Az emberi jogok hete az Európai Parlamentben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából az Európai Parlament az emberi jogok hetének nyilvánította ezt a munkahetét (2018. november 19–23.).

Ennek keretében a mai napon az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága (DROI) parlamentközi bizottsági ülést tartott Brüsszelben, melyre az uniós tagállamok parlamenti képviseletét is meghívta. Az emberi jogok és az Európai Unió, valamint a tagállamok külügyi szolgálata címet viselő rendkívüli ülés három panelben foglalkozott az emberi jogok ügyével, különösképpen pedig ezek gazdasági, munkajogi vetületeivel.

Sztavrosz Lambrinidisznak, az EU emberi jogi főképviselőjének, valamint Petras Austrevicius EP-jelentéstévőnek az előadása nyomán a hozzászólók – egyebek mellett – azt hangsúlyozták, hogy az EU-nak, amennyiben hiteles akar lenni, nemcsak az ún. harmadik országok viszonylatában, hanem saját keretein belül is meg kell követelnie az emberi jogok tiszteletben tartását. Jordi Solé i Ferrando spanyolországi képviselő egyenesen azoknak a börtönbe vetett katalán politikusoknak az esetét hozta fel példa gyanánt, akiket a katalóniai függetlenségi népszavazás megszervezése miatt tartanak fogva. Mások viszont az unióbeli „illiberális” politikai irányzat képviselőit, nevezetesen Lengyelországot és Magyarországot bírálták.

Tőkés László európai képviselő hozzászólásában annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EU-nak az emberi jogok terén nem szabad kettős mércét alkalmaznia, vagyis amit teljes szigorával megkövetel – példának okáért – Kínától a tibetiekre és az ujgurokra nézve, azt a tagországok kisebbségei védelmében is ugyanúgy meg kell tennie. Erdély képviselőjeként példa gyanánt a romániai magyarok emberi-közösségi jogainak a súlyos megsértését hozta fel. Emellett a gazdasági érdekek és az emberi jogok egymással való gyakori szembekerüléséről szólt, bírálva, hogy az Unió nem egyszer háttérbe szorítja az utóbbiakat, hogyha gazdasági érdekei ezt diktálják.

Erdélyi képviselőnk harmadsorban az Unió és a nyugati tagországok azon magatartását tette kifogás tárgyává, mely az európai polgárok jól felfogott érdekeit háttérbe szorítva a migránsok – a gazdasági bevándorlók – jogait részesíti előnyben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előkészületben lévő migrációs csomagját bírálva megengedhetetlennek ítélte, hogy a bevándorlást mintegy alapvető emberi jognak nyilvánítva az EU szabad teret engedjen a migránsok egész Európát veszélyeztető inváziójának.

A DROI Gazdaság és emberi jogok című következő paneljében Tőkés László bizottsági alelnök moderálta a tanácskozást. A nemzeti parlamentek képviselőinek előadásai, illetve felszólalásai nyomán fontosnak tartotta felvetni azokat az emberi jogi kihívásokat és feszültségeket, melyeket a multinacionális cégeknek a kelet- és közép-európai tagországokban való térhódítása a munkavállalók körében gerjeszt. Az emberi jogokat a munkajog terén is következetesen érvényesíteni kell – mondotta befejezésképpen.

Ma délután, az emberi jogok hetének részeképpen magas szintű konferenciára kerül sor az Európai Parlamentben, melyet Antoni Tajani elnök nyit meg, s melynek vendégei Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője.