A 2019. január 12-i esemény emléktábla-avatással vette kezdetét az egyetem és az európai képviselői iroda szervezésében: a székház udvarában kialakított partiumi magyar történeti panteonban ezúttal a vallásszabadság emlékévét örökítették meg. Tudnivaló, hogy az 1568-as tordai országgyűlésen iktatták a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, ennek 450. évfordulója alkalmából 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította a Magyar Unitárius Egyház. Az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak kezdeményezésére a múlt év februárjában a magyar Országgyűlés a tordai ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek, elfogadásának időpontját, január 13-át pedig a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az emlékév lezárulásának alkalmával együtt leplezte le a Deák Árpád alkotta emléktáblát Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a díszvendég Szili Katalin, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott. A táblaállítás kezdeményezőjeként az erdélyi EP-képviselő a tordai országgyűlések vallásügyi törvényeinek jelentőségét világította meg a korabeli társadalmi és politikai viszonyok szövevényében, külön kiemelve Erdély első fejedelmének, János Zsigmondnak, valamint az erdélyi rendeknek a meghatározó szerepét abban, hogy világpremierként valósult meg a feudális kötöttségek nélküli, közösségi jogon alapuló, önkormányzati elvű felekezeti és vallásszabadság. A fejedelem portréja és a „szabad hazában szabad vallás” felirat tudatos célzatossággal kerültek fel az emléktáblára, amelynek avatása előtt Szabó László lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház előadótanácsosa a páratlan értékű tordai örökség méltatásával szolgált. Az avatót a 90. zsoltár eléneklése és a tisztelet koszorúinak elhelyezése keretezte.

Az emeleti díszteremben a Lászlóffyné Székely Melinda vezette Balettke Táncstúdió gyermekeinek előadásával vette kezdetét az újévköszöntő fogadás, amely eredeti célkitűzésének megfelelően a nagyváradi és bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit és szolgálattévőit hivatott közösségbe vonni, hitünk és nemzeti öntudatunk szellemében útjára bocsátani az új esztendőt. Az utóbbi években az ő körük egészült ki az EMNT vezető képviselőivel. A Szózat eléneklése után Kovács István lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház közügyi igazgatója szolgált igei köszöntővel, a földi múlandóságok és a mennyei maradandóságok közötti ívre fűzve fel gondolatait a zsoltáros szavai mentén: „Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!”
 

 

Évnyitó beszédében Tőkés László előbb a mögöttünk hagyott 2018-ra tekintett vissza – szűkebb és tágabb pátriánkra való kitekintéssel, a teljesség igénye nélkül –, kegyelettel adózva azon jeleseink emlékének is, akik az elmúlt évben távoztak el közülünk „a minden élők útján”. Felidézte a főbb tavalyi nemzet-, bel- és külpolitikai történéseket, eredményeket, nem palástolva kétségeit és csalódásait az európai és a romániai fejleményeket illetően, kárhoztatva azokat a negatív folyamatokat, amelyeket az Európai Unió az ENSZ cinkosságával eltűr, sőt elősegít. E vonatkozásban méltatta a magyar kormány következetes és bátor helytállását, mert „nagy túlerővel állunk szemben”. Beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyek az 1918–20-as centenáris események évfordulóján és mementójaképpen a román–magyar párbeszédet és megbékélést hivatottak szolgálni, a kölcsönös tisztelet és az erdélyi tolerancia szellemében.

A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiaharcának állását összegezve szólt azokról a veszélyekről is, amelyek az egyes nemzetrészekre és intézményrendszerükre leselkednek. Méltatta a magyar kormány által kidolgozott határok feletti együttműködési rendszert, külön kiemelte a családtámogatásoknak a külhoni magyarságra való kiterjesztését, valamint a gazdaságfejlesztési programokat. Az új esztendőre vonatkozóan képviselőnk rövid politikai helyzetelemzéssel és esélylatolgatással szolgált, különös tekintettel az előttünk álló európai és egyéb választásokra. Küzdelem Európáért és Erdélyért – ezen feladatkiírás jegyében vázolta a főbb kihívásokat és teendőket, nemzeti és nemzetközi kitekintéssel. Orbán Viktor politikai bátorságát hozta fel példaként, majd Bibó Istvánt idézte: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni.” Halálának századik évfordulójához közeledve Ady Endre bátor és bátorító indulatával nézzünk elébe az új esztendőnek – mondotta Tőkés László –, és ahelyett hogy dezertálnánk, megszaladnánk, inkább népünk, hitünk, anyanyelvünk, fiaink, lányaink, családjaink, falvaink és városaink őrzőiként vigyázzunk a strázsán! „Csak akkor születtek nagy dolgok /, Ha bátrak voltak, akik mertek” – idézte a költőt.

A püspök Isten igéjével köszöntötte az új évet és a gyülekezetet, Malakiás prófétát idézve: „És feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt…” (4,2). Mint elmondta, ezt az igét olvasta föl a csíkszeredai börtönben is január 4-én, amikor a székelyföldi terroristaper ártatlan áldozatait felkereste. „Hiszem, hogy feltámad nekik az igazság napja, és gyógyulás lészen számunkra is, akik a börtön falain kívül szenvedünk fogságot a poszt-nacionálkommunista Romániában” – mondotta, leszögezve: bár az európai parlamenti szolgálata nemsokára véget ér, a munkát és a küzdelmet töretlenül folytatja itthon.

Szili Katalin azzal kezdte köszöntőbeszédét, hogy száz év múltán is ugyanazok a célok és törekvések itt, Erdélyben, amiket Kós Károlyék fogalmaztak meg a Kiáltó szóban, majd az összmagyarság kiszolgáltatottságáról beszélt a globális háttérhatalmak és klikkek szorításában. Szerencsére a közjogi egységesülés mellett ma már politikailag, morálisan és gazdaságilag is együtt van a nemzet. Szerinte a magyarság és a Kárpát-medence megerősödése a szomszédos államok számára is jó, emellett Európa új igazodási pontjává válhat a térség. „Ha az itteni magyar közösségek erősödnek, akkor Erdély is erősödik, ha Erdély erősödik, akkor Románia és az egész Kárpát-medence erősödik, ha a Kárpát-haza erősödik, akkor Európa is” – fejtegette a szónok, Dsida Jenőt idézve: „mindig magunkért, soha mások ellen”. Az autonómiaküzdelem és a szórványgondozás fontosságát hangsúlyozva a nyugat-európai fejlemények miatti aggodalmait is megosztotta a hallgatósággal. Külön méltatta Tőkés László történelmi szerepvállalását, akinek Románia is sokat köszönhet, hiszen ő nemcsak a magyarok, hanem a románok számára is a szabadságot jelentette.
 

 

Az est további részében átadták a Közjó Szolgálatában díjat a Nagy József Barna elnökölte Magyar Polgári Egyesületnek, amelyet Fleisz János történész, egyetemi tanár méltatott, elmondva: gyermek- és öregotthonok, nagycsaládosok segítését, a szórványban élő magyarok támogatását, előadások, konferenciák és sok más értékes program szervezését ismerték el ezáltal

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly díját a 2018-as évre ketten kapták: Boros Zoltán televíziós szerkesztő, zeneszerző, előadóművész és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár. Csáky Zoltán televíziós szerkesztő, író, aki legendás időkben dolgozott együtt a díjazottal a román köztelevízió magyar szerkesztőségében, írásban küldte el laudációját. Boros Zoltán pár szóban és rövid zongorajátékkal köszönte meg az elismerést. A temesvári Szórvány Alapítvány elnökének, Bodó Barnának a laudációjával barátja és harcostársa, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szolgált.

A himnuszok eléneklése és a koccintás előtt Pálfi József rektor mondott új esztendei pohárköszöntőt, megörvendeztetve a jelenlévőket. a Partiumi Keresztény Egyetem néhány friss és jó hírével is.