»
2011. január 26. szerda
Magyar szakállamtitkárok az EP ülésén
Az Európai Unió soros elnökségének átvétele rendjén 2011. január 25-én a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának szakállamtitkárai ismertették ágazati programjaikat az Európai Parlament Kulturális és Oktatásügyi Bizottságának (CULT) ülésén, Brüsszelben. A nagy érdeklődés övezte közmeghallgatáson Czene Attila sportügyi, Hoffmann Rózsa tanügyi, Szőcs Géza kulturális, valamint Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkárok ismertették előterjesztéseiket, és válaszoltak az európai képviselők kérdéseire. A magyar kormány vezető tisztségviselői szakterületük európai és magyar prioritásai mellett a magyar elnökség idejére előirányzott fontosabb eseményekről és rendezvényekről is tájékoztatást nyújtottak. Mindahányan hangsúlyt fektettek az egymást követő spanyol, belga és magyar EU-elnökségek triója egybehangolt tevékenységének folytonosságára.
Czene Attila államtitkár – volt olimpiai bajnok – a Lisszaboni Szerződés vonatkozó előírásának megfelelő uniós sportpolitika fontosságáról, illetve a 2020-as Európai Stratégia részeként elkészítendő sport-keretprogram tervéről beszélt.
Hoffmann Rózsa – egyebek mellett – azt hangsúlyozta ki, hogy az oktatásügy nem csupán „pénzkérdés”, hanem sokkal inkább a jó programokon múlik. Amilyen az Iskola, olyan lesz a Holnap – jelentette ki az államtitkárnő.
Szőcs Géza államtitkár – erdélyi költő, az RMDSZ egykori főtitkára – a kultúrának a közös európai identitás kialakításában játszott meghatározó szerepére mutatott rá, és kiemelten szólt az Európai örökségre vonatkozó jogalkotási kezdeményezésről.
Soltész Miklós államtitkár az európai ifjúságpolitika vonatkozásában a részvétel és az önkéntesség elvi követelményeit emelte ki, a Fiatalok lendületben elnevezésű program, valamint az Önkéntesség Európai Esztendeje (2011) összefüggésében, majd egy Budapesten tartandó európai ifjúsági konferenciáról nyújtott tájékoztatást.
Az elhangzott hozzászólások és megbeszélés alapján megállapítható, hogy a magyar Elnökség szakpolitikusai – Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan – elnyerték a CULT-bizottság szakmai támogatását. Emellett viszont, miként a magyar kormányfő múlt heti programbeszédét is, a médiatörvénnyel szembeni, mesterséges politikai hangulatkeltés államtitkáraink meghallgatását is végigkísérte. A kormány képviselőinek mindazáltal higgadt és tárgyszerű válaszaikkal rendes mederben sikerült tartaniuk a vitát.
Tőkés László erdélyi képviselőnk valamennyi előterjesztés tárgyában megszólalt. Az uniós sportpolitika vonatkozásában a sportnak a nemzetek közötti közeledés terén betöltött rendkívüli szerepét hangsúlyozta, példaként hozva fel a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) nemrégen tartott centenáriumi ünnepségét, melynek éppen Schmitt Pál államelnök volt a fővédnöke, Czene Attila államtitkár pedig az egyik védnöke, és amely példásan szolgálta a magyar–román baráti kapcsolatok építését.
Az EP alelnöke Hoffmann Rózsához intézett felszólalásában az oktatás meghatározó szerepére mutatott rá a „virtuális vasfüggöny” által továbbra is elszakított kelet- és közép-európai tagországok tényleges európai felzárkóztatása viszonylatában. Az egységes oktatáspolitikai stratégia hatékony integrációs eszközként járulhat hozzá a hátrányos helyzetű régiók, a leszakadt társadalmi rétegek – köztük a rendkívüli gondot jelentő cigányság – európai beilleszkedéséhez. Tőkés László ugyanakkor a romániai magyar felekezeti oktatás, valamint a szerbiai román és az ukrajnai magyar, román és bolgár kisebbségi oktatás terén tapasztalható diszkrimináció kérdését is a magyar EU-elnökség figyelmébe ajánlotta.
Soltész Miklós előterjesztését méltatva, európai képviselőnk a magyar EU-elnökségnek az európai szintű demográfiai válsággal, valamint a családvédelemmel kapcsolatos elképzeléseiről érdeklődött, és annak a véleményének adott hangot, hogy a kialakulóban lévő magyar demográfiai és családpolitika akár modellként is szolgálhat az Unió országai számára.
A médiatörvénnyel kapcsolatos és nemegyszer a közmeghallgatás tárgyától is eltérő, politikai tendenciájú felszólalások különösképpen Szőcs Géza államtitkár előterjesztése kapcsán, illetve a művelődéspolitika vonatkozásában élesedtek ki. Helga Trüppel EP-képviselő (Zöldek) a médiaügyek mellett a cigánygyermekek hátrányos megkülönböztetését, Heller Ágnes és Vajda Mihály filozófusok botrányos esete kapcsán pedig a „liberális értelmiség meghurcoltatását” és az antiszemitizmus terjedését rótta fel Magyarországnak.
Szőcs Géza mértékadó és mértéktartó válasza nyomán Tőkés László annak a tendenciózusan beállított „románellenességnek” az analógiáját hozta fel, mely – másokkal együtt – éppen őt magát, valamint a magyarországi kulturális államtitkárt is sújtotta Ceau?escu Romániájában. A nevezett filozófusok és társaik esetében nem antiszemitizmusról van szó, hanem egy, a kivizsgálás stádiumában álló elszámoltatási – büntetőjogi – kérdésről, hangsúlyozta Tőkés László. Legyen az akár román, akár magyar, akár zsidó vagy roma – a törvény előtt mindenkinek felelnie kell, mondotta képviselőnk.
Összegző beszédében Doris Pack bizottsági elnök (CULT) az ún. kettős mérce alkalmazását bírálta. Példának okáért a szlovén EU-elnökség idején senki sem foglalkozott a média ügyével – pedig akkor is lehetett volna –, hanem csak most, Magyarország esetében élezik ki ezt az ügyet – mondotta. Hasonlóképpen, akik most a magyarokat hevesen támadják, a szlovákiai államnyelvtörvény esetében az emberi és nyelvi jogok védelmében nem emelték fel a szavukat. Az antiszemitizmus pedig nem sajátlagosan magyar, hanem – sajnos – európai kiterjedésű kérdés, állapította meg a néppárti politikusnő. Várjuk meg a médiatörvénnyel kapcsolatos kivizsgálás eredményét, és akkor térjünk vissza reá – zárta szavait Doris Pack.
Említésre méltó, hogy az EP e heti bizottsági ülésein valamennyi magyarországi szakpolitikus meghallgatására sor került.
Brüsszel, 2011. január 26.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
Czene Attila államtitkár – volt olimpiai bajnok – a Lisszaboni Szerződés vonatkozó előírásának megfelelő uniós sportpolitika fontosságáról, illetve a 2020-as Európai Stratégia részeként elkészítendő sport-keretprogram tervéről beszélt.
Hoffmann Rózsa – egyebek mellett – azt hangsúlyozta ki, hogy az oktatásügy nem csupán „pénzkérdés”, hanem sokkal inkább a jó programokon múlik. Amilyen az Iskola, olyan lesz a Holnap – jelentette ki az államtitkárnő.
Szőcs Géza államtitkár – erdélyi költő, az RMDSZ egykori főtitkára – a kultúrának a közös európai identitás kialakításában játszott meghatározó szerepére mutatott rá, és kiemelten szólt az Európai örökségre vonatkozó jogalkotási kezdeményezésről.
Soltész Miklós államtitkár az európai ifjúságpolitika vonatkozásában a részvétel és az önkéntesség elvi követelményeit emelte ki, a Fiatalok lendületben elnevezésű program, valamint az Önkéntesség Európai Esztendeje (2011) összefüggésében, majd egy Budapesten tartandó európai ifjúsági konferenciáról nyújtott tájékoztatást.
Az elhangzott hozzászólások és megbeszélés alapján megállapítható, hogy a magyar Elnökség szakpolitikusai – Orbán Viktor miniszterelnökhöz hasonlóan – elnyerték a CULT-bizottság szakmai támogatását. Emellett viszont, miként a magyar kormányfő múlt heti programbeszédét is, a médiatörvénnyel szembeni, mesterséges politikai hangulatkeltés államtitkáraink meghallgatását is végigkísérte. A kormány képviselőinek mindazáltal higgadt és tárgyszerű válaszaikkal rendes mederben sikerült tartaniuk a vitát.
Tőkés László erdélyi képviselőnk valamennyi előterjesztés tárgyában megszólalt. Az uniós sportpolitika vonatkozásában a sportnak a nemzetek közötti közeledés terén betöltött rendkívüli szerepét hangsúlyozta, példaként hozva fel a Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) nemrégen tartott centenáriumi ünnepségét, melynek éppen Schmitt Pál államelnök volt a fővédnöke, Czene Attila államtitkár pedig az egyik védnöke, és amely példásan szolgálta a magyar–román baráti kapcsolatok építését.
Az EP alelnöke Hoffmann Rózsához intézett felszólalásában az oktatás meghatározó szerepére mutatott rá a „virtuális vasfüggöny” által továbbra is elszakított kelet- és közép-európai tagországok tényleges európai felzárkóztatása viszonylatában. Az egységes oktatáspolitikai stratégia hatékony integrációs eszközként járulhat hozzá a hátrányos helyzetű régiók, a leszakadt társadalmi rétegek – köztük a rendkívüli gondot jelentő cigányság – európai beilleszkedéséhez. Tőkés László ugyanakkor a romániai magyar felekezeti oktatás, valamint a szerbiai román és az ukrajnai magyar, román és bolgár kisebbségi oktatás terén tapasztalható diszkrimináció kérdését is a magyar EU-elnökség figyelmébe ajánlotta.
Soltész Miklós előterjesztését méltatva, európai képviselőnk a magyar EU-elnökségnek az európai szintű demográfiai válsággal, valamint a családvédelemmel kapcsolatos elképzeléseiről érdeklődött, és annak a véleményének adott hangot, hogy a kialakulóban lévő magyar demográfiai és családpolitika akár modellként is szolgálhat az Unió országai számára.
A médiatörvénnyel kapcsolatos és nemegyszer a közmeghallgatás tárgyától is eltérő, politikai tendenciájú felszólalások különösképpen Szőcs Géza államtitkár előterjesztése kapcsán, illetve a művelődéspolitika vonatkozásában élesedtek ki. Helga Trüppel EP-képviselő (Zöldek) a médiaügyek mellett a cigánygyermekek hátrányos megkülönböztetését, Heller Ágnes és Vajda Mihály filozófusok botrányos esete kapcsán pedig a „liberális értelmiség meghurcoltatását” és az antiszemitizmus terjedését rótta fel Magyarországnak.
Szőcs Géza mértékadó és mértéktartó válasza nyomán Tőkés László annak a tendenciózusan beállított „románellenességnek” az analógiáját hozta fel, mely – másokkal együtt – éppen őt magát, valamint a magyarországi kulturális államtitkárt is sújtotta Ceau?escu Romániájában. A nevezett filozófusok és társaik esetében nem antiszemitizmusról van szó, hanem egy, a kivizsgálás stádiumában álló elszámoltatási – büntetőjogi – kérdésről, hangsúlyozta Tőkés László. Legyen az akár román, akár magyar, akár zsidó vagy roma – a törvény előtt mindenkinek felelnie kell, mondotta képviselőnk.
Összegző beszédében Doris Pack bizottsági elnök (CULT) az ún. kettős mérce alkalmazását bírálta. Példának okáért a szlovén EU-elnökség idején senki sem foglalkozott a média ügyével – pedig akkor is lehetett volna –, hanem csak most, Magyarország esetében élezik ki ezt az ügyet – mondotta. Hasonlóképpen, akik most a magyarokat hevesen támadják, a szlovákiai államnyelvtörvény esetében az emberi és nyelvi jogok védelmében nem emelték fel a szavukat. Az antiszemitizmus pedig nem sajátlagosan magyar, hanem – sajnos – európai kiterjedésű kérdés, állapította meg a néppárti politikusnő. Várjuk meg a médiatörvénnyel kapcsolatos kivizsgálás eredményét, és akkor térjünk vissza reá – zárta szavait Doris Pack.
Említésre méltó, hogy az EP e heti bizottsági ülésein valamennyi magyarországi szakpolitikus meghallgatására sor került.
Brüsszel, 2011. január 26.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
hírek
2024. november 18. hétfő
Szoboravató beszéd
2024. november 18. hétfő
Tisztelgés P. Kozma Imre előtt
2024. november 17. vasárnap
Nagyváradtól Masikóig, és vissza
2024. november 7. csütörtök
Matematikusból egyetemépítő – in memoriam Kovács Béla
2024. október 28. hétfő
Akik felelősséggel cselekedték a jót
2024. október 25. péntek
„Isten szabadságra teremtett és szabadságra hívott el bennünket”
2024. szeptember 20. péntek
Tanévnyitó a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen
2024. szeptember 16. hétfő
A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón
2024. szeptember 11. szerda
Temesvári igehirdetés és megemlékezés vasárnap
2024. szeptember 2. hétfő
Könyv a Szent István-díj történetéről