hírek
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége:
Elnök: Tőkés László
Ügyvezető elnök: Toró T. Tibor
Régióelnökök:
Gergely Balázs (Belső-Erdély)
László János (Székelyföld)
Orbán Mihály (Partium)
Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében
Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Mozgalmi hátteret szervezni a testület mögé, bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye – nyitotta meg a tanács kolozsvári plenáris ülését a házigazda, Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvetőcélokról, a szervezet felépítéséről. Ezt követen tisztújításra került sor, a testület egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztotta Tőkés Lászlót a nemzeti tanács elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az elnökség tagjai közé tartozik további öt alelnök és öt jegyző. Az EMNT alapvető célként a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviseletét határozta meg.
Határozat az EMNT fontosabb célkitűzéseiről és kiemelt programjairól
1. Az erdélyi magyar felsőoktatás ügye
Tekintettel arra, hogy kilencven évvel ezelőtt, 1919-ben szüntették meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, valamint ötven évvel ezelőtt erőszakkal egyesítették a Bolyai Tudományegyetemet a Babeş Egyetemmel, örömmel üdvözölhetjük, hogy a rendszerváltás 20. évfordulóján tízéves a Partiumi Keresztény Egyetem, amely fél évszázados tiltás után az első akkreditált magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény Romániában; továbbá akkreditáció előtt áll a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az EMNT Országos Gyűlése mindezekből kiindulva szükségesnek tartja egy egységes felsőoktatási stratégia megalkotását, szerves egységben a romániai magyar közoktatás áldatlan állapotainak felszámolásával – a román állam által (is) finanszírozott magyar autonóm intézményrendszer kiépítését tűzve ki célul.
„Megtettem mindent, amit megtehettem…”
Dsida-est Temesváron
Dsida Jenő Sírfeliratával kezdődött a temesvári belvárosi templomban a reformáció emléknapján, 2009. október 31-én a Dsida-est. Fazakas Csaba esperes jelenlegi házigazdaként külön köszöntötte a régi temesvári Tháliásokat, akik nem csak azért gyűltek össze, hogy együtt lehessenek, hanem hogy „együtt tehessenek valamit”, idézte a lelkipásztor. Hajdú József római katolikus plébános, aki bő két évtizeddel ezelőtt is eleget tett az akkori temesvári lelkipásztor, Tőkés László felkérésének, és az igazi ökuménia szellemében akkor is, most is vállalta a szolgálatot, hangsúlyozta: a reformáció emlékünnepén külön öröm itt lenni. Ezelőtt húsz évvel nemcsak testileg, lelkileg is börtönben voltunk – mutatott rá igemagyarázatában Hajdú. És ott is maradunk, hacsak nem sikerül számot vetnünk mindazzal, amit az eltelt húsz évben tettünk azért, hogy kiszabaduljunk. A zsarnokság megszűnt, és ez innen, ebből a gyülekezeti teremből indult el – és ezért hálásak akarunk lenni. Mert a történet megismétlődhet, hívta fel a figyelmet az atya; bár utódai vagyunk a szenteknek, egyházi embereknek – de számot kell vetnünk azzal, hogy utódai vagyunk-e hőseinknek. Ez a kis egyházközség megmutatta: Jézus az úr. Ezelőtt huszonegy évvel Sámson példázatáról beszélt – a levágott haj visszanő, Sámson visszanyeri erejét: tehát soha nem lehet és nem kell feladni.
Tiltakozó Nyilatkozat
2009. október közepén Romániába látogatott Ivan Gašparovič szlovák államelnök. Körútja során találkozott Traian Băsescu román államfővel, akivel a nemzeti kisebbségek kérdéséről is részletekbe menően tárgyaltak. A szlovák elnök – hírügynökségek tudósításai szerint – rámutatott: a romániai szlovák kisebbség vezetői megerősítették, hogy az elmúlt öt évben a Románia és Szlovákia által nekik nyújtott támogatás jelentősen megnőtt, a kisebbségi közösség helyzete pedig javult. Örvendek, hogy Románia elfogadja a szlovák kisebbséget, és megfelelő támogatást nyújt neki – mondta Gašparovič, aki szerint a romániai szlovákok hűséges állampolgárai Romániának.
A romániai szlovákok később Sólyomkőváron anyanyelvükön, szlovákul köszöntötték anyaországuk legnagyobb közjogi méltóságát, aki – szintén – szlovákul köszönte meg a fogadást. A román hivatalosságok „fegyelmezetten” hallgatták végig az iskolaigazgatónő szlovák nyelvű, „hosszú, hangsúlyából ítélve érzelemdús beszédét” (Bihari Napló). Sem diplomáciai bonyodalomról, sem „szlovák veszélyről” nem hallottunk mindezek után – és ez így természetes. Azt viszont egyáltalán nem tartjuk sem természetesnek, sem pedig demokratikus jogállamhoz méltónak, hogy a román hatóságok megakadályozták, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezetének tagjai Nagyszalontán tüntessenek Ivan Gašparovič szlovák államelnök látogatásakor. A fiatalok akkor szerettek volna transzparenseikkel megjelenni, amikor az államfő a hajdúváros tiszteletbeli szlovák konzulátusán tette tiszteletét. Az EMI-sek spontán akciójukkal a szlovák államnyelvtörvény ellen akartak tiltakozni.
„Küzdelem és építés”
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége sajtótájékoztatót tartott 2009. október 30 a nagyváradi Központi EP-Irodában.
Felvezetőként Tőkés László elnök a sajtó képviselői számára bemutatta a nemrég megjelent Pünkösdváró Európa című kiadványt, amely az azonos címmel 2009. augusztus 30-án, a Szegedi Dómban a magyar nyelv védelmében megszervezett Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó emlékalbuma. (Emlékeztetőként: 2009. augusztus 30-án többezres hívői közösség előtt „Hitében és nyelvében él a nemzet” mottó jegyében a Kárpát-medencei magyar egyházak vezetői, EP-képviselők, politikusok álltak a felvidéki és a kárpátaljai magyarok, illetve a moldvai csángók mellé, valamint kiemelt ügyként tiltakoztak a szlovák államnyelvtörvény ellen. Ezt szeptember 1-én Dunaszerdahelyen, valamint Budapesten és Brüsszelben további tiltakozó gyűlések követték.)
„Ne engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem”
„Ne engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem” – ekképpen summázta Tőkés László EP-képviselő 2009. október 22-én, Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai Tanulmányok Kara és a Jakabffy Elemér Alapítvány által szervezett pódiumbeszélgetésen elhangzottakat. A moderátorok – Bakk Miklós politológus és Gazda Árpád újságíró – a húszéves temesvári népfelkelésből- forradalomból kiindulva kérdezték a volt temesvári ellenállót, későbbi püspököt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt közéleti és politikai pályafutásáról, az erdélyi magyarság önálló külpolitikájának lehetőségeiről.
A bő egyórás találkozón Tőkés László a résztvevő diákság kedvéért felelevenítette a román kommunista diktatúra embertelen elnyomásának eszközkészletének azon elemeit, amelyek példának okáért a kihallgatásokat kísérték, a „csengőfrásztól” kezdve egészen a Szilágy megyei Menyőben töltött (1989. december 15-e utáni) napok alatt átélt vallatásokig. A ‘89 után megalakult Nemzeti Megmentési Frontra vonatkozó kérdés kapcsán Tőkés megjegyezte: az ún. rendszerváltás utáni napokban még ő is naivan viszonyult a felálló új hatalomhoz, hiszen mindannyian őszintén hittek abban, hogy Romániában valós változások álltak be, de nagyon hamar rá kellett döbbenniük – és emiatt hagyták ott nagyon rövid idő elteltével az NMF-et Doina Corneáékkal egyetemben –, hogy gyakorlatilag ugyanazok második vonala kaparintotta meg a hatalmat, vagyis joggal használhatjuk az azóta eltelt húsz évre a posztkommunista minősítést.
Állásfoglalás a romániai államelnök-választás tárgyában
Bár a romániai rendszerváltozás 20. évfordulójáról készülünk megemlékezni, az egységes nemzetállami dogmába belemerevedett többségi társadalom még távol áll attól, hogy országos választás során el tudjon vonatkoztatni egy jelölt nemzeti hovatartozásától vagy származásától. Mindazonáltal az elnökválasztási kampány és az azt megelőző közéleti-politikai történések jó alkalmat kínálnak politikai érdekképviseletünk számára az erdélyi magyarság fontosabb céljainak megismertetésére, az ezekről szóló össztársadalmi vita kibontakoztatására, amely előfeltétele a számbeli többség és a kisebbségek közötti viszony normalizálásának. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt tehát az esélytelenek nyugalmával és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a hazai politikai elitet a „modellértékű” román kisebbségvédelmi rendszer hamis meggyőződéséből.
Tőkés László ismét a vallási türelmetlenségből fakadó erőszakos cselekmények ellen szólt az EP-ben
Tavaly novemberben egy megerőszakolt dél-szomáliai kislánynak az iszlám bíróság általi, könyörtelen megköveztetése, valamint az iraki keresztények kegyetlen üldözése késztette megszólalásra Tőkés László európai parlamenti képviselőt.
A tegnap az indiai, bangladesi és afganisztáni vallásüldözések tették indokolttá újabb felszólalását az Európai Parlament plénumán.
Tőkés László a Páneurópai Unió kerekasztal-beszélgetésén
A Páneurópai Unió németországi szervezete évente kétszer rendezi meg a Keresztény Európai Napokat a München közelében fekvő Andechs városka kolostorában. Az idén ősszel harminckettedik alkalommal sorra kerülő rendezvény, a vasfüggöny leomlásának 20. évfordulója jegyében Kelet és Nyugat viszonyát, az újraéledő nacionalizmusok kérdését tűzte napirendjére. A Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke Habsburg Ottó. A németországi szervezet vezetője Bernd Posselt európai parlamenti képviselő, a Németországba kiűzött szudétanémetek közösségének vezető egyénisége.
Az október 17–18-i Európai Napokra Tőkés László erdélyi EP-képviselőnk is meghívást kapott. Az első napon jeles hazai és külföldi szakemberek és politikusok tartottak előadást – köztük a konferencia házigazdája, Berndt Posselt EP-képviselő.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
