Szilágyi Zsolt emlékeztetőül elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mandátumot nyert Tőkés LászlóEP-képviselő egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttségnek. A kulturális és a külügyi szakbizottságokon kívül az Emberi Jogi Bizottság tagjaként is tevékenykedik, mint képviselő, de alelnökké választása óta, Schmitt Pál portfólióját megörökölve, egyaránt felel a kultúráért, az egyházi és vallási felekezetekkel való párbeszédért, a Keleti Partnerségért, valamint a nyugat-balkáni bővítésért.
   Tőkés László felvezetésképpen rámutatott arra, hogy a Néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében nemcsak a magyar, hanem a magyar–román összefogást és együttműködést is sürgette, ugyanakkor Románia schengeni övezethez való csatlakozása ügyének előmozdítását is szívügyének tekintette. „Egészen természetes, hogy magyarként a magyar nemzeti, román állampolgárként pedig Románia érdekeit képviseltem. Az egyesült Európában a kettő nem áll egymással ellentétbe” – hangsúlyozta az alelnök.

   Szilágyi Zsolt összegezte azokat a tárgyköröket, melyek meghatározták Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységét. Ezek közül kiemelte a Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetésére irányuló szolgálatát, az egyházak és különböző vallási felekezetek közötti párbeszédet, a kommunista múlttal való szembenézés terén kifejtett munkáját, továbbá a ciánalapú bányakitermelés betiltásának – Áder János képviselővel közös – kezdeményezését. Verespatak ügyében Tőkés László kabinetfőnőke azt mondta, sajnálatos, hogy Bukarestben az Erdélyben élők megkérdezése nélkül, mintegy a fejük fölött hoznak döntéseket ebben a kérdésben. Méltó volna, hogy Románia ne menjen szembe az Európai Parlamenttel, mely elsöprő szótöbbséggel hozta meg a ciánalapú bányakitermelés betiltását.

Tőkés László EMNT-elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugati Szigethegységbe tervezett aranybányának országhatárokat meghaladó, komoly regionális vonatkozásai vannak. Ennek alátámasztására elevenítette fel a tíz évvel ezelőtt történt tragikus nagybányai természeti katasztrófát, mely az egész Tisza folyó élővilágát sújtotta. A verespataki ciántechnológián alapuló bányászat könnyen vezethet hasonló, az egész Kárpát-medencét érintő, ökológiai szerencsétlenséghez.

Újságírói kérdésre válaszolva Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos döntését – aki éppen a verespataki bányászat államfői támogatása miatt mondott le a minap tisztségéről – „példaértékűnek” nevezte. Az RMDSZ vonatkozásában ugyanakkor rámutatott: 2009-ben az erdélyi Magyar Összefogás jegyében valósulhatott meg egy olyan együttállás, aminek eredményeként három erdélyi magyar politikus képviselheti közösségét az Európai Parlamentben; az akkor létrejött együttműködés azonban az RMDSZ hibájából utóbb félbeszakadt. Az érdemi összefogás és a kizárólagos egységretorika között különbség van, mutatott rá a püspök, példaként említve, hogy ma már szándékos csúsztatással élve fel szokták róni neki a szervezet vezetői, hogy az RMDSZ színeiben jutott be az Európai Parlamentbe, holott nem ő kérezkedett fel az RMDSZ szekerére, hanem az RMDSZ kérte fel őt a közös lista vezetésére.

   Az RMDSZ kizárólagosságon alapuló döntései továbbra is az érdemi összefogás ellen hatnak: saját korábbi álláspontjukkal homlokegyenest ellenkező nézeteket képviselve, játszanak dicstelen szerepet a kudarcos román kormányban, illetve a verespataki afférban, a demokrácia eszméjének hadat üzenve akadályoztatják az új erdélyi magyar párt bejegyeztetését, ráadásul a létrejövőben lévő erdélyi Kulturális Autonómia Tanácsot is elpártosítják.

   Mindezek mellett és ellenére: az egyetemes magyar együttműködés rendszerének részeként az erdélyi magyar politikai élet „categoricus imperativusza” az összefogás – zárta mondanivalóját Tőkés László.

Alább olvasható a sajtótájékoztatóra kiadott közlemény, mely ismerteti Tőkés László alelnöki és képviselői tevékenységének irányvonalait.

   Az Európai Unió soros magyar elnökségének a befejezésekor a világhírű Herendi Porcelángyár egy nagyméretű Viktória-mintás vázát ajándékozott az Európai Parlamentnek, melyre valamennyi uniós tagállam és a csatlakozás küszöbén álló Horvátország himnuszának egy-egy sorát írták fel arany betűkkel.

   „Isten áldd meg a magyart!” – idézhetjük ennek szellemében nemzeti himnuszunk kezdő sorát, annak kifejezéseképpen, hogy „a nemzetek Európájában”, országhatároktól függetlenül, valamennyi magyar az egyazon magyar nemzethez tartozik, melynek anyanyelve egyike az Unió hivatalos nyelveinek.

   A porcelánváza szimbolikája ugyanakkor azt is tükrözi, hogy a magyar és a román nemzet egyenrangú tagjai az Európai Közösségnek, ennek megfelelően pedig az erdélyi magyarság nem csupán egy „etnikai kisebbség”, hanem egy államalkotó nemzeti közösség Románia, illetve az Európai Unió keretében.

2009-ben, az erdélyi Magyar Összefogásnak köszönhetően három erdélyi magyar képviselő jutott be az Európai Parlamentbe, akik értelemszerűen egyszerre hivatottak képviselni a pártok és határok fölött álló magyar nemzeti érdekeket, valamint saját országuk, Románia érdekeit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként mandátumot nyert Tőkés László EP-képviselő – mindezek értelmében – egyszerre tagja az Európai Parlament román és magyar néppárti delegációjának, a magyar és a román küldöttség, valamint a Néppárti EP-frakció támogatásával elnyert alelnöki tisztségében pedig nemcsak a magyar, hanem a magyar–román összefogásnak és együttműködésnek is elkötelezett híve.

Második európai parlamenti mandátuma második évének és alelnöki tisztsége első esztendejének a lejártával erdélyi európai képviselőnk a magyar, a magyar–román és az európai összefogás és együttműködés szellemében tekint vissza eddigi parlamenti tevékenységére, és folytatja – a nyári szabadságot követően – képviselői és alelnöki munkáját.

   Románia uniós csatlakozásának kiváltképpeni hozadéka, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség európai parlamenti képviselethez jutott. „Unió, Erdéllyel” – ez volt Tőkés László választási jelszava már 2007-ben. Sajnálatos, hogy 2009-ben, a néppárti frakció keretében nem járt sikerrel az önálló erdélyi magyar EP-küldöttség hivatalos elismertetése.

   Az elvégzett munka statisztikai adatainak tanúsága szerint és azokon túlmenően, másfelől a folytonosság és a politikai időszerűség jegyében, a következő tárgykörök és ügyek képezik Tőkés László képviselői és alelnöki tevékenységének lényegét:

● A nemzeti és keresztény értékek képviselete – a „Keresztény Európát” program keretében

● A kelet-közép-európai rendszerváltoztatás előmozdítása – a kommunista múlttal való szembenézés összefüggésében

● A kisebbségi közösségi jogok kivívásáért folytatott küzdelem – egy európai kisebbségvédelmi rendszer kialakítása távlatában

● A Kárpát-medencei magyarság érdekeinek védelme – a közép-európai nagyrégió helyreállítása és kiépítése keretében

● Az üldözött keresztények és kisebbségi közösségek védelme

● A Lisszaboni Szerződés vallási párbeszédre vonatkozó 17. cikkelyének az életbe léptetése, az intézményes európai–egyházi kapcsolatok kiépítése

● A nyugat-balkáni és a Keleti partnerséghez tartozó országok Európai Unióhoz való csatlakozásának előmozdítása

● Románia schengeni övezethez való csatlakozásának a támogatása, az országhatárok átjárhatóságának munkálása

● A cigányság jogainak védelme és emancipációja, az európai cigánystratégia létrehozása és életbe léptetése által

● A közvetlen polgári demokrácia eszközrendszerének kialakítása – az állampolgársági kezdeményezés elfogadtatásával és alkalmazásával

● Az európai környezetvédelem globális kitekintésű érvényesítése – a ciánalapú bányakitermelés betiltásával (Verespatak)

 

   Az Emberi Jogi Bizottság (DROI) és a Kulturális Bizottság (CULT) tagjaként, valamint az Európai Parlament alelnöki minőségében Tőkés László továbbra is az európai értékek és érdekek következetes képviseletét és szolgálatát tartja legfőbb hivatásának.

Az európai magyar elnökség egy „erős Európa” sikeres kiépítésével szerzett tisztességet nemzetünknek. Ebben az „erős Európában” válhat valósággá erdélyi magyarságunk és többi határon túli magyar közösségünk felemelkedése és megerősödése.

Nagyvárad, 2011. szeptember 2.