusztult spiritualitás miatt, amit az ateista kommunizmus is célba vett, szükség lenne egy lelki és erkölcsi megújulásra. Weisz Péter elárulta, a konferenciának lesz folytatása. Jókedvű előadás-sorozat volt ez – mondta Mikola István, majd hozzátette: Európa lehetővé teszi, hogy a magyarság nemzeterősítő politikát folytasson.

Az egynapos konferencián részt vevő több mint száz emberből sokan maradtak a totalitárius diktatúrák áldozatainak emlékét őrző tábla felavatásán, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának belső udvarán helyeztek el.

Ladányi Norbert, Reggeli Újság,
2009. január 19.