Tibeti Intergroup, új cseh uniós elnökség
2009. január 14-én, Strasbourgban, az Európai Parlamentben Tőkés László képviselő két fontos tanácskozáson vett részt.
1. Thomas Mann EP-képviselő elnökletével ezen a napon tartotta idei első ülését a Tibeti Frakcióközi Csoport (intergroup). A résztvevők mindenekelőtt beszámoltak a Dalai Láma tavaly decemberi, brüsszeli látogatásának hazai – országonkénti – visszhangjáról.
Tőkés László kifejtette, hogy az erdélyi magyarok egy volt kommunista ország nemzeti kisebbségeiként kétszeresen „érdekeltek” a tibeti vallási vezető nagy nemzetközi figyelemmel kísért tevékenységét illetően. A Dalai Lámának a kínai kommunista diktatúrával szembeni fellépése, másfelől kisebbségbe taszított népének területi autonómiáért folytatott – békés – küzdelme egyaránt példaként és mintául szolgál romániai magyar közösségünk számára.
Tibet bekebelezésének a közelgő 50. évfordulójára az EP tibeti munkacsoportja sokrétű programmal és akciókkal készül. Szolidaritásuk jeléül és támogatásképpen egy kínai nap megtartását tűzték ki március 10-re, mely közvetlenül megelőzi a Tibet kínai megszállásaként számon tartott március 20-át. Kommunista módra, cinikus hatalmi provokációképpen ez utóbbi napot a pekingi hatóságok Tibet „nemzeti ünnepévé” nyilvánították, a tibeti nép „rabszolgasorsból való felszabadulásának és a demokrácia útján való elindulásának emlékeképpen” – tájékoztatta a résztvevőket Thomas Mann.
Ugyanezen a napon európai parlamenti képviselőnk hivatalában fogadta Samuel Zhou kínai ellenzéki személyiséget, a New Tang Dinasty Television (NTDTV) vezetőjét. A vendégek örömmel újságolták, hogy röviddel a kitűzött határidő előtt, végre összegyűlt a kellő számú EP-képviselő aláírása ahhoz az ún. írásbeli nyilatkozathoz, mely az Európai Parlamentet hivatalos formában kötelezi az NTDTV szabad külföldi televízió-állomás melletti fellépésre, az adásai közvetítését beszüntetett EUTELSAT szatelitszolgáltatóval szemben. A kínai televízió elnöke megköszönte képviselőnknek azt a támogatást, melyet az ügy javára – a szólásszabadság és az információk szabad áramlása érdekében – nyújtott.
2. Az Európai Parlament strasbourgi plenárisán ezen a napon „mutatkozott be” az Unió új elnöksége, mely tisztséget ezúttal a franciáktól Csehország vett át. Az EP rendkívüli ülésén Mirek Topolánek cseh kormányfő tartott beszédet, a soros elnökséget pedig Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke köszöntötte.
A központi ülés mentén a csehországi kormányküldöttség tagjaival több más találkozóra is sor került. Az Európai Néppárti Frakció Páneurópai Munkacsoportja Cyril Svoboda csehországi művelődésügyi minisztert látta vendégül, aki bevezető előadásában a cseh elnökség terveiről és elképzeléseiről beszélt. Jugo Friedrich EP-képviselő a munkacsoport elnökének minőségében köszöntötte a jeles vendéget, mint az első olyan elnökség képviselőjét, mely egy, a vasfüggönyön túli országból való.
A csehországi miniszter – egykori külügyminiszter – színes és meggyőző előadásában az euroszkeptikusnak tartott csehországi vezetőség iránti bizalmatlanságot igyekezett elosztani. A cseh kormány Fehéroroszországgal, Kubával és Kínával szembeni következetes külpolitikájára ráutalva, mindenekelőtt az emberi jogok fontosságát hangsúlyozta. Keresztény emberként Európa keresztény gyökerei és értékei mellett tett hitet, melyeknek – meggyőződése szerint – nem lett volna szabad kimaradniuk az Unió alkotmányából. A kívülről jövő megalapozott kritikák iránti különleges érzékenységgel Ahmadinezsád iráni elnök egykori beiktatási beszédéből idézett, mely a korrupció, az önpusztítás, a válások, a család tagadásának (stb.) kultúrájaként ítélte meg európai kultúránkat. „A látás hiánya”, „az értékek válsága” jellemzi kontinensünket – állapította meg –, és a cseh elnökség ezzel szemben is fel kíván lépni.
Berndt Posselt szudéta-német származású képviselő nagy elismeréssel méltatta Svoboda miniszter egyetemes európai és keresztény elkötelezettségét.
Tőkés László szintén elismerését fejezte ki ezért, és gratulált a cseh EU-elnökség első sikeréhez, melyet az Oroszország és Ukrajna közötti gázvitában való közvetítés terén ért el. Másfelől sajnálatát, sőt szégyenkezését fejezte ki amiatt, hogy egyes unióbeli politikai körök – az európai toleranciát és a véleménynyilvánítás demokratikus szabadságát meghazudtoló módon – oly nagy vehemenciával támadják Csehország európai politikáját. Végül a cseh kormány Benes-dekrétumokkal kapcsolatos álláspontja felől érdeklődött, kifejezve abbéli meggyőződését, hogy az emberi jogok és a múlt megítélésében nincs helye kettős mérce alkalmazásának. Egyként el kell ítélnünk az európai közelmúlt mindkét totalitárius diktatúráját, mint ahogy a hírhedt csehszlovákiai dekrétumoknak sem jár felmentés.
A cseh politikus – minden ellenkező látszattal szemben – az egységes Európa mellett foglalt állást, akár Vaclav Klaus cseh államfő – egyébként tiszteletben tartott – véleménye ellenében is. A Berlini Nyilatkozatot (2007) bírálva, mely szerint „az integráció és az euró tesz bennünket erőssé”, egy értékelvű Európa mellett szállt síkra.
A múlttal való szembenézés megrekedését a páratlanul erős csehországi kommunista pártra vezette vissza, melyet a szélsőségesek jobb- és baloldalról egyaránt támogatnak. A csehországi Európa- és NATO-ellenesség is nagy mértékben ezzel magyarázható. A miniszter ezzel szemben elismerte, hogy a múlt bűneivel való szembesülés megkerülhetetlen. Vaclav Havelt méltatva felidézte, hogy a volt államelnöknek, 1990-es, berlini látogatásakor egyik első megnyilatkozása volt az elűzött szudéta-németek megkövetése. „Összehasonlítva a szlovákokkal és Magyarországgal, mi mégiscsak tettünk valamit ezen a téren…” – zárta szavait Cyril Svoboda.
Strasbourg, 2009. január 15.