A rendezvény különleges fontossága abban állott, hogy Brüsszelbe látogatott Lobsang Sangay, a Központi Tibeti Adminisztráció nemrégiben megválasztott miniszterelnöke. Az Európai Közösség támogatásáról biztosította az emigráns kormányt Tibet autonómiájáért, valamint nemzeti és vallási önazonossága megőrzéséért, egyszóval puszta fennmaradásáért folytatott, fél évszázada tartó küzdelméhez.  

   A témában érdekelt EP-képviselők, szakértők és a civil szféra képviselői részvételével zajló konferencia kiemelt célja a különböző működő európai autonómia-modellek ismertetése (Katalónia, Dél-Tirol, Koszovó stb.), továbbá az EU Kínával fenntartott kapcsolatainak a felülvizsgálata volt. A közel negyed évszázada elkezdődött emberi jogi párbeszéd eddigi sikertelenségét megállapítva, "Tibet barátai" új eszközök keresésén és egy, az eddiginél hatékonyabb stratégia kialakításán fáradoztak.

Amint erről korábban is beszámoltunk, a 2011. március 20-án, az észak-indiai Dharamszala székhelyű KözpontiTibetiAdminisztráció keretében megszervezett parlamenti választások révén, a száműzetésben élő tibeti közösség történelmi lépést tett Tibet tényleges autonómiájának a kivívása érdekében, amikor is a tibeti emigráns kormány vezetéséről idén márciusban lemondott Dalai Láma helyére Lobsang Sangay személyében első ízben világi politikai vezetőt választottak. Ezen demokratikus előrelépés az Európai Parlament részéről is komoly politikai támogatásban részesült. Több képviselő pártatlan megfigyelőként segédkezett a választások lebonyolításában, s ennek rendjén, amint előzőleg már hírül adtuk, Tőkés László erdélyi képviselőnk megbízottjaként Ferenczy Zsuzsa asszisztensnő is részt vett a munkában, egy szakértőkből álló megfigyelőcsoport tagjaként, Dél-Indiában.

   Megnyitóbeszédében Thomas Mann, a Tibeti Intergroup elnöke rámutatott arra, hogy az Európai Parlament sajnálatos módon az egyetlen olyan uniós intézmény, amely – az emberi jogok védelmének szellemében – következetesen napirendjén tartja Tibet ügyét. Teszi ezt annak ellenére is, hogy a kínai kommunista hatalom nyomásának engedve, illetve önző gazdasági meggondolásokból számos európai kormány megalkuvással viszonyul az ott elkövetett durva emberi jogi és kisebbségi sérelmekhez.

Matteo Mecacci, az olasz parlament tagja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokrácia és Emberi Jogi Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy Tibet ügye mind a mai napig sürgős és tartós megoldásra vár. A nemzetközi közösségnek továbbra is egyik központi – erkölcsi – feladata, hogy figyelemmel kísérje Kína erőszakos kisebbségellenes politikáját, és minden erejével hozzájáruljon a drámai helyzet rendezéséhez.

   Köszöntőbeszédében Tőkés László EP-alelnök a tibeti politikában beállott nagy jelentőségű változások iránti nagyrabecsüléssel jókívánságait fejezte ki az emigráns Tibeti Adminisztráció újan megválasztott vezetőjének. Emlékeztetett arra, hogy az Unió az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság értékein alapszik, mely értékek nem csupán európai, hanem nemzetközi szerződések alapját képezik, és amelyeket – mellesleg – Kína maga is aláírt, néhányat pedig ratifikált is. Éppen ezért Kínát törvényerejű szerződések kötelezik az emberi jogok tiszteletben tartására, ami megfelelő kiindulópontként szolgálhat a vállalások következetes számonkéréséhez és betartatásához.

Lobsang Sangay őszinte köszönetét fejezte ki a tibeti népnek nyújtott európai támogatásért és szolidaritásért. Széles ívű helyzetelemző beszédének végkövetkeztetéseképpen az autonóm Tibet demokratikus és szekuláris társadalmának a megteremtését tűzte ki célul, Őszentsége, a Dalai Láma eszmei örökségének a szellemében.