Az Emberi Jogi Bizottság (DROI) 2011. július 11-i munkaülése zártkörű megbeszéléssel kezdődött, melynek alkalmával az Európai Unió Külügyi Szolgálatának (EEAS) tisztségviselői nyújtottak tájékoztatást az Unió és Kína közötti emberi jogi párbeszéd 30. fordulójáról, amelyet idén június 16-án, Pekingben tartottak.

   Heidi Hautala elnökasszony finnországi miniszterré való kinevezése nyomán a DROI-Bizottság vezetését Andrzej Grzyb lengyel néppárti alelnök vette át. Megnyitó beszédét követően Rolf Timans, az EEAS német nagykövete tartott beszámolót a kínai–európai párbeszéd legutóbbi tanácskozásának fejleményeiről, illetve a kínai emberi jogi helyzetről.

   Figyelemre méltó, hogy a Kínában végrehajtott kivégzésekkel, a politikai foglyok fogvatartásával és kínzásával, valamint a szólásszabadság és az internethasználat korlátozásával kapcsolatos európai felvetések válaszaképpen a kínai hatalom képviselői az Európai Unió országaiban elkövetett emberi jogi sérelmek – vélt vagy valós – eseteit hánytorgatták fel, a mindnyájunk által ismert kommunista érvelés stílusában. Az elhangzottakból nyilvánvaló módon kitűnt, hogy a kínai totalitárius rezsim tovább folytatja demokratikusnak álcázott elnyomó politikáját, mellyel szemben az Európai Közösség őszinte párbeszédre irányuló jószándéka és tényfeltárásai szinte teljességgel hatástalanok maradnak. Tibet és Hszincsiang tartomány vonatkozásában a kínai tárgyalófél a megszokott kommunista kirakatpolitika hamis érvelésével vetett vissza valamennyi, tényekre alapozott kritikát.

   Alkalmi felszólalásában Tőkés László európai parlamenti alelnök mindenekelőtt Ershidin Israel ujgur emberi jogi harcos sorsa felől érdeklődött, akit nemrégen a kazak hatóságok adtak és szolgáltattak ki a kommunista Kínának. Az EP alelnöke másodsorban afelől érdeklődött, hogy az Unió képviselői alkalmat kerítettek-e arra, hogy ottlétükkor az üldözött társadalmi és egyházi közösségek – ellenzéki – képviselőivel találkozzanak.

   Az Emberi Jogi Bizottság nyilvános ülésének keretében megtartott kínai közmeghallgatáson Patrick Phong, egy hongkongi illetőségű emberi jogi szervezet képviselője valamint Yijang Xia emberi jogi aktivista tartottak drámai hangvételű beszámolót a súlyosbodó kínai helyzetről – nevezetesen az emberi jogok védelmét vállaló, üldözött ügyvédekről és a bebörtönzött ellenzékiekről, továbbá a Falun Gong elnevezésű világnézeti mozgalom vezetőinek és híveinek az üldözéséről és bebörtönzéséről.

   Idevágó felszólalásában Tőkés László a Dalai Láma tavalyi, valamint a kínai miniszterelnök idén júniusi budapesti látogatásának súlyos ellentmondására mutatott reá, kételyét fejezve ki aziránt, hogy az emberi jogok, az „európai értékek” ügye képes lesz felülkerekedni az Unió tagállamainak – jól felfogott – gazdasági érdekein. Erdélyi képviselőnk sajnálattal állapította meg, hogy a Dalai Láma tervbe vett erdélyi tátogatását tavaly ősszel azért akadályozta meg a román hatalom, mert nem kívánt ujjat húzni Kínával.

   Válaszában Patrick Phong határozottan elvetette a kínai kommunista rezsimnek a „külső beavatkozásra” vonatkozó, visszautasító doktrínáját. Rolf Timans nagykövet viszont azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az adott helyzetből – minden visszaélés és üldöztetés ellenére – egyedül az EU–Kína párbeszéd jelenthet reményt a kiút megtalálására.

A nagykövet ugyanakkor bejelentette, hogy az európai és a kínai fél következő találkozójára idén késő ősszel, Brüsszelben fog sor kerülni.

   A DROI-Bizottság évzáró ülésének másik kiemelkedő napirendi tárgya az újan hivatalba lépő lengyel EU-Elnökség emberi jogi és külügyi szakértőinek a meghallgatása volt. Ennek rendjén Ryszard Kalisz, a Szejm Emberi Jogi Bizottságának elnöke, valamint Leon Kieres, a Lengyel Szenátus Külügyi Bizottságának vezetője ismertették országuk következő félévre előirányzott felfogását és terveit. Kalisz bizottsági elnök kiváltképpen az emberi jogok kérdésére összpontosított, míg szenátusi elnöktársa az EU külügyi politikájának viszonylatában mutatta be a lengyel Elnökség terveit.

   Tőkés László alelnök a magyar Elnökség folytonossága jegyében üdvözölte a hivatalba lépő lengyel Elnökséget, és külön is jókívánságait fejezte ki az Andrej Grzyb és Janusz Władysław Zemke bizottsági alelnökök által képviselt új vezetőségnek. A kínai közmeghallgatásra visszautalva és erdélyi magyar mivoltát, valamint egyházi minőségét hangsúlyozva, a nemzeti és vallási kisebbségek emberi jogaira kérdezett rá és az üldözött keresztény közösségek védelmét ajánlotta a lengyel Elnökség figyelmébe. II. János Pál pápa és Popjeluskó atya népe természetszerűleg kél a hitük miatt üldöztetést szenvedő Testvérei védelmébe – mondotta a püspök.

   Ennek kapcsán Janusz Wojaiechowski lengyel EP-képviselő a litvániai lengyel kisebbség mostoha sorsára hívta fel a figyelmet, és azt indítványozta, hogy országának EU-elnöksége ne csak az ún. harmadik országok, hanem az EU-tagállamok kisebbségeinek a sorsára is figyeljen oda.

   Érzékeny válaszában Leon Kieres külügyi bizottsági elnök teljes egyetértését fejezte ki Tőkés László alelnökkel, tavalyi bukaresti tárgyalásaira visszautalva pedig, a kisebbségi jogok érvényesítésének a gyakorlati vonatkozásait hangsúlyozta.

   Kalisz bizottsági elnök ezzel egybehangzóan az európai roma-stratégia gyakorlatba ültetése iránt kötelezte el országát, a Visegrádi Négyek viszonylatában pedig a szlovákiai magyarok helyzetének a tartós megoldását szorgalmazta.

   Zárszavában Andrzej Grzyb levezető elnök tényszerű módon értékelte a DROI-Bizottság emberi, kisebbségi jogi téren elért eredményeit. A Szaharov-díj folyamatban lévő jelölései kapcsán a jeles kitüntetés szerepét méltatta az emberi jogi harcosok személyi védelme tekintetében.

 

Brüsszel, 2011. július 12.