Az ujgur kérdés az EP-ben

Tőkés László EP-alelnök Rebiya Kadeer polgárjogi harcost, az Ujgurok Világkongresszusának elnökét, valamint ennek EU-különmegbízottját, Mehmet Tohtit látta vendégül brüsszeli irodájában 2011. január 26-án.

Tőkés László EP-alelnök Rebiya Kadeer polgárjogi harcost, az Ujgurok Világkongresszusának elnökét, valamint ennek EU-különmegbízottját, Mehmet Tohtit látta vendégül brüsszeli irodájában 2011. január 26-án.
   A Kína északnyugati részén, Hszincsián tartományban élő ujgurokat képviselő vezetők a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületének (Unrepresented Nations and People Organization/UNPO) közbenjárásával látogattak az Európai Parlamentbe, hogy tájékoztatást nyújtsanak az Ujguriában – Kelet-Turkmenisztánban – élő népük mostoha sorsáról, és ahhoz kérjenek segítséget, hogy az EP és az EU nagyobb hatást gyakoroljanak a kínai hatóságokra.
   Előzményként fontos megemlítenünk, hogy 2009. szeptember 1-én az EP Emberi Jogi Bizottsága (DROI) – szintén az UNPO közbenjárásával – fogadta Kadeer asszonyt a 2009. július 5-i urumcsi közel kétszáz halálos áldozatot követelő utcai tüntetések és az ezeket sújtó karhatalmi erőszak nyomán, a véres események feltárásához, valamint a letartóztatottak kiszabadításához kérve segítséget. Akkor erdélyi képviselőnk külön is fogadta az ujgurok jeles szószólóját. 
   Ezt követően, Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők erdélyi küldöttségének kezdeményezésére, az Európai Parlament 2009. novemberi plenáris ülésén, sürgősségi eljárásban tárgyalta kilenc, Hszincsiang-Ujgur-tartománybeli ujgur áldozat 2009 novemberében történt kivégzését, ami egyébként világszerte nagy közfelháborodást váltott ki.
   A halálbüntetés csupán egyike a kínai kommunista rezsim azon erőszakos eszközeinek, melyeknek kitűzött célja a mintegy 15–20 milliós lélekszámú ujgur nemzeti közösség beolvasztása, emberi, nyelvi és vallási jogaiktól való teljes megfosztása, hangoztatta Kadeer asszony az azóta sem szünetelő kivégzések vonatkozásában. Mély megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a kínai főügyészi hivatal által nemrég közzétett jelentés szerint az urumcsi vérengzéseken letartóztatottak közül azóta további 34 ujgurt végeztek ki, köztük két egyetemistát. Ezért arra kérte az EP alelnökét, illetve az Európai Parlamentet, lépjenek fel a halálbüntetés eltörlése, valamint a fiatalkorúak esetében az életkorra tekintettel lévő arányossági elv alkalmazása érdekében, Kínában.  Rebiya Kadeer félelmei és kívánsága különleges mélységet nyernek azáltal, hogy két saját fia is kínai börtönök foglya.
   Továbbá Kadeer asszony a Hszincsiáng-Ujgur Autonóm Terület nyugati részében fekvő, kétezer éves kultúrát és több vallás – köztük a buddhizmus, a kereszténység, a manicheizmus és az iszlám – emlékeit őrző Kashgar városát fenyegető veszélyről is beszámolt, a kínai állam ugyanis az ősi ujgur szellemi központ épített örökségének módszeres megsemmisítésén fáradozik, ráadásul pedig tovább folytatja a mesterséges lakosságcserét, kínaiakat telepítve Ujguriába, és az őslakosok gyermekeit költöztetve a szomszédos tartományokba.
   Erdélyi képviselőnk szolidaritását fejezte ki az ujgur nép és egyben Kashgar városa iránt, és javasolta, hogy az UNPO-val együttesen kezdeményezzék az UNESCO-nál Kashgar városának világörökségi rangra emelését. Ugyanakkor rámutatott, hogy Kashgar ellen folytatott kulturális genocídium a kommunista rezsim jellegzetes módszerének számít. Ceauşescu Romániája hasonló eszközökkel az emberi és kisebbségi jogok teljes semmibevételével törekedett a kisebbségi magyar közösséget eltiprására, a falurombolás ördögi terve által.
   Tőkés László végezetre azon meggyőződésének adott hangot, hogy az ujgurok ügyét a tibeti kérdéssel együtt kell a világ előtt képviselni, továbbá megígérte, hogy a DROI-bizottságban, valamint az EP Elnökségében fogja felvetni az ujgurok fájdalmas helyzetét, hathatós fellépésre kérve Jerzy Buzek parlamenti, valamint Heidi Hautala bizottsági elnököket.

 Brüsszel, 2011. január 26.