A lettországi orosz kisebbség helyzete – kiállítás az EP-ben

Az Európai Parlamentben 2009. február 24-én Tatjana Zdanoka lettországi orosz nemzetiségű európai parlamenti képviselő szervezésében egy kiállítás megnyitójára került sor, melynek célja a Lettországban élő, több mint félmilliós orosz kisebbség helyzetének a bemutatása volt.

A kiállítás megnyitóján részt vettek és beszédet tartottak Tőkés László EP képviselő, Gérard Onesta, az Európai Parlament alelnöke, Nelly Maes, az Európai Szabad Szövetség (EFA) elnöke, valamint Giulietto Chiesa olasz- és Tabajdi Csaba magyarországi képviselők.

Tőkés László beszédében gratulált a kiállítás szervezőjének, hangsúlyozva, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét illetően hasonlóan gondolkoznak. Meggyőződése, hogy ha nem találnak megfelelő megoldásokat a kisebbségek védelmére a saját régiónkban és az Európai Unió minden országában, akkor előrehaladás sem várható az európai integráció terén. Ennek érdekében közösen kell megoldásokat keresniük a többség és kisebbség viszonyának megfelelő rendezésére. Sajnos, a kisebbségi közösségek kulturális és nyelvi jogainak védelme terén még mindig igen keveset sikerült elérni. Minden közösségnek sajátos megoldásra van szüksége, melyek leginkább illeszkednek a saját jellegzetességeikhez, társadalmi és politikai helyzetükhöz, illetve szükségleteikhez. Ennek érdekében példát kell venniük Európa más országairól, melyekben sikerrel alkalmazzák a különböző kisebbségvédelmi modelleket.

A kiállítás megnyitóját követően Tőkés László részt vett az EP Kisebbségvédelmi Frakcióközi Munkacsoportjának ülésén, mely ez alkalommal szintén a lettországi orosz kisebbség helyzetét tűzte napirendjére. A megbeszélésen egy népes lettországi orosz küldöttség is részt vett. Nelly Maes elnökasszony beszédében a flamand–vallon együttélés közösen elfogadott szabályait vázolta. Európa értéke annak sokszínűségében rejlik, ezért minden nemzeti kisebbség védelméről egyformán gondoskodni kell - hangsúlyozta a flamand politikusnő.

Tőkés László kényes és összetett ügynek nevezte a lettországi oroszok helyzetét. Erdélyi magyarként – szemben a túlnyomó román többséggel – teljes mértékben megérti őket. A kisebbségi kérdés rendezésében sajnálatosan fontos szerepet játszanak az előítéletek. A magyarok között például két forradalom – az 1848-as és az 1956-os – leverése miatt alakult ki erőteljes oroszellenesség. Hasonlóképpen, a balti népek országaik gyarmatosítóiként tekintenek az oroszokra, anélkül, hogy különbséget tennének az orosz nép és a szovjet rezsim között. Szükséges viszont, hogy a történelmi sérelmeket és az emberi, kisebbségi jogokat más-más síkon kezeljük, és a kommunizmus visszahúzó örökségétől megszabadulva, minden nemzeti közösség demokratikus jogait elismerjük – fejtegette európai képviselőnk. Egyházi mivoltában ugyanakkor az ökuménia szellemében értékelte azt az etnikai, vallási sokszínűséget és gazdagságot, melynek a lettországi orosz kisebbség is részét képezi. A munkacsoportban Tabajdi Csaba, valamint a többi jelen lévő európai képviselő egyaránt kiemelte, hogy bár Európa még ma sem szentel kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek, ezt a továbbiakban is erőteljesen kell képviselni. Az EU-előcsatlakozás során a tagállamok igyekeztek megfelelni a koppenhágai kritériumoknak, ám a csatlakozást követően sem azok betartása, sem a külső ellenőrzés nem folytatódott. A kisebbségi jogok védelmének az átfogó rendezésére van szükség az Európai Unióban.

Brüsszel, 2009. február 24.