Az Európa és Románia – Kézdivásárhelytől az Úz völgyéig szimbolikus címet kapott eseményen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke magyar és román nyelven fejtette ki a két szervezet álláspontját aktuális politikai kérdésekben.

A püspök a székelyföldi politikai foglyok és az úzvölgyi katonai temető ügyét európai összefüggésbe helyezve mutatott rá, hogy milyen súlyos diszkrimináció és provokációk áldozata a romániai magyarság. Mert miközben Bukarest EU- és NATO-tagsággal, valamint az uniós soros elnökségével és a románság európai elkötelezettségével dicsekszik, Klaus Iohannis államfő pedig a pápa előtt felsőfokon nyilatkozik Románia példamutató kisebbségpolitikájáról, aközben a magyar kisebbség egyes vezetői börtönben ülnek koncepciós perek nyomán, a magyar háborús hősök sírjait meggyalázzák, a magyar orvos- és gyógyszerészképzést felszámolják, a pápa csíksomlyói miseruhájára varrt magyar feliratot letakartatják, a magyar nemzeti jelképeket üldözik, a közösség anyanyelvhasználatát korlátozzák – vagyis se szeri, se száma a magyarellenes megnyilvánulásoknak és intézkedéseknek a balkáni országban. Az ez alkalommal kiadott politikai nyilatkozatában Tőkés László kénytelen megállapítani: „Dragnea és Tăriceanu Romániája minden eddiginél messzebb áll az egyesült Európától. A jogállamiság siralmas hazai helyzete méltán vonta magára az EU – a Bizottság és a Parlament – szigorú elmarasztalását.” A romániai folyamatokat elemezve az EMNT elnöke a lezajlott európai parlamenti választások visszásságairól is szólt, a kormányzó román pártok kudarcairól és a velük cinkosságot vállaló RMDSZ évek óta tartó hintapolitikájáról, amelyek nemcsak a román néptömegek, hanem az itteni magyarság kiábrándultságának is okozói. Ha Orbán Viktor nem áll be a szövetség kampányába, és a román szélsőnacionalisták úzvölgyi magyarellenes provokációja nem kelt veszélyérzetet a székelyekben, akkor a szervezet meg sem tudta volna ugorni az EP-be való bejutás küszöbét.

Csomortányi István hasonló következtetésre jutott az EP-választások eredményeinek rövid elemzése során, megállapítva ugyanakkor, hogy a teljes magyar összefogás elutasításával az RMDSZ vízválasztóhoz érkezett: már nem tudja megszólítani a romániai magyar közösség egészét, különösen nem az interetnikus városi közegben élőket és a fiatalokat. Az úzvölgyi fejlemények kapcsán a román közigazgatási és bűnüldözési illetékesek által alkalmazott kettős mércét kárhoztatta, tudatva, hogy a Néppárt a maga részéről az igazságszolgáltatáshoz fordult a nemzeti közösségünket ért súlyos sérelmek miatt.

Nyilatkozatában Tőkés László leszögezi: „Önáltatás azt hinni, hogy a megalkuvó alkalmazkodás célra vezet. Jellemző tulajdonsága a román főhatalomnak, hogy miközben a pápát körbeudvarolja és kénytelen-kelletlen Csíksomlyóra bebocsátja, aközben népünket és egyházainkat a legkeményebb magyarellenességgel sújtja.” Romániának szakítania kell nacionálkommunista és titkosszolgálati múltja visszahúzó örökségével – véli a püspök, aki szerint Ferenc pápa nem azért látogatott országunkba, hogy az európai jogállamiságot meghazudtoló román kisebbségpolitikát legitimálja, hanem hogy a szolidaritás, a krisztusi egység és a párbeszéd szellemében „testvéri együttélésre” buzdítsa egész társadalmunkat, a román és ortodox többséget, valamint a nemzeti és vallási kisebbségeket. „A romániai forradalom 30. évfordulója – egyebek mellett – arra emlékeztet, hogy Temesvár ökumenikus szellemében miként találtak egymásra románok, magyarok és németek, ortodoxok, katolikusok és protestánsok” – áll a nyilatkozatban, amely így végződik: „Szabadítsuk ki foglyainkat és állítsuk helyre temetőinket! Hagyják békén nyugodni a holtakat és békességben élni az élőket!”