A második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés – kiváló esély a magyar összefogásra

Az EMNT közleménye a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés tárgyában

Kedden, 2010. január 26-án Székelyudvarhelyen a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) megszervezéséről tárgyalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttsége – László János régióelnök, valamint Nagy Pál és Papp Előd alelnökök – és az Ideiglenes Házbizottság (IHB) tagjai – Farkas Csaba elnök, valamint Árus Zsolt, Ferencz Csaba, Tulit Attila és Vass Imre.

„Fű alatt” Verespatakról az EP-ben

Az Európai Parlament e heti ülésszaka rendkívüli meglepetéssel szolgált a hosszú ideje húzódó, botrányos körülményeiről elhíresült verespataki bányaügy érdekeltjei és érintettjei számára. A brüsszeli Parlamentbe visszatérő képviselőink a január 25-i, hétfői kezdőnapon – vagyis az utolsó pillanatban – értesültek arról, hogy másnap, január 26-án délelőtt, az EP égisze alatt, Adina Vălean liberális képviselőnő szervezésében egy rendhagyó szakkonferenciára fog sor kerülni „Európa váljék a fenntartható és felelősségteljes bányászat zászlóvivőjévé ” (“Making Europe a leader in sustainable and responsible mining”) címszó alatt.

Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportja a Guşă szobor ellen

Az Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportja a mai napon Strasbourgban megtartotta idei első ülését, melynek alkalmával a következőkben egyeztek meg.

1. 2010 februárjának végén közösen rendeznek ünnepélyes évkezdő találkozót jeles európai parlamenti képviselők részvételével, erdélyi nemzeti közösségünk jobb megismertetése és európai parlamenti támogatottságának erősítése céljából.

Az autonómiát csak magyar összefogással érhetjük el

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács üzenete az RMDSZ 20. születésnapján

Húszéves az RMDSZ – hirdeti plakát, meghívó, színpadi díszlet. Ünnepel a párt. Mi közünk hozzá? – gondolják sokan, a hallgatag és közömbös többség. Nem a mi ünnepünk – állapítják meg rezignáltan a csalódottak.

Érthető  a vegyes érzés - a helyes azonban mégsem ez. Mert nem a „párt ünnepe” ez, hanem mindazoké, akik húsz évvel ezelőtt bíztak a Magyar Demokrata Szövetségben. Sokan voltunk akkor. A kezdeti krónikák hatszázezer tagot jegyeznek, az első választási megmérettetés statisztikája pedig több mint egymillió szavazatot mutat. Az ő ünnepük tehát ez a mai emlékezés. Vagyis a miénk. Akik húsz esztendővel ezelőtt egy minden erdélyi magyart befogadó, erejét sokszínűségéből merítő és a magyar szolidaritásra épülő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet létrehozására szövetkeztünk, annak felépítésén, működtetésén fáradoztunk – a „nem vagyunk egyformák, de összetartozunk” jegyében.

A tudásháromszög és a kisebbségi kérdés

Amint az köztudott, Brüsszelben ezen a héten, 2010. január 11–14. között került sor az Európai Parlament szakbizottságaiban a 26 európai biztosjelölt meghallgatására. Január 14-én, csütörtökön Androulla Vassiliou jelöltet hallgatta meg a Kulturális és Oktatási Bizottság, akinek az oktatási, kulturális, többnyelvűségi és ifjúsági tárcát szánja José Manuel Barroso az Európai Bizottságban.

Említésre méltó, hogy a többnyelvűség kérdése – amelyet eddig külön biztosi tisztségben a román Leonard Orban felügyelt – ide került, tehát kisebbségi szempontból megnőtt ennek a biztosi területnek a súlya. Szintén ide kapcsolódik, hogy a Tőkés László EP-képviselő által is kezdeményezett új kisebbségügyi tárca helyett – mely önmagában végül is nem jött létre – az Európai Bizottság a kérdéskört az igazságügyi és alapjogi biztos hatáskörébe utalta át, ami ugyancsak előrelépést jelent a kisebbségi jogok érvényesítése terén.

A spanyol elnökség és az emberi- és kisebbségi jogok

Az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) mai napirendjén a január 1-jével hivatalba lépett spanyol EU-elnökséggel folytatott eszmecsere szerepelt, a demokrácia és az emberi jogok területén követendő programjáról.

Az emberi jogi célkitűzések részét képezik az egymást követő spanyol, belga és magyar elnökségek 18 hónapra szóló átfogó programjának, melynek bevezetőjében – egyebek mellett – ez olvasható: az elnökségek „fokozottan együttműködnek majd az Európai Parlamenttel, amelynek szerepét a Lisszaboni Szerződés nagy mértékben megnövelte”.

„Európaizálni” Kuba ügyét

Az Európai Parlament brüsszeli központjában 2010. január 13-án Jerzy Buzek EP-elnöke védnökségével Kuba jövője, az emberi jogok, valamint az Európai Unió Kuba irányában követendő politikája tárgyában rendezett politikai szemináriumot a varsói Lech Walesa Intézet.

Az Intézet névadójának nevében Jaroslaw Walesa európai képviselő – a volt lengyel államfő fia – köszöntötte a népes közönséget. A tanácskozás levezető elnökeként Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő tartott megnyitó beszédet, és mutatta be az ügy iránt elkötelezett, többségükben spanyol és kubai előadókat.

„Nem vagyunk a meghátrálás emberei…” – ünnepi istentisztelet a marosvásárhelyi vártemplomban

Ötvös József esperes és a marosvásárhelyi reformátusok meghívására a húsz évvel ezelőtti istentisztelet emlékére 2010. január 10-én ismét Tőkés László püspök, EP-képviselő hirdetett igét a marosvásárhelyi Vártemplomban. A volt temesvári lelkipásztort az egyházközség vegyeskara a „Psalmus” kórusművel köszöntötte.

„Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid. 10, 38-39.) – hangzott az ige. Tőkés László ennek kapcsán, miután kegyelettel megemlékezett az áldozatokról, a húsz évvel ezelőtti örömről és a szabadság megtapasztalásáról elevenítette fel emlékeit – ami akkor történt, az hiteles és valóságos volt, jelentette ki. 1989 decembere a vég és kezdet is volt egyben, az embertelen kommunista diktatúra vége, és a demokrácia kezdete – a kérdés az, hogy melyiket hangsúlyozzuk ilyen ünnepi alkalmakkor? Mire emlékezünk? Az emlékezés önmagában semmit sem ér, mondta az erdélyi magyarok európai képviselője, ha nem eredményez cselekvést, ha nem jelenti a múltunkkal való őszinte szembenézést, akkor öncélúvá válik. Márpedig az emlékezésnek erőt kell adnia a jelenünkre és a jövőnkre nézvést is.

A magyar összefogás közös célokért való összehangolt cselekvést jelent

^{– az EMNT bővített elnökségi ülésének határozatai –}

Szombaton, 2010. január 9-én Marosvásárhelyen tartotta idei első – bővített – ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége.

Az Elnökség meghallgatta az EMNT küldöttségének beszámolóját az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) január 8-i tanácskozásáról, értékelte az EMEF működését és vitát folyatott a 2008 tavaszán elkezdett Erdélyi Magyar Összefogás politikájának hatékonyságáról. Ezzel kapcsolatban az Elnökség álláspontja a következő:

Zarándoklat Menyőbe

Menyői zarándoklattal zárult vasárnap, 2009. december 27-én az 1989-es események 20. évfordulójára szervezett Forradalmi Emlékév.

Közismert, hogy Tőkés Lászlót Temesvárról ebbe a szilágysági kis faluba „helyezte át” egykori, az államhatalmat kiszolgáló püspöke, Papp László. És ide hurcolta őt és feleségét, Tőkés Edithet a Szekuritáté 1989. december 17-én, hogy a napokon át tartó kihallgatások után itt, a karhatalom által elzárt faluban érje őket az örömhír: megbukott a kommunista rezsim.

Ahogy Molnár Kálmán nyugalmazott esperes megfogalmazta: ekképp vált Menyő egy hatalmas „nem”-ből (ti. Tőkés László nem engedelmeskedett a püspöki jogtalan határozatnak, és nem volt hajlandó elfogadni a menyői állomáshelyet) hatalmas „igenné”.