A rendezvény témája Kína nukleáris programjának következményei Kelet-Turkesztánban volt.  

Mint ismeretes, a Kína nyugati részén elterülő Kelet-Turkesztánt, hivatalos nevén Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományt, a kommunista Kína 1949-ben foglalta el. A tízmilliós ujgur kisebbség mind a mai napig jogaitól megfosztva, a kínai hatalom teljes elnyomása alatt él. Szintén ezen a területen, a Lop Nor sóstó körzetében, a hidegháború kezdeti éveiben, 1964 októberében Kína felrobbantotta első atombombáját az 596-os kódszámú kísérletben, ezáltal – az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval folytatott fegyverkezési versenyben – a világ egyik nukleáris hatalmává válva. Az atomfegyverkezési programot a kínai kommunista párt – Mao Tse-tung vezető irányítása alatt – hatalmának megerősítésére használta fel, miközben az ujgur kisebbség hatalmas emberi, környezetvédelmi és gazdasági árat fizetett.

  A rendezvényt megnyitó Dolkun Isa, az Ujgur Világkongresszus (World Uyghur Congress) főtitkára a szülőföldjükön végrehajtott kínai atomkísérletek ellen tiltakozott, valamint hangsúlyozta, hogy a közel 30 esztendeig tartó több mint 40 robbantás mintegy 200.000 áldozatot követelt. A katonaság kötelékében álló kárvallottaktól eltérően, a civil lakosság mind a mai napig semmilyen kártérítésben nem részesült, emelte ki a főtitkár. Végezetül arra kérte a jelenlévő EP-képviselőket, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak Kínára az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, valamint szorgalmazzanak egy független nemzetközi kivizsgálást Ujgurisztánban.

   Tőkés László EP-képviselő a Szovjetunió kapcsán a nukleáris fegyverkezés rossz emlékű romániai vonatkozásait elevenítette fel. A hatvanas években a román kommunista hatalomnak szovjet segítséggel sikerült megvalósítani Erdély uránkészleteinek feltárását és hasznosítását, valamint a Szovjetunióba való szállítását. Az egykori kommunista román–orosz „összefogás” szellemében irányított uránium-kitermelés mind a mai napig mély nyomokat hagyott a térség környezetén. A kínai kommunista párt ma hasonló, emberi életet és természetet pusztító eszközökkel jár el Tibetben és Ujgurisztánban, emelte ki képviselőnk. 

 Kristiina Ojuland észt liberális EP-képviselőasszony előadásában köszöntötte a konferencia résztvevőit, köztük a nagy számban jelenlévő belgiumi ujgur közösség képviselőit. Továbbá felszólította Kínát, hogy – több nukleáris világhatalomhoz hasonlóan – kártérítse a robbantások következtében fizikai és anyagi sérelmeket elszenvedő állampolgárokat. Ugyanakkor biztosította a résztvevőket, hogy az Európai Parlament igyekszik a Kínával fenntartott kapcsolataiban az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítani az ügy orvoslására.

  Vincent Metten, a Nemzetközi Kampány Tibetért (International Campaign for Tibet) brüsszeli irodavezetője hangsúlyozta, hogy a Kelet-Turkesztánban végzett nukleáris program a Tibeti fennsík élővilágára és környezetére is pusztító hatással volt. Továbbá emlékeztetett, hogy Tibet Dél-Ázsia nukleáris államai – India, Pakisztán, Kína – között terül el, mely állandó veszéllyel fenyegeti a békés tibeti népet. Kína egyre agresszívebb fegyverkezési politikája destabilizáló hatással van az egész régióra. Éppen ezért az európai intézményeknek határozottabban kellene fellépniük Kína nagyhatalmi lépései ellen, fejtette ki Vincent Metten.