Egy gyorsösszegzés: 7900 db fotó, 5500 oldalnyi könyv, 2,6 millió megtett kilométer. A Váradi Péter Pál–Lőwey Lilla házaspár (a férj nagyváradi, a feleség szovátai gyökerekkel) maga vallja: „Hosszú évek óta járjuk Erdély tájait. Aprólékos munkával feltérképeztük, lefotóztuk szépségeit, értékeit, összegyűjtöttük e történelmi tájegység kincseit, melyeket eddig 46 honismereti és irodalmi fotóalbum formájában tártunk olvasóink elé.” Ezekhez előszókat és ajánlásokat neves erdélyi személyiségek írtak.

A tárlatnyitóval és dedikálással egybekötött könyvbemutatón a veszprémi szerzőpáros két legutóbb megjelent Erdély-albumát vehették kézbe és vásárolhatták meg kedvezményesen a jelenlévők, ezek a Kemény János, a marosvécsi mecénás és a Bihar-hegység. A Király-hágótól a Bihar-hágóig című kötetek. (Itt érdemes megjegyezni, hogy eme második album még a címében is arra törekszik, dicséretes módon, hogy visszahozza a köztudatba és a mai magyar köznyelvbe a Partium és Erdély határán lévő Bihar-hágót, ahol az Aranyos folyó forrásvidéke is található, s amit román nyelvi hatásra, asszimilációs jelenségként Vertop, Virtop, Vartop, Vurtop – sőt Vértop, pedig a vérhez végképp semmi köze – néven emlegetnek egyre inkább, szóban és írásban egyaránt, főként amióta síparadicsom és üdülőtelep épült ki rajta. A Pasul vagy Șaua Vârtop román toponímiában az első szó a hágót, nyerget jelenti, a második szláv eredetű kifejezés, gödör, mélyedés, szakadék, vízmosás, sötét meredély jelentéssel.)

Az eseménynek Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Gajdics Ottó, a Magyar Idők napilap és a Karc Rádió főszerkesztője voltak a szólásra kért vendégei. Közreműködött Soós Andrea előadóművész.

Méltatva a Váradi–Lőwey házaspár állhatatos munkáját, annak eredményeit, politikai és teológiai vonatkozásokkal megtűzdelt beszédében Tőkés László egyebek mellett elmondta: „Néhány évvel ezelőtt adtuk ki magyar, román és angol nyelven Európa tündérkertje: Erdély című kötetünket, mely Transzilvánia hagyományos földrajzi és történelmi kistájai feltérképezésével kíván megágyazni országunk föderális és autonómiákon alapuló szerkezeti-közigazgatási átalakításának. Amint az közismert, a román hatalom obskúrus érvek alapján, a nacionálkommunista központosító politika visszahúzó hagyományát követve nyolc nagyrégióra akarja felosztani az országot, Székelyföld feldarabolását és területi beolvasztását is előirányozva ennek keretében. Váradiék Székelyföldet feltérképező albumsorozata, illetve Székelyföld ’képi autonómiájának’ szentelt önálló kötete beszédes és ’látványos’ alátámasztását jelenti a székely autonómiáért folytatott állhatatos küzdelmünknek.” Az a szülőföldszeretet, amely a méltatott szerzőpáros minden törekvéséből kiviláglik, önmagában is jelentős megtartó erő. A püspök ezekkel a szavakkal zárta tárlatnyitó beszédét: „Teológiai kifejezéssel szólva az ökológiát teremtésvédelemnek nevezzük. A természetvédelembe viszont – hitünk szerint – az ember- és nemzetvédelem is beletartozik. Ez az ökológia többletértelme. Erdélyről és Székelyföldről szólva: van-e fontosabb ennél? Állítsuk helyre és védjük meg ’kelet Svájcát’, ’Európa tündérkertjét’!

A kiállítás – amelynek védnöke a Józsa Judit Művészeti Alapítvány névadó elnöke – december 8-ig tekinthető meg Budapesten az V. kerületi, Városháza u. 1. sz. alatti Józsa Judit Galériában, hétköznapokon 10–18 óra között.